Vasárnapi Ujság – 1856
1856-02-17 / 7. szám - Gr. Haller Ferencz (arczkép) 53. oldal / Életirások
A „Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű ivén jelenik meg. Előfizetési díj január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft.pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Hallerkeöi gróf Haller Ferenci, magyarországi kormányzói helyettes. A Hallerkeöi gróf Haller család egyike hazánk legérdemesebb nemeseinek; a Károlyi, Szapáry, Eszterházy, Batthyányi, Bethlen, Grassalkovics családokkal sokszorosan rokon; több ősének neve hazai krónikáinkban az elsők közé van feljegyezve : Péter, a család második alapítója, erdélyi kincstárnok, nagyszebeni királybíró és szász főispán f 1570 : fia István az erdélyi rendek elnöke; György, szathmári és tisza melléki főkapitány f 1633; Pál, küsküllői főispán és cancellár; János, kincstárnok, tordai főispán, nevezetes magyar iró (Toldi költész. története II. kötet 82. lap.) Samu, diósgyőri kapitány, vitézségéről hires, a törökök ellen esett el Egernél 1643; — László, marmarosi főispán, a „Telemach" hires magyar fordítója (Toldi u. m. 99. 1.); — József, öregatyja tábornok és erdélyi kormányszéki tanácsos; József, édes atyja kolozsi főispán és nagyváradi tanulmányi főigazgató volt. Gróf Haller Ferencz született 1796. márc. 24 én Kerelő-Szent-Pálban Küsküllő megyében. A jogtanulmányok befejezése után 1813-ban a hadi pályára szánta magát s a lipcsei csata után, annak színhelyén tisztté neveztetett. Egy ideig nádori fenségének kamarása, majd huszár ezredes, utóbb a magyar kir. testőrség főhadnagya lett, melly állását csak akkor hagyta el, midőn 1842-ben b. Vlacsics helyett dalmát-, horvát- és tótországi bánná neveztetett ki. A hozzá annyira ragaszkodó magyar testőr - ifjak, bucsuvételekor diszkardot nyujtanak neki emlékül. Ugyanakkor cs.k. vezérőrnagygyá, valóságos belső titkos tanácsossá s két határezred tulajdonosává neveztetett ki. 1842. october 17-én tartotta fényes bemenetét Zágrábba s következő napon ősi szertartással iktattatott be báni méltóságába, melly alkalommal öt a kapcsolt részek rendei, kiváltságaik értelmében unnai és kulpamelléki határvidék főkapitányául választák. Haller Ferencz volt a legelső horvátországi bán, ki az országgyűlésen magyarul szólott 1843-ban. 1844-ben Zágráb megye főispánjává lett, s következő évben a közrend és csend sikeresebb fentarthatása tekintetéből zágrábmegyei és városi királyi biztos. Ugyanazon év július végnapjaiban Zágráb megye tisztjító székét vezérlette. September és october havában a tartományi gyűlésen elnökölt. A kapcsolt részek viszonyai mindinkább bonyolulván, 1845. october 30-án saját kérelme folytán báni és főispáni hivatala alól felmentetett. 1848—1849. az olasz hadjáratban részt vett és altábornagygyálön. A háború befejezése után Peschiera várparancsnoka, és a XII. huszárezred (nádorhuszárok) tulajdonosa. Utóbb nyugalmazva, — s jelenleg 1856. magyarországi kormányzói helyettes. Katonai és honpolgári érdemeinek elismerését számos rendjelei mutatják; birja a szent István és Leopold rendek középkeresztjét, a szász polgári érdemrend nagykeresztjét , a szardiniai szent Móricz és Lázár rend érdemjeleit. Jelenlegi magas polczára történt kineveztetését minden hazafi örömmel és nyugtató reménynyel fogadandja. Hallerkeöi gróf Haller Ferencz.