Vasárnapi Újság, 1846 (13. évfolyam, 608-658. szám)
1846-08-02 / 638. szám
484 7o évre több szalmát és szemet kapnék ’s idővel anynyira mehetnék, hogy nem kellene több ugar. De mit miveljek, holott az említett segédeszközök mind hiányzanak? Haladnék, de hogy ?? — “ A* következő sorokban, némi útmutatást szeretnék adni a’ gazdáknak, mikép lehessen pénz áldozat nélkül is, haszontalan ugart egészen kiküszöbölni és a’ pajtán tartást behozni. A’ főhiba kis gazdaságoknál a’ szokott lenni, hogy igen sok marhát tartanak, azt hive, hogy abban nagy nyereség van. De nem gondolják meg, hogy kevesebb marha jól tartva 's jólalmozva több hasznot hajt, mint roszul tartott sok marha; kivált télben, a’ midőn csak anynyit kap, a menynyivel szűkön tenghet. A’ mi kevés szalma van, az az ételbre egészen felmegy, úgy hogy alomnak semmi sem marad, így hát a’ trágyának szükségkép fogyatkozni kell, vagy a’ mi van is, rosz és sovány, ’s annál fogva a’ szántóföldnek elég erőt nem adhat. Más baj, mely megint a* rósz termés és szűk takarmány következése, a* rósz művelés, mert az igába fogott marha gyenge és mélyen nem lehet szántani vele. A’ gazda pityókát is termeszt; de, mivel pénz kell neki, eladja , nem hogy a’ marhájával etetné megfennél fogva a’ szántóföld nagy részének ugarban kall maradnia, hogy a* marha nyáron kilenghessen. — Mind ezen akadályokat, és mindenek előtt, el kell háritni. Kevesebb marhát kell tartani, a* termesztett pityókát vagy más mellékes terményt nem kell eladni, hanem meg kell etetni. Ez által szalma marad meg’alomnak ’s aztán jobban lehetend trágyázni ’s gazdagabb aratásra számítni. A* marha jobb erőben lesz, mélyen lehetend szántani ’s derekabban boronálni vele, mit elmulasztani a világért sem kell. De ha még többet akar tenni a* gazda és hamar czélhoz jutni, a* kiküszöbölt marhákból kapott pénzen szalmát szénát vészén, a* mint gazdasága megkívánja. Ez a* pénz meghozandja a* kamatját bizonyosan. Egyszersmind az első évben mindjárt arról is gondoskodik, hogy luczernát és lóherét vészén, hogy a’ második évben legyen nyári takarmánya a’ marhának ’s így azon földein, melyeket addig a’ legelőért ugarba kellett hagynia, nyers takarmányt ledneket sat. termeszthessen. Ezt megint vagy nyersen megételi, vagy ha akkor nem kell, télire szénának szárasztja. A' nyers takarmány után vessen rozsot, melyből, ha nem trágyáz is elébe, még egy jó aratást remélhet. Ez által jó erőbe hozott marhái anynyi trágyát adnak, hogy ugarát részint roeghordhatja 's olajnövénynyel (repczével ’sat. ) bérelheti De én azt tanácsolnám, hogy az olajnövényt most még hagyja el *s a* helyett igyekezzék takarmány füveket, pityókát, répát ’sat termeszteni, mig a* gazdaság oly erőben lesz, hogy takarmányban ’s alomban szükséget nem szenved. Ily móddal a’ kis gazdaság a’ lehető legnagyobb nyereséget nyujtandja. Nagy jószágokban is, a* hol igen sok ugart hagynak, véleményem szerint a* hibát abban kell keresni, hogy a’ dűlőkre osztásban a’ termesztés következését ahoz képest számítják, a’ menynyi juhnak legelőt kell fennhagyni; nem pedig ahoz, hogy hány termés után kell a’ földnek nyugalmat tadni az ekétől. E* szerint hát !