Vasárnapi Ujság – 1858
1858-05-30 / 22. szám - A kisdedóvás Aradon 261. oldal / Vegyes tartalmu
264 Egyveleg. + (Statistikai kimutatás szerint) a földön mintegy 1000 millió ember él. Ezek közöl naponkint 100,800 vándorol a másvilágra, tehát minden órában 4200 haláleset fordul elő, a születések száma pedig óránkint az 5000-et meghaladja. A tavasszal világra jött gyermekek erősebbek, mint kik az év egyéb szakaiban születnek,s a nős férfiak rendszerint hosszabb életűek a nőtleneknél. Tehát házasodjatok! + (Nem lesz érdektelen), ha a különféle országokban előforduló gyilkosságok következő statistikai összeállítását közöljük. Angliában egy millió emberre 4, Belgiumban 18, Szardiniában 20, Francziaországban 31, az ausztriai birodalomban 36, Toskanában 42, Bajorországban 68, Szicziliában 90, Rómában 100, Nápolyban 200 gyilkosság esik. (Verdi) a hires modern operazene-szerző, jelenleg egy operán dolgozik a sz. pétervári szinház számára, mellyért 80,000 frank tiszteletdijt fog kapni. (Ikrek.) Reistig faluban Csehországban közelebb egy nő ikreket szült, még pedig ugy, hogy a második gyermek csak harmadnapra jött világra az első után. A kis ikertestvérek egészségesek, de a szegény anya igen elgyengült. — Egy városi születésű nőt, ki csak akkoriban jöve férjhez egy falusi gazdához, férje honi nem létében egy szomszéd köré : adná át neki kis időre az ekét. „Igen szivesen teljesitné ön kérelmét férjem," visszonzá az ifjasszonyka, „ha itthon volna. De én nem tudom, hol tartja ekéjét. Mégis," folytatá a szomszéd kivánata teljesülhetése iránti hévvel, „ott a szekér az udvaron — nem szánthatna e ön azzal addig, mig férjem haza jön." — Egy fiatal szobaleány belépő ura szobájába egyik kezében egy bepecsételt levelet tartva, másikkal némi zavarodottan előkötényét összegöngyölgetve s ismét kisimitva. ,,Oh édes uram," monda szemlesütve, „nekem igen nagy kérésem volna." — ,No s mi lenne az?" kérdé nyájasan az ur. „Igen — látja, kérem — nekem van egy — ismerőm — egy jó becsületes ifjú — nincs olly több a világon, mint az én Jósim. Nincs, azt elhiheti ön." — ,Nos aztán?" „Aztán ő nekem itt egy levelet küld. De én szegény leány vagyok, ki iskolába nem sokat tanultam . . . és . . ." ,Ahá értem. Nem tudod elolvasni a levelet, s örömest szeretnéd érteni, mi van benne? Hát adsza ide, én neked elolvasom." — „Igen a jól volna," visszonzá még vonakodóbban a leány, „de tudja uram, az embernek van titka, mit nem akarna, hogy mindenki tudjon, s aztán ha ön olvassa" .... ,Mit tegyünk hát?" — „Tudnám én,*' hebegé a leány még inkább pirulva, „de nem merem . . . hogyha . . . igen, ha uram engedné, hogy kötényemmel füleit bedugjam, aztán olvasná a levelet, akkor csak én hallanám, mi van benne." Az úr kaczagva hajtá fejét a kívánt műtét alá. — Fontenelle a szerelmest olly embernek jellemzi, ki "mást bírni vágyó hevében elveszti önmagán uralmát. Színházi napló. Péntek, május 21. Először „A kis árva." Eredeti népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. írta Benkő Kálmán. Ez uj népszínművet a közönség egy része tetszéssel fogadta, s bár a gyengeség legerősebb oldala, bohózatos jelenetei miatt egy ideig fenn fogja magát tarthatni színpadunkon. A benne előforduló 8 drastikus szinekkel festett hóbortos rektort, (melly mellesleg mondva, nem igen dicskedhetik kitűnő élethűséggel) Szerdahelyi igen mulatságosan, valamint Tóth Samu is a vén czigányt sikeresen személyesité. A czimszerepet Lendvayné adá, oda illő érzelgéssel és egyszerűséggel. — A tisztartót, a kis árva boldogtalan atyját, Gyulai meglepő hatással játszotta. Szerzőt többször kihitták, s valamint ő, ugy a szereplők is gyakori tapsokban részesültek. — Valahányszor illy darabot látunk, mindig eszünkbe jut, hogy minő jó és szükséges volna végre az a külvárosi vagy nyári szinház, mellyről annyit beszélünk, s mellyben az illy primitiv felfogással, ácsfejszével készült darabok egészen uj közönséget teremtenének, s ez jól is mulatna. Szombat, május 22. „Portici néma." Opera 5 felv. Irta Seribe, zenéjét Auber. Fordította Szilágyi Pál. Úgy látszik, a sétaestélyek nagyobb vonzerővel bírnak, mint a szini előadások. E szép operát is majdnem üres házban adták, pedig mind a zenekar, mind a szereplők dicséretesen működtek. Vasárnap, május 23. A szinház zárva volt. Hétfőn, május 24. „A kis árva." Benkő Kálmántól, ez új népszínművet ma másodszor adták elő, s ezúttal is sokszor tapsolt a nagyszámú karzati közönség. A tiszttartó (most Szilágyi) átkából ma csak annyit érthettünk, mint azok, kik az előadás alatt a Svábhegyen voltak. Kedd, május 25. „Lammermoori Lucia." Opera 3 felv. Zenéjét írta Donizetti. Szerda, május 26. Először : „A ravennai viador." Szomorújáték 5 felv. Irta Halm Fridrik, fordította Szigligeti. — A nagy hatású német színmű lefordítását jó gondolatnak tartjuk. A szakadó eső miatt ez első előadásra kevés ember gyűlt be, de ez mindvégig legnagyobb figyelemmel kiséri a nemes irányú s szerkezetű tragoediát, s színészeink valóban remek játékát. — Első helyen kell említenünk Jókainét (Thusnelda), ki egész művészi erővel személyesnté a fiának elkorcsosulása felett bánkódó s kétségbeeső anya fájdalmát. — Mellette méltó helyet foglalt Szigeti (a viador) és Tóth József (Caligula). — Csütörtök, május 27. Kőszeghy javára „Ördög Robert." Opera 5 felv. Zenéjét szerzé Meyerbeer. Nyílt tér. *) — Buda, máj. 14. (Tüzkármentesités.) A Vasárnapi Újság 18-ik számában azt olvastam ezen czim alatt: Minden nap csak egy krt., mellynek ez a magyarázata. Mit érhet az, mit a legtöbb gazda a tűztől félthet? Körülbelől 400 ftot, s mit kell ezért, fizetni? a legfőbb dijt véve, alig 6 ftot, tehát naponkint csak egy krt. Én pedig azt mondom, hogy honnan teremtsen egy szegény gazda egyszerre 6 ftot, mikor egyéb nyomasztóbb szükségeit sem képes pótolni. Hanem inkább azt kellene tenni, hogy a biztosító társaságok ne vennének 400 fttól 6 ftot, hanem 24 krt., u. m. minden 100-tól 6 krt, mert amig akad 10 gazda ki 90 krt adjon 100 fttól, akkor bizonyosan akadna ezer gazda 6 krjával. De nem ezer gazda, hanem az egész világ azon társasághoz állana, aki ezen elvet követné. Mondhatja valaki, hogy illy csekélységgel nem fedezhetni annyi károkat, azon esetben új kivetést kell tenni a részesekre. De én azt mondom, hogy arra soha sem jönne , mivel ha csak egy városnak is felvesszük az értékét, hát akkor, ha mindnyájan beteszik minden 100-tóli 6 krjokat, hát nem eshetik a városon annyi kár, hogy azt ne fedezhesse. Hát ha az egész ország értéke mentesittetik. XX. *) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a Szerk. Szerkesztői mondanivaló: 1971. Mi lesz ... A tárgy szép, a kidolgozás is meglehetős, de illy dolgokat nem közölhetünk. Okát a szerző sejtheti. A második vers is körülbelül hasonló bajban sinlődik. Hiába tett ön oda egynémelly szeliditő epithetont. Mi az élet? Rácz ürmös , édes is, keserű is. 1972. Az első szerelem. Szerző tán jobbat is tudna irni. 1973. A kis tanítvány. Eminentiát érdemel. Rajta leszünk, hogy kiadhassuk. 1974. Barátom névnapjára. „Gondolom, adok nyílt tzivet, S hozzá nemes érzelmeket. Ez, mi szivemből jő, s adom. Többit nem érzem, s nem adom." (Viszhang : nem adom!) 1975. Bordal. Nagyon sok benne a víz. Mondd meg, kérlek. Majd megmondjuk! Nem hiszek én. E tamáskodó versben e sorokra akadtunk : „Boszum az lesz, hogy ezentúl, Ha szerelmet kapok lánytól, Hogy másnap, ki ne nevessen ; Aznap, oltárhoz vezetem." — Ugy legyen! A két utolsó sorban a pontozás is igen eredeti. 1976. Puszta templom. „ Czigány leány sétál, Horog csapolyával." Ezt nevezzük rímnek par excellence; illyenektől hemzseg a különben jóakaratot tanúsító versezet. 1977. A mostoha fiu. Anyja a — Músa! 1978. Prémes a ködmenem széle. Bárány- vagy farkas prémes ? Ezt is jó lett volna egyúttal megírni. 1979. Fekete-Györős. Cs. S. — A Vadászlap ára félévenkint pft Szerkesztő kiadó lakása Szervitatér 3 sz. 1980. Szalhegyi. A „csillagászati" aggodalmak nem érthetők ; ugy látszik, teljesen alaptalanok. Nem kell a gönczöl szekerét félteni! 1981. Sz. M. Kata. A levél megérkezett szerencsésen. 1982. A megbukott iparlovag. Átszolgáltattuk a kivánt s illetékes helyre. Gi^HETI NAPTÁR Hó-és hetinap Katholik, és Protest, naptár Gör.-orosz ® Nap-Izraelit. (£ Hold -Hó-és hetinap Katholik, és Protest, naptár naptár kelet nyug. naptár kelet nyug. Május — Junius Május (ó) ó. P-6. P-Siván ó. P-6. P-30 Vasáru. C 1 Sz. Ház. Csz.Ház 18E1M. Sz. 4 10 7 45 17 10 49 5 26 31 Hétfő Jéz. vér.Ang. Petron. 19 Pét. bj. k. 4 9 7 •16 18 Salam. 11 19 6 27 1 Kedd Nikodemus Fortunat 20 Const. 4 9 7 47 19 11 46 7 38 2 Szerda Erasm. Blan. Pázmán SISzil. Ilon 4 9 7 47 20 * * 8 48 3 Csütört. Úrnapja Kornél 22 Basiliscus 4 8 7 48 21 0 7 9 58 4 Péntek Ulrich. Quir. Berta 23 Mihály p. 4 7 7 49 22 Zorob. 0 25 11 11 5 Szombat Bonifácz p. Vendel 24 Simeon 4 7 7 49 23 Sab. 0 40 o 23 holdnegyed : Utolsó negyed 4-én este 9 óra 37 perczkor. TARTALOM. Humboldt Sándor (arczkép). —x. — A vén földmives. Hunyady Ferenci. — A virágnak megtiltani nem lehet . . . (vége). Balázs Sándor. — A magyar Tempevölgy (folyt, két képpel). Jókai Mór. — Chinai laczikonyha (képpel). — Ki a mivelt ember? (vége) —t. — Tárház . Felszólitás gazdasági próbák iránt. A kisdedóvás Aradon. Ney Ferencz. — Irodalom és művészet. Mi újság ? Vidéki hirek. Egyveleg. Színházi napló-Nyilt tér. Szerkesztői mondanivaló. Heti naptár. Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten.