Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-25 / 4. szám - Hajnik János (arczkép) 29. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. Előfizetési díj január— juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai után a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Hajnik János: Közöltük már lapjainkban azon nevezetes hazafiak arczképeit s tanulságos életirását, kik a hit magasabb pályáin maguknak elismert nevet szereztek. Ugy hiszszük, hogy lapjaink, mik annyi földész és iparos kezén fordulnak meg, hivatásukhoz illő eljárást követnek, a midőn azon derék férfiak életével is megismertetik közönségüket, kik a szorgalom és munka mezején szereztek áldást neveikre. Fölösleges volna arról beszélnünk, minő messzeható befolyással bírnak a közjóllétre azon derék férfiak, kik a hazai gazdászat és ipar emelése által hazai jobblétünknek legközvetlenebb előmozditói lettek , minők Korizmics, Morócz, Benkö, Hajnik, Encz, Horhy stb.kiknek sikerdús életpályája buzdításul szolgálhat a gyakorlati élet embereinek. E nagy érdemű férfiak életirásának sorozatát ezennel megnyitjuk Hajnik Jánossal. Hajnik János született Váczon 1811. évben közép sorsú s köztiszteletben álló szülőktől. Iskolái végeztével az ügyvédi pályára készült, de csakhamar oda vágyott, hova valódi hivatásának elősejtelme ösztönző, s a mezőgazdaság terére lépett át, gróf Károlyi Lajos jószágain a jeles Klauzál vezérlete alatt, s szenvedélylyel látott uj pályájának gyakorlati s elméleti tanulmányai után, és csakhamar mint önálló tiszt, a rohonczi intézet előadó tanára, s mint a juhászat körül kitűnő ismeretekkel biró intéze lön ismeretes. ^ _ Hajnik János. A gróf Károlyi jószágokból 1848-ban báró Szina György érdi uradalma kormányát vette át, s mint illyen csakhamar magára vonta a közfigyelmet fáradhatlan szorgalma, s czélszerü javitása által. — Innét ment Czenkre 1852-ben a nagy Széchenyi István eddig is széphirü gazdaságába, hol már teljesen szabad kézzel nyúlhatván a keze alatti terjedelmes jószágok kormányzatához, majdnem hihetetlen gyorsasággal veté meg alapját egy olly gazdaságnak, melly kevés év múlva egyike lesz, terjedelmét figyelembe véve, hazánk legnevezetesebb gazdaságainak. Hajnik volt az, ki az egyszerű jelentéktelen Czenknek gyáripart ajándékozott, ki a czenki ekéknek, vetőgépeknek s egyéb gazdasági szereknek roppant kelendőséget teremtett. Ö volt az, ki elsősorban s nyomatékkal szólalt föl a gépek alkalmazása mellett, mit ő segédszerül ajánlott a kézhiány ellenében. Ki Czenket látja, e belterjelmes irány felé való nagy mérvű törekvésnek szemébe nem ötlenne. lehetlen Láthatja, mint épülnek a majorok minden 500 nagy holdon, mellyek önálló földmivelés és juhászattal birnak, jól tudván a rendező lélek, hogy képtelenség ezer holdakat egy-egy majorságból helyesen kezelni, láthatja a tömeges istállós marhatartást s hizlalást, láthatja a nagyszámú nemes juh államot, a mindenfelöl gondosan összegyűlt trágyát, s a folyami árkok iszapját vegytrágya halmokká alakultan, láthatja a répa hatalmát a gazdászat országában, s mindenütt a rendet, a szorgalmat s az egész felett terjengő értelmet. Mert az igazgató maga a gazdászati értelem, erély, szenvedély, rend és kitartás. — „Mindennap ugy dolgozzék a gazda — szereti mondani Hajnik — mintha csak ma lenne ideje dolgozni s holnap már nem, mindig feszítve legyen a szorgalma."— Ki illy jelszó alatt küzd,annak haladni és ezért érni kell. Ki a haza földjét, mellyet a gondviselés kezelésére bizott, gazdagon jutalmazóvá emeli szorgalma s értelme által, az közvetve a közjólét emelkedését mozdítja elő, s bármilly szerény kis körben is valódi jótevője nemzetének.