Vasárnapi Ujság, 1848. július-november (1. új évfolyam, 1-38. szám)

1848-10-19 / 32. szám

Azonban Mayerhofer tábornok Verbász ellen több ezer sereget szedett öszsze, és általtört Serviából. Erre nézve megléteztek a rendelések, hogy a verbászi tábor Szegedről kapjon segít­séget, a táborból pedig a gyakorlott katonaság vonuljon viszszafelé Mayerhofer ellen. Gr. Batt­hyány Kázmér rendelkezése alá pedig lekülde­tett egy gőzös vontatóhajókkal, hogy Mayerhofer seregeit körülvegyék , és ne engedjék, hogy a verbászi tábornak háta mögé kerülhessen. E vé­gett a népfelkelést ott is organizálták. Továbbá elővették a felső házban a Ré­­csey Ádám ügyét. Jegyző: olvassa az alsóház elnökének levelét, mely mellett ő felségének m manifestumát és a ház határozatát a felsőház elnökének átküldi; továb­bá olvassa g. Récsey Ádámnak ministerelnökké kinevezését magában foglaló kir. rendeletet; to­vábbá a kir. leiratot és az alsóháznak erre vo­natkozó határozatát. Ennek következtében a képviselőháznak azon határozatát, miszerint az országgyűlést eloszlató (mint fájdalom, kiviláglott, nem koholt, hanem ő felségétől igazán aláírt) kir. rendeletet, mint törvénytelent érvénytelennek nyilvánítja, a fel­ső ház is egy szóval elfogadó. A lévén pedig a képviselők második hatá­rozata, hogy Récsey Ádámot perbe fogják, azt is elfogadó a ház. Az 1848. 3. t. sz. 32. §-sa szerint, a minister bírája a felsőház és titkos szavazással 36 tagot választ bíráknak. Ezek kö­zül 12-öt a bevádlott, más 12—őt az a bizott­mány, melyet a képviselőház a per instructiojára (az adatok előleges kikeresésére) választ, elvethet. Választó pedig a felsőház ezeket: Géczy Pé­ter, Károlyi György, Szapáry József, Keglevics Gábor, Károlyi István, Ráday Gedeon, Pázmándy Dénes, Perényi Zsigmond, Eszterházy Mihály, Teleky József, Bánfi Pál, Podmanitzky Frigyes, Prónai Albert, Szentgyörgyi Imre, Ürményi­ Jó­sika, Simsich, Pongrátz, Andrássy Manó, Feste­tics Vincze, Semsey Albert, Batthyány Imre, Eszterházy László, Pálfy József, Teleky Sámuel, Redl Imre, Erdődy Sándor, Bethlen Pál, Nádasdy Lipót, Almássy Diénes, Török Bálint, Kárász Benjamin, Návay Tamás, György László, Orczy György, Wenkheim Béla, Radvánszky. Kolozsv. oct. 17. És Kolozsvárt népgyülés vala. Vala pediglen ez, mint azt az előtti napon a szegletekre kiragasztott óriási hirdetvények trombitálták: „1848-ban October 17-én.­ Még az óra és hely is meg vala határozva, itt azon­ban újabban betölt: homo proponit deus disponit.'*) De minden előlegezés nélkül a dologra szó­lunk, melyet a legszorosabb históriai igazságos­sággal kell előadnunk, mert hisz Kolozsvár vá­rosa életében ily fontos momentum megérdemli hogy a késő kor körülményesen tudja. Egy jó barátunk, ha nem is éppen ezen szavakkal, hanem valami e­félét mondott. Ha maga a nagy Kristóf elindulna Pestről Kolozs­vár felé, mikorra ide érkeznék, valóságos liliputi polgártárs válnék belőle. És a mi jó barátunknak igaza volt. Legalább a Pestről Kolozsvár felé vándorlott nagyszerű eszmék mind ezt bizonyítják. Ugyanis vala Pesten martius 15-ke és mi­korra Kolozsvárra megérkezett lett belőle mar­tius 21-ke. Pesten meggyilkolták Lamberget és Kolozsvárt is a mult héten........földhöz vertek egy katonát sat­ sat. Igen, de Pesten népgyülések is voltak s Ko­lozsvárt még nem!!! Ez nem kicsiny dolog; sok embernek furta az oldalát s mindegyre népgyü­­lést akartak tartani vagy tartatni. Igen de Kozsvárt némely emberek rendkívül félnek a néptől, any­­nyival inkább kellett félniük a gyűléstől. Húzták, halasztották hát a­mig lehetett mint czigány az akasztást. Azonban Urbán mit gondol mit nem, egy­szerre csak felkerekedik s vagy 1500 emberrel és 3 ágyúval **) Szász Régenben terem. *) Vagy inkább: communitas proponit­, pluvia disponit. **) Salvo calculi errore.

Next