Vasárnapi Ujság – 1857
1857-02-08 / 6. szám - Horváth János püspök (arczkép) 45. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai után a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Csak a művészetek és tudományok országa bir az igazságnak azon részrehajlatlan mérlegével, melly az embernek érdemét nem a nemzetségi czimerek, ősi birtokok, hanem a vasszorgalom által kiművelt értelem s tudományos kitünés szerint mért; származott legyen bár akármellyik szalmakunyhóból is. Ezen arczkép az örökemlékü Horváth Jánost, egykori székesfejérvári megyés püspököt ábrázolja, ki 1769. év november 4-én Zala-vármegye kies vidékű Csicsó helységében szegény szülőktől származott; Istentől nyert szép tulajdonait már mint gyermeket kiemelék társai sorából, s a gondos lelki pásztor ösztönzése s közremunkálása következtében szülői örömmel nélkülözve a mindennapi szükségeket — serdülő fiúkat a pápai, később a veszprémi iskolákba küldék. Magáévá téve itt az alapismereteket, a bölcsészeti osztályokat Pozsonyban kivánta végezni, hol fényes jeleit adván azon elmebeli érettségének, s szerencsés kifejlődésének, mellyet, bevégezvén iskolai pályáját, később a tudományok s ezek érdemeire nagyobb hivatalok magas polczára emelte. Itt volt most az időpont pályát választani, s ő magát higgadt megfontolás után papi pályára szentelte. Négy év telt el, mig a pozsonyi központi papnöveldében a szükséges papi tudományokra elkészülvén, az élet s világ piaczára kiléphete. Itt látva az élet rövidségét, használni akarta annak minden pillanatát, s a hittani tudományok minden ágában kiművelt ifju a régibb latin, görög s az ujabb franczia s német remekírók munkáiból, meggazdálkodott szimóráiban méhként szedegette az ékesszólás mennyei mézét, mellyekből a hitszónoklat valódi mesterévé képezé magát. S e tekintetben ugyan a korbeli Majer székesfehérvári kanonokkal szinte nagyhírü szónokkal fényes ikercsillagként ragyog a magyar egyház égboltján. Küldetésének és segédlelkészi munkálkodásának első helyéül Veszprém városa jön kijelölve, itt a főpásztor s káptalan őrszemei ösztönzék őt arra, hogy tehetsége s munkássága körét mindinkább terjeszsze s nagyobbitsa. Majdnem öt év folyt le, hogy tanitóilag tanulva s tanulólag tökélyesbülve, de főkép a szónoklat jelességeivel tündökölve, mindenki szeretetét tiszteletét s a tudományosságával érdemlett közbecsülést megnyerte. Somogyban a Jankovics nemzetség őt a kegyúri jogához tartozó szölősgyürki plébániával tisztelte meg. Itt a vendégszerető s kedvelt társalgásu háznak körében több honi s külföldi nagyoknak, valamint az érdemet becsülni tudó egyházi főbbeknek figyelmét magára vonta, leginkább pedig azon tudós s nagylelkű népatya Festetics György gróf öt már akkor tudományos műveiről, de kiváltkép egyházi s ezek közt jeles halotti beszédekkel jeleskedőt, az akkor üresedésben levő keszthelyi plébániával s hahóti apátsággal — mellőzve a számtalan folyamodót — rendkivüli ügyes tapintattal lelki pásztorának *), barátjának, jótékony intézete létesítésében tanácsosának, jobb kezének választotta. Tágas tér nyilt ezúttal Horváth működési körének, s lelki pásztori, alesperesi foglalatosságának csorbulása nélkül, tágas ismeretei s készültségénél fogva a polgári ügyekben is működni, s igy a nép javát, a haza jólétét előmozditni szent kötelességének, ugyan, de örömének is tartotta. Nevelőházakra, zene-, rajz- s nemzeti iskolákra forditott szorgossága, Zalavármegye árvaintézetének szerkesztése s az erre ügyelő bizottmánynak közelégedéssel viselt elnöksége olly kedves tárgyai voltak fáradhatlan munkásságának, mint azt csak egy tudományos Horváth János püspök. *) Lásd Vasárnapi Újság gróf életrajzát. Vas Gereben „Régi képek" czim alatt Festetics György