Vasárnapi Újság, 1847 (14. évfolyam, 659-709. szám)

1847-09-19 / 696. szám

696-dik Vasárnap. Kolozsvárt. Sept. 19-én 18­1 VASÁRNAPI UJSÁG. KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Párbeszéd az erdélyi jégkármentőröl. Mező­gazdasági tudósítás a részekből 602. has.— Nyiltlevél dombói lelkész Nagy Józsefhez. 666.has.­— Figyelmeztetés a’ festett czukorsütemények iránt és Újságok. 668. has. —__________________________________ Párbeszéd az erdélyi jégkár- Lelkész. Az ég áldása önnel szom­széd; mezőről jön nemde] ’S milyenek vetései ? Földmivelő. Onnét biz én; vetése­im szépek, ’s hogy ha az ur isten meg­őrzi valami csapástól, különösen a’ jég­től, jó termést várhatok. Leik. Hogy ha önben szomszéd, csak e’ szül aggodalmat, azon könynyű már most segíteni, lássa biztosítsa ve­téseit jégverés ellen, ’s ha netalán az által kára történnék, a’ társaság kipó­tolja azt, a’ mit a’ jégkár elrombolt. Földm. Én már többet hallottam az Erdélyi kölcsönös jégkármentő társaság­ról is kérném a’ tiszt, urat, légyen szi­ves nekem e’ társaságról bővebb felvi­lágosítást adni, mert tudom hogy liszt, ur már több évek óta ebben a’ társa­ságban van, és a’ múlt éven, midőn a’ jég határunkat elpusztította, kárát a­­zon társaság kifizette.— De mielőtt ezt nekem felfejtené, világosítson fel engem a m felől, vájjon nem vétek­é, ha veté­seink biztosítása által az ég haragját kikerüljük ? mert én azt gondolom, hogy minket az ur isten büntet vétkeinkért ak­kor, midőn pusztító jéguharos felle­gek határunkat béboritják, ’s perez alatt majd egész fáradozásunkat megsem­­misíttik. Leik. Édes jó szomszéd ön balul gondolkodik, mert az Isten határtalan jóság, ő az embernek eszet és módot adott, mely által az előre nem látható veszélyektől magát megóvja. — Ugy­e, hogy ha épületeit tűzkár ellen mentesí­ti, azért nem aggódik; nem történik pe­dig gyakran, hogy villám csapása okoz­za az égést? Igaz hogy többnyire rosz emberek akaratja és boszszú­állása okoz­za felebarátunknak a’ kárt; de hisz ezt is lehetne mondani, hogy az ég bünteté­si eszközül használja a gyújtogatok szándékát; de majd erről később, most csak anynyit mondok, hogy minekutána az az isten az embernek szabad akara­tot adott ’s eszközöket is nyújt, mi ál­tal a’ véletlen sors csapásait kikerül­hesse, tudja meg hogy az isten is csak azokon segít, kik maguk magukon kíván­nak segíteni.— E’ tehát önben jó szom­széd ne szüljön semminemű aggodal­mat, hanem a’ helyett kövesse az én példámat és biztosítson; lássa a múlt évben, midőn a’ jégvihar egész határun­kat úgy anyujára megrongálta, hogy a’ sem maradott, mivel földjeinket újab­ban bevethessük,— mivel biztos ma vd­­­tam, a’ társaság káromat kifizette, és 381

Next