Vasárnapi Ujság – 1855
1855-05-20 / 20. szám - Szabadkai szinház (kép) 157. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások - Állatok kérlevele. E. I. P. 157. oldal / Szózatok
157 göt kénytelenek beszívni, miért is az illyen helyeken lakó népség sokkal rövidebb életű, s járványos bajoknak sokkal több áldozatot hoz. Habár mindegyik ismeretes test az élennyel egyesülni, égni óhajt, e vágy nem egyforma mindegyiknél. — Vannak némellyek,mint a nemes érczek, ezüst, arany, mellyek az éleny hatásának, szabad légnek kitéve, keményen daczolnak s századok múlva is megtartják fényöket. De ha ezek tiszta élenybe tétetnek, egészen más pompás tüneményeket láthatni. A szén, a kén, tiszta élenyben vakitó fénnyel, a villó (phosphor) naphoz hasonló ragyogvánnyal ég, a vas gyönyörű szikrákat hányva veres fénnyel, az érezek fejedelme az arany maga hamuvá ég. Ha az elégett testeket tovább fürkésszük, látandjuk miként azok nem egyforma terménnyé váltak. A szén teljesen elégett, hamut alig hagyva maga után, de az elennyel egyesülve szénsavany nevü légnemmé változott. — Kén és villó csipős savakká, a vas vörös porrá, rozsdává vált, mellyen sav-tulajdonokat észre nem vehetni. Azon erő, melly testeket ekkép egyesit, vegytani rokonságnak neveztetik s már az ó-korban ismeretes volt. Hippokrates régi görög orvos vitatá, hogy a rokon rokont keres, rokonnal vagy egyesülni, — e tétel helytelenségét a haladó tudomány felderité, azt tapasztalván, hogy ép az ellentétes anyagok vonzódnak vegyileg egymáshoz , a rokonok pedig örökre távol maradnak egymástól. — De ezen egyesülés nem történik szabály és rend nélkül. — A testek ellenállhatlan vágya törvények alá hajol, a számok arányát uralja.— Ha 4 lat villa lassan vagy gyorsan élennyel egyesül, mindenkor 9 lat vill éleget, ha 20 lat vasélennyel egyesül, ez mindenkor 28 lat vaséleget vagy vasrozsdát ad. Minden test bizonyos változhatlan arányban egyesül élennyel s ha néha a viszonyok változván, több vagy kevesebb élennyel kénytelen egyesülni, más meg más test képződik belőle. — Mindenki ismeri azon csipős szagot, mi a kénből fejlődik, ha meggyújtjuk, s ezen légnemű testet könnyű különböztetni a gáliczolajtól, melly nehéz olajos folyadék; mindkettő kén-és élenyvegyülék, csakhogy különböző arányban. Az utóbbiban felényivel több az éleny, mint az elsőben. Igy szab a természet a lobogó lángnak is törvényt, igy alakit egyszerű feltételek között számtalan testeket, de hasonlóból mindenkor hasonlót. (Folytatjuk.) házat is kell épiteni, a hol lelki gyönyörűséget lelünk, s a hol továbbá megtudja különböztetni a művészt, ki érzéseket nemesit, és a szinmüvet, melly gyönyörködtetve oktat, a bukfenczhányótól és csepüevőtöl, ki szemfényt kápráztat s a lovontánczolótól, kinek mutatványai csak a testi érzéseket csiklandozzák. Másodszor bizonyságot tesz az állandó szinház létele városainkban a nép jólléte és jó gazdálkodása felöl; mert azoknak épitéséhez jó karban álló közpénztár kell, az pedig csak ott van, hol a nép szorgalmas és takarékos, az elöljáróság bölcs és a közelőmenetelen mindenki összevetett vállakkal dolgozik. És végtére bizonyítványa az állandó szinház a nép igaz hazafiuságának; mert mit használ mondani czifra szóval, vagy épen czifra káromkodással, hogy mi illyen meg amollyan tősgyökeres hazafiak vagyunk , ha a mellett azon eszközöket, mik hazafiuságunkat tekintélyessé teszik, nemzeti életünk előhaladását biztosítják, saját nyelvünk, irodalmunk és művészetünk pártolását elhanyagoljuk. Ezért ismételjük, hogy szebb és nagyobb dicséretet nem jegyezhetünk fel egy városról, mintha azt mondjuk , hogy a színművészetnek állandó lakot emelt; kivált ha még ez állandó lak olly diszszel, jó ízléssel és czélszerü rendezéssel van felállítva, mint a szabadkai. 1848-ik márcz. közepén tétetett le e díszes épület alapja, s azóta a közönség áldozatkészsége mellett sikerült az elöljárók buzgó fáradozásainak a megkezdett művet befejezhetni , és a színházat 1. év első havában megnyithatni. Az épület külsejét jelen metszvényünk meglehetős hűséggel mutatja, s az elég diszt tanúsít : a belső elrendezés szinte eléggé czélszerű , három sor páholy és számos zártszék, azonkívül földszinti és karzati helyek állnak készen a minden osztályú közönség kényelmére; a diszitményeket a pesti nemzeti szinház művésze Telepi György festette. S ha mindehhez hozzátesszük még, hogy az illy rendezett színházba Szabadka közönsége iparkodott a legjelesebb színtársulatok egyikét, Latabár igazgatása alatt megszerezni, s e csinos páholyok és zártszékek és egyéb nézőhelyek soha sem voltak nézők fogytán, sőt a közpártolás mellett nemcsak saját társasága tagjait volt képes a derék igazgató illendően és pontosan díjazni, sőt a közönség élvezeteinek szaporítására a pesti nemzeti szinház kitűnőbb művészi egyéniségeit bemutató hosszabb vendégszerepkörökben, kik mind a legelégültebben tértek vissza a közönség buzgó pártolásával; ebben ugy hiszszük igen szép követésre méltó példát mutattunk fel több vidéki nagy városaink előtt, melly példa hogy nem maradand foganat nélkül, azt a legnagyobb biztossággal merjük reményleni. A szabadkai színház. A szabadkai szinház. Alig lehet valamivel jobban megdicsérni hazánk egy-egy városának népességét, mint ha azt mondhatjuk róla , hogy rendes állandó színháza van. Mert ez azt bizonyítja először is, hogy azon nép a szellemi mivelődésnek olly fokán áll, ahol életszükség rá nézve a léleknek nemesebb tápláléka, ahol átlátja, hogy nemcsak a testet kell hizlalni s nemcsak a bormérésnek nyitni boltokat, hanem ollyan Az állatok kérlevele. A maga korában híres német publicista író, Wekderlin, a franczia forradalom kitörése alkalmával, a nemzeti gyűlést hírlapok utján az iránt hívta fel, hogy az új ország-alkotmány szerkesztésé-