Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-18 / 20. szám - A kolumbácsi szunyog 174. oldal / Érdekességek
174 meg; a kapu, a felső kerek nyílás és az ablak nem léteztek. A tatárjáráskor a vidékről számtalan nép menekült ide s bujt be egyenként a farkaslyukon. Egyik — talán a romjaiban még most is látható közel fekvő Vithán — várból a várnagy neje is gyermekével oda menekült, ahol senki sem akart vizet adni a gyermeknek, hanem szívtelenül kiutasiták a nőt a hegy alatti völgyben folydogáló labancz patakhoz. Az elkeseredett anya lement a patakhoz vizért, azonban ott lappangott tatárok kezére kerülve, kik neki kegyelmet ígértek,ha megmutatja,hol vannak a többi emberek elrejtezve, részint boszúvágy, részint önfentartás ösztönéből a rejteket elárulta, miért is köszönet fejében a tatárok gyermekestől felkonczolák; a tatárok erre a barlangot ostrom alá vették, de mivel a keskeny farkaslyukon egyenként féloldalt be nem mehettek, felmentek a hegy tetejére s ott kezdettek nagy körben lefelé ásni, mig végre a boltozat lezuhant s részint eltemette az alatta létezetteket, részint pedig a nagy rázkódás által kidöntötte a barlang oldalát, s így támadt a kapu- és ablaknyílás. Innen van a fenebb említett domb, melly alatt, ha valót beszél a hagyomány, a régiség búvár számára is várhatnak kizsákmányolandó kincsek. A hely táján, hol a vízremenő nőt a tatárok meglepték, most egy malom áll, mellynek neve Lapotár arra látszik mutatni, hogy eredetét onnan vette,, miszerint ottan lappangott tatár. Angyalffy András. TÁRHÁZ. A kolumbáczi szúnyog.. *) Aradmegye keleti részéből. Május 4. E vidéket jelenleg megszállva tartja egy rovarsereg, melly szarvasmarháinkat, lovainkat, sertéseinket és juhainkat igen kártékonyan ostromolja. — Hazája nem a magyar, csak a szelek sodorják felhőkint néha ide a nem szivesen látott vendéget, a kolumbáczi szúnyogot. E rovar hazája a bánság, főleg Uj-Palánka és Orsoca között, hol a Duna mentiben bokros és erdős helyek között létező állóvizek, tavak és zsombékok körül évenkint szaporodik és állomásoz. E tájról csak erős szelek által sodortatik el más vidékekre. — E sorok írója a bánság szomszédságában 30 év alatt most csak negyedszer találkozott vele e vidéken, hová csupán erős déli szél által kerülhet. — Minthogy épen Kolumbáczi helysége körül tanyáznak legsűrűbben e szúnyogok, nevüket is onnan nyerék. Hazájukban tavaszkor az említett tavakba rakják le petéiket, miáltal borzasztóan szaporodván kedvező időjárás, különösen szélcsend mellett ott is maradnak; keletkezvén pedig hűvös erős idő, mi szinte minden tavasszal történik is, a közel erdőségek odvas fáiba, a hegyek barlangjaiba, a romok és kősziklák réseibe menekülnek; beállván pedig erre ismét a meleg napok sűrű füstkint emelkednek ki rejthelyeikből, s felhőkint sodortatnak el azon vidékre, melly felé a szél irányul; de ha akkor épen csendes idő van, kedvencz tanyájukat oda nem hagyják. E rovarnak hossza 1—1% vonalnyi, szélessége 1/2 vonal. — Alakja pedig, mint ezt jó górcsővem mutatja, íme : feje gömbölyű, szemei oldalvást fekvők igen nagyok, csápja kellő vastag, rövid, izes szípja (szícső) vastag, rövid, körüle két vékony igen mozgékony falám látható, két szárnya átlátszó, erős, a rovar testénél valamivel nagyobb, egymást tökéletesen befedő; — fejétől háta fölé világos hamuszínű paizs látható, melly testének felső harmadát teszi. — Alteste fehérsárgás gömbölyű, négy rovartal, és ha az állat vérrel jóllakott, vöröses idomtalan. Lába hat, négytagú, a végén két erős fogó körömmel, a tagok felváltva fehéres sárgák és feketések. — Szárnyalása rendetlen, tétovázó, de mégis mint a közönséges szúnyogé, mindenfelé irányuló. — Életereje gyenge lábon áll, egy esőcsepp, egy gyenge érintés széttöri. A tökéletesen kifejlett, de éhező rovar súlya : 5 darab = 1 grán. Ha ezen szúnyog zsarnokoskodása közben hirtelen erős zápor esik, de főleg, ha mint szerencsénkre épen tegnap itt történt, hirtelen hideg eső áll be, akkor tönkre jutván e sereg, minden ínség végét érte. Vidékünkön csak tavasszal május elején vagy ápril végén fordult meg. — Jelenleg ápril 25-én láttatott először nagyobb tömegben. —Kedvező időjárás mellett 4—6 hétig űzi szomorú pusztítását. — Junius végével hazájukban is elenyésznek. Minthogy ezen szúnyog e rovarnem természete szerint petéit álló vizbe rakja, általában, ha hazájából szelek által elűzetik, az uj szálláson is jobbadán a mélyebb, vízes és mocsáros helyeket szereti leginkább, hogy petéit vizbe letehesse. — Vidékünkön azonban a szaporodás, épen a tavak hiánya miatt a jövőre nézve eredménytelen. Megjelenésük első heteiben leggonoszabbul gazdálkodnak; beállván a szaporodás ideje mérsékeltebbek, s későbben már világosan tunyábbak, nehézkesek, kevésbé kártékonyak. A szúnyog általános természete szerint a meleg állati vér kedvencz étke a kolumbáczi szúnyognak is. Nagy mohósággal lepi el ezért házi állatainkat, s felkeresi főleg testük azon részeit, mellyeken a vérhez könnyen hozzáférhet. — Az általam felbonczoltatott hullák gégéiben és garataiban néha megszámlálhatlan mennyiségű szúnyogot találtam. Ezek véleményem szerint a légzés által kerülének ide, valamint e sorok iója illy rovarsereg közé kerülvén, azok nagy számát belégzeni kénytelen volt. — A végbél és hüvely űrében találhatók azonban, csak bemászás által kerüljenek oda. Valóban sajnálatos, részvétre gerjesztő látmány az, midőn a szúnyogok ezrei által üldözött szegény marha ijedten fut, ugrik, rugdalódzik, bőg, midőn a befogott lovak vagy ökrök a kocsit vagy ekét elragadják, a legelőn levő marha pedig az elfogultság és borzalom minden jeleivel szerteszét fut vagy haza szalad. A melly marha áldozatául esik e kis szörnynek, sokáig nem kínlódik, 3 — 5, ritkább esetekben 12—20 órai ostromoltatás után nehezített légzés, szapora, erős, néha félbehagyó érvelés, sokszor rögtön elerőtlenedés, néha görcsös rángatódzások közben csakhamar nehezen lihegve múlik ki. Perczig sem kétkedem, hogy ezen, csak igen közelről látható parányi rovar az embert is megölhetné, ha őt illy csoportosan megmarná, s tán még gyorsabban végezhetné ki, mint a kemény bőrű bival; ámde az embert védi ellene ruhája, és meztelen részeit ügyes keze. Mi az emberek ezen rovar által okozott, s általam eddig észlelt sérelmeit illeti, ezek illy alakban tűnnek elő : a megmart sebhelyen eleinte kellemetlen viszketegség, utána fájdalmas égetés érzete áll be; a megmart helyecske — kivált érzékeny bőrűeknél — csakhamar megdagad, és rögtön kemény, fájdalmas, szinte egy fél borsót meghaladó gumót képez, melly utóbbi több napig is fenáll, noha az érintett égető fájdalom napnál tovább alig tart. Tegnapelőtt látok egy marhaőrt, ki a rábízott és a rovarok által elkínzott marhákat tőlök tisztogatá, s bal keze derekán mintegy 12 szúrás helyét mutató, ugyannyi kemény kis gumókkal, mellyek mindegyike közepén a szúrás pontja kék foltként látható volt, fájdalma érzékeny és égető volt; jobb szeme benső szögletén is három szúrást kapott, a szem alsó héja dagadt, vörös és fájdalmas volt. — Ennél terjedelmesb emberi sérülést nem láttam. Az előbbi alkalmakkal, úgy jelenleg is többször esett értésemre, hogy az illykép elhullott marhák húsát némelly szegény embereink,czigány étkül fölhasználták; annak, hogy ez egészségüknek ártott volna, nyomába nem akadtam. Ez megfejthető is. Azon táj lakosai, mellyen e szúnyogsereg letelepedik, közönségesen, és méltán is, nagy rémülésbe ejtetnek, s sietnek azonnal elkövetni mindent mi a fenyegető veszélyt elháritni képes. Tapasztalásom e következő eljárást javallja : 1 ör : Tanácsos ezen pár hétre, ha csak lehetséges, a marhát istállóban tartani, és nehogy itt is fölkeresse a rovar, folytonosan tartó sürü füstölések alkalmazandók vagy az istálló körül, vagy mi még czélszerűbb, benn az istállóban. Fölösleges megemlítni, hogy a tűzveszély elhárítása tekintetéből minden lehető óvatosság felhasználtassák.*) E tüzelésre leghasznosban kinálkozó anyag a száraz marhatrágya, szalmával, szénával, forgácscsal, falevéllel vegyítve, mik azonban annyi nedvességgel bírjanak, hogy a tüz csak sűrű füstöt fejtvén ki, lángot ne vessen. — Ha az istálló tágas, széles, benn is eszközölhető egy pár kisebb illynemű tüzelés. Ezen füstölések kellőképp állandóan kezelve a legbiztosabb óvszert képezik. 2) Ha az istállózás nem eszközölhető, és a marha a réten legel, akkor a füstölések a gulyák vagy csordák körül eszközöltessenek a légvonal tekintetbe vételével, melly ha világos, a füstölés olly kép alkalmazandó, hogy a szél a füstöt a marha felé hajtsa. Minél szorgalmasban és sűrűbben eszközöltetnek ezen füstölések, annál inkább biztosítva van a marha, s ekkor más óvszer alig kívántatik. Látni is világosan, minő sietve takarodnak el a szúnyogok illy füstölgő halmazok elől. 3) A melly gazdák magokat még jobban akarják biztosítani, de nevezetesen azok, kik utazni, vagy marháikkal a mezőn dolgozni kénytelenek, azok bármi büdös folyadékkal kenjék be a marhák szőrtelen részeit, és ismételjék ezt, valahányszor a felkent kenőcs elenyészett. — E czélra jó a szekérkenő, kátrány, büdös olajok. Dr. Schönbauer, mint logbiztosb szert ezt ajánlja : két font felvágott erős dohány **) főzetik tiz iteze vizben, mig ötre lefő,most a lé leszüretik, és a dohány jól kifacsartatik; ezen öt iteze dohánylé más edénybe ismét tüz fölibe tétetik, folytonosan kavarva, addig sűrítetik, mig a folyó méz sűrűségét nyeri, ekkor vegyitessék hozzá egy font avas zsír és fél lat kőolaj. Én ezen írt mint igen biztost ajánlhatom. — Minthogy azonban jelenleg kapa - vagy más erős dohányunk nincsen, s mivel épen a dohány erős tömöttsége teszi ezen írt olly hathatóssá, továbbá tehetősbeknél, vagy hol csak egyes darabok óvandók meg, ezen írnál még erősbet rendelek : alkatrészei im ezek : 12 latavas zsír, szarvasszarvolaj, kőolaj, vastag terpentin, mindenikből 2, büdös aszatpor 1 lat. Mindezek jól összevegyitetnek. — Mind e kétnemű íz csak minden harmadnapra kenendő fel újból. 4) A már a szúnyogok által zaklatott, és már beteg marhán azonnal bő érmetszés eszközlendő, s belsőkép savó, vagy más savas ital salétrommal nyújtandó , helyileg pedig az említett lobdagok enyhe olajjal ápoltatnak. Ha a baj korán vétetik észre, kivált, ha csak az alfél, tölgyek, vagy némi részek sérülnek, ha különben eszközölhető, a betegedő darabokat az érmetszés után mély hideg vizbe hajtatom. K. *) A „Magyar sajtó" után. *) Ez előtt négy nappal több helységben több ház és istálló gyuladott meg a kellővigyázat hiánya miatt. **) Mig volt, e vidéken legjobb sikkerrel használtuk e czélra a kapadohányt. — Kívánatos lenne, hogy ezen dohányfaj, melly a marhák több nemű bőrbetegségeiben is olly kitűnő hasznosságú, kellő rendőri felvigyázat mellett a m. kormány általi kiszolgáltatása, lehetővé tétetnék.