Vasárnapi Újság, 1846 (13. évfolyam, 608-658. szám)

1846-08-02 / 638. szám

484 7o évre több szalmát és szemet kap­nék ’s idővel anynyira mehetnék, hogy nem kellene több ugar. De mit m­iveljek, holott az említett segédesz­közök mind hiányzanak? Haladnék, de hogy ?? — “ A* következő sorokban, némi útmutatást szeretnék adni a’ gazdák­nak, mikép lehessen pénz áldozat nélkül is, haszontalan ugart egészen kiküszöbölni és a’ pajtán tartást be­hozni. A’ főhiba kis gazdaságoknál a’ szokott lenni, hogy igen sok mar­hát tartanak, azt hive, hogy abban nagy nyereség van. De nem gondol­ják meg, hogy kevesebb marha jól tartva 's jól­almozva több hasznot hajt, mint roszul tartott sok marha; kivált télben, a’ midőn csak anynyit kap, a menynyivel szűkön tenghet. A’ mi kevés szalma van, az az éte­lbre egészen felmegy, úgy hogy a­­lom­nak semmi sem marad, így hát a’ trágyának szükségkép fogyatkozni kell, vagy a’ mi van is, rosz és so­vány, ’s annál fogva a’ szántóföld­­nek elég erőt nem adhat. Más baj, mely megint a* rósz termés és szűk takarmány következése, a* rósz mű­velés, mert az igába fogott marha gyenge és mélyen nem lehet szánta­ni vele. A’ gazda pityókát is termeszt; de, mivel pénz kell neki, eladja , nem­ hogy a’ marhájával etetné megfen­nél fogva a’ szántóföld nagy részé­nek ugarban kall maradnia, hogy a* marha nyáron kilenghessen. — Mind ezen akadályokat, és mindenek előtt, el kell háritni. Kevesebb marhát kell tartani, a* termesztett pityókát vagy más mellékes terményt nem kell el­adni, hanem meg kell etetni. Ez ál­tal szalma marad meg’alomnak ’s az­­tán jobban lehetend trágyázni ’s gaz­dagabb aratásra számítni. A* marha jobb erőben lesz, mélyen lehetend szántani ’s derekabban boronálni ve­le, mit elmulasztani a­ világért sem kell. De ha még többet akar tenni a* gazda és hamar czélhoz jutni, a* ki­küszöbölt marhákból kapott pénzen szalmát szénát vészén, a* mint gaz­dasága megkívánja. Ez a* pénz meg­­hozandja a* kamatját bizonyosan. Egy­szersmind az első évben mindjárt ar­ról is gondoskodik, hogy luczernát és lóherét vészén, hogy a’ második év­ben legyen nyári takarmánya a’ marhának ’s így azon földein, me­lyeket addig a’ legelőért ugarba kel­lett hagynia, nyers takarmányt led­­neket sat. termeszthessen. Ezt megint vagy nyersen megételi, vagy ha ak­kor nem kell, télire szénának szá­­rasztja. A' nyers takarmány után ves­sen rozsot, melyből, ha nem trágyáz is elébe, még egy jó aratást remél­het. Ez által jó erőbe hozott mar­hái anynyi trágyát adnak, hogy uga­rát részint roeghordhatja 's olajnö­­vénynyel (repczével ’sat. ) bérelheti De én azt tanácsolnám, hogy az o­­lajnövényt most még hagyja el *s a* helyett igyekezzék takarmány füve­ket, pityókát, répát ’sat­ termeszte­ni, mig a* gazdaság oly erőben lesz, hogy takarmányban ’s alomban szük­séget nem szenved. Ily móddal a’ kis gazdaság a’ lehető legnagyobb nye­reséget nyujtandja. Nagy jószágokban is, a* hol igen sok ugart hagynak, véleményem sze­rint a* hibát abban kell keresni, hogy a’ dűlőkre osztásban a’ termesztés következését ahoz képest számítják, a’ menynyi juhnak legelőt kell fenn­­hagyni; nem pedig ahoz, hogy hány termés után kell a’ földnek nyugal­mat tadni az ekétől. E* szerint hát !

Next