Vasárnapi Ujság – 1855
1855-05-06 / 18. szám - Kende vitéz. Tóth Kálmán 141. oldal / Balladák és genreképek - A nőnem fényüzése Délamerikában. B. I. 141. oldal / Társalmi kérdések és inditványok
141 írják róla, hogy a masszagéták, egy sczitha fajta nép, sem maradhattak tőle. E népen akkor Tomiris nevü királyné uralkodott, kihez követséget küldött Czirus, mintha feleségül akarná kérni, de észrevévén a nő, hogy nem az ő kezére, hanem a masszagéták országára vágyik, elutasítá követeit. Már jól előrehaladt Czirus, midőn békéért külde hozzá Tomiris mondván : Hagyj fel szándékoddal Czirus, mert fejedre fordul, a mit nekünk készítesz. Ekkor Czirus tanácsot tarta, és elhatározá a hadat. Egyedül Krézus, kit mindég magával hordott, inté öt, hogy ne harczoljon mindig vaktában. Amint a masszagéták országába lépett Czirus, nemsokára csupa ravaszságból visszavonult, s útjában sok bort hagyatott el, hogy az üldöző ellenséget lerészegítse, s rajtok ütvén meggyőzze. Ugy is történt. A masszagéták semmi bajt nem sejdítve, lerészegedtek. Czirus megtámadá őket, győzedelmet is von rajtok, közülök kit elfogott, kit megölt. Ugyanekkor elveszett a sereg fővezére is, ki Tomiris királyné fia volt, magamagát meggyilkolván. Tomiris királyné igen felboszankodva, uj sereget gyürte, megütközött a persa erővel. Rémítő volt a viadal, de Tomiris királyné annyira tüzelé katonáit, hogy a persa tábor utoljára megveretett, s vitéz királya is halva maradt a csatamezőn. A királyné parancsolá, hogy hoznák elé Czirus holttestét. A mint elhozák, fejét levágatá, és embervérrel megtöltött vederbe, vagy tömlőbe vetve, mondá : Te fiamat veszted el csalárdsággal, én tégedet vérrel tartalak jól. (Folytatjuk.) Pesti dunai rakodópart. A lánczhidon alól és fölül, a pesti hidfő mellett, mintegy két év óta látunk jó darabot a dunapartból deszkákkal elpalánkolva. A hidon fölül egy ideiglenes pajtaforma épület is áll, mellyre ez van irva : „Donau-Quai-Bau-Bureaux". Ha az ember a lánczhidról letekint az elkerített térre, roppant kőhalmokat lát, mellyekből a természetes dunapartnál jóval beljebb, benn a vizben falat épitnek. Kevés ember megy a hídon át, hogy ez építkezésen meg ne akadnának szemei, és nagy számmal vannak, kik nem tudják az okát, miért építnek a lánczhid mellé ollyan erős falakat a Dunába; tehát úgy hisszük, hogy nem lesz fölösleges egy kis felvilágosítás. „Quai" a hajókázható vizek melletti mindenféle nyelven, s a hajósok által széleiben használt kifejezés, mely alatt olly szabályozott kikötőt kell érteni, hol nem vesztegelnek, hanem csak le- és felrakodni állanak meg a járókelő hajók. Természetes hogy itt nem a tótfalusi kenyeret és gyümölcsöt, vagy az óbudai zöldséges hajókat kell érteni, hanem ollyan nagyobbszerü kereskedelmi hajókat, mellyek világkereskedelmi czikkeket szállítnak, minden órájuk drága, s ennélfogva rendkívül fontos rájok nézve, hogy mindig biztos medrü parthoz állhassanak a hol dolguk van. Ilyen kikötő lesz az, mellyet a pesti hidfő mellett épitnek, mellyet, minthogy még eddigelé sehol sem olvastuk magyar nevét, ezennel I megpróbáljuk ,,rakodó-part"-nak elnevezni, s ha elfogadtatik, akkor a „Pester Donau-Quai-Bau-Bureaux" bátran lefordíthatja czimét „Pesti dunai rakodó-partépitő hival"-ra. A pesti rakodó-partot, melly mai képünkön ugy van lerajzolva, a minő lesz terv szerint, ha elkészül, a Duna gőzhajózási társulat építi. A hidon alóli a börze irányában, a hidon fölüli a Béla utcza irányában végződik; ennek hossza 7S 3/10,amazé 60 öl. Területe a felsőnek 1800 • ölre, az alsóé 1900ra van kiszámítva. Nemcsak a kereskedelmi hajózásra hasznos vállalat ez, hanem Pest város is tetemes dunaparti földet nyer általa, mert jó része a rakodó partnak leereszkedik a Dunába, a már több év előtt megállapított dunaszabályozási előmunkálatokkal összhangzólag. A viz felőli kőfal 18 — 19 lábbal lesz magasabb a Duna vízállás 0 pontjánál. Ezen 6 láb vastagságú fallal összesimul a rakodó tér talaja, melly alól kövezve, s a kövezet fölött márvány lapokkal lesz borítva. E talajon tul a város felöl ismét kőfal emelkedik, melly 12 lábbal lesz magasabb a belső falnál, s illetőleg a talajnál. Mind a két rakodó-part végén egyik faltól a másikig diszes öntetü vas rács fog nyúlni kapukkal, mellyeken a terhelt szekerek fognak ki s bejárni. Mind a két fal végén lesznek 8 szegletü, 4 ölnyi szélességű, s a 0 pontnál 36 lábbal magasabb tornyocskák ; ugyanazok, mellyekre a rajzoló zászlókat illeszte. A végső vasrosztélyzat 8 láb magas, ellenben a város felőli falon végig nyúló csak 4 lábnyi leend. Az igy elkészített s bekerített téren különféle épületek is lesznek, legnagyobb részt raktárak, mellyeknek lapos fedélzetök a városfelöli falon fölül nem fog emelkedni. Említést érdemel még a 75—80 mázsányi négy jégháritó, mellyek sphinx alakban öntött vasból készülnek. oo Kende vitéz. A korláton hirnök csap át ,Uram! haldoklik az anyád — S egyetlenegy kivánsága : Hogy még egyszer fiát lássa." „Nyergelj nekem, nyergelj Édes szolgám, Gergely!" Jön a házból más hirnök is, Nagy bú mellé nagy öröm is : ,Most szült uram feleséged, Első fiad, nem néznéd meg ? !" „Nyergelj nekem, nyergelj Édes szolgám, Gergely!" Itt a levél a kezemben : Az országban veszedelem — Az ellenség már ránk csapott, Nyergeljetek! . . magyar vagyok. Föltették a nyerget, S Kende vitéz elment. Tóth Kálmán. Sisak, pánczél vala rajta — Készen állt a vár udvarra, Talpig készen vitéz Kende, S kiáltott a fegyvernekre : ,,Nyergelj nekem, nyergelj Édes szolgám Gergely!" ,Uram, uram az Istenre ! Hova mégysz illy fergetegbe'?! Vihar erre, meg arra is. Lehullott a rézkakas is . . ." „Nyergelj nekem, nyergelj Édes szolgám Gergely!" A nőnem fényűzése Délamerikában. Dr. Meyer a „Lujza herczegnő" nevű porosz hajón a föld körül tett expeditió jeles leírásában többi közt így szól : Azon észrevételt tettem, hogy a fényűzés a nők kiváló szenvedélye Délamerikában. Európában lehetlen fogalmat képezni azon esztelen kiadásokról, mellyekre Délamerikában a nőket a tetszvágy ösztönzi, sem az izlés ingó szeszélye, sem a díszérzet, sem az öltözékek váltása, sem a divat rögtöni változásai nem fokozzák Szent-Jágóban a nők kiadásait illy magasra. Ruházatuk némi tekintetben változatlan szabású, és színei mindig ugyanazok. A kelmék becsessége, a felkészítésnek igen gyakori megmásítása, a rend hiánya, s mindenek felett a megfoghatlan pazarlás fő okai ezen határtalan kiadásoknak. A nők Chiliben, még maguk a középrendbeliek is, sohasem viselnek más harisnyát és czipőt, mint selyemből. Egyházi öltözékük csipke, atlasz és selyem vegyítékéből áll, hajukat Franczia-és Angolország leghíresebb gyáraiból nagy teknőcz fésükkel tűzik meg, sőt illyet némellykor hiúságból kettőt-hármat is viselnek. Még lakóik belsejében is mindig Európa és China legdrágább kelméibe öltöznek. Ez az oka, hogy gyakorta elmaradnak szövetkezések, mellyeknek minden egyéb tekintetből szerencsés eredményük lehetendett. E mértékietlen fényűzés mély seb, melly az álladalom jóllétét szükségkép aláássa, s naponta tovább harapózik. Ha e helyt ama bizalmas közléseket akarnám említeni, mellyeket nekem némelly tiszteletreméltó családatyák tettek, ugy észrevételeim kétségtelenül nagy fontosságot nyernének. Mindazáltal jobbnak látom azokat itt elhallgatni. E bajon egyedül jó szerkezetű leánytanodák felállítása által lehetne segíteni. Olly intézet mint a Szent-Jágóban létező Mora-féle czélra nem vezet, mert ez ahelyett, hogy a fiatal hölgyek fényűzési hajlamát kiirtaná, ellenkezőleg azt inkább ébreszteni és éleszteni látszik ! Az Isten! a magyar népet, édes véreinket tekintve, kénytelenek vagyunk fájló szívvel megvallani, hogy a fényűzés és hiúság a mi nőnemünknél is néhány évtized óta kétségbeejtő arány-