Vasárnapi Ujság – 1858

1858-09-12 / 37. szám - Az épitészet csudamüvei (képpel) 433. oldal / Nép- s országisme

A Vasárnapi Újság hetenként egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik • küldve vagy postai uton a Politikai Újdonságokkal együtt 4 ft. pp.^­Az előfizetési meg. — Előfizetési di­j julius—decemberig, azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz 1 dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. Az építészet csudan­yivei. Az ember műveiben örökíti meg magát, ezek által lesz halhatatlan. És ez mint egyesekre, ugy egész nemzetekre nézve is áll. Nemzetek enyész­tek el a föld színéről, mellyeknek neve azonban még most is és nemcsak holt betűkben a történet lap­jain, hanem azon élő em­lékekben, mellyek egy­kori lakhelyeiken emel­kednek, és mellyek olly hathatósan emlékeztetik a mai kor fiát, hogy ott egy nép, egy nemzet van eltemetve, mellynek vi­lágra szóló volt egykor hatalma s magas fokra fejlődött miveltsége. Nem csoda, hogy annyi magasztalója akad a régi kornak; hátraha­gyott s kivált építészeti műemlékeiből ítélve való­ban nagy volt az, mind a hadi tettekben, mind a béke műveiben, mind pe­dig a hatalom tényeiben. De midőn a régi kornak elismeréssel áldozunk , nem szabad igaztalannak lenni a későbbi korhoz és a jelenhez sem. És ha a régi és korábbi idők épí­tészeti műemlékeit össze­hasonlítjuk, a régi művek nagyszerűségben tán fó­lebb állnak, de az újab­bak több művészetet, mi­veltséget árulnak el, mi képünkön első pillanatra is látható. De nagyobb meg­győződés okáért nézzük az e képen felmutatott tárgyakat közelebbről. Észak-Afrikában a Nil folyó partján, melly mintegy 4000 évvel ez­előtt isteni tiszteletben részesült, mint jelenleg Keletindiában az Indus és Ganges szent folyók; mondjuk, a Nil partján Kairótól lefelé haladva Raudah sziget irányában a bal parton terül Gizeh nevü falu. Ettől mintegy kétórányi távolságra hegy­láncz emelkedik, m­ellytől kezdődik a gizehi fensik. E f­ensikon áll három gula (pyramis), az úgynevezett Cheops, Cephren és Myzerin gúlája, mellyek kö­zöl az első legnagyobb, a második kisebb, a harmadik legkisebb. A gizehi legnagyobb gula, (3.) melly fölfelé fokozatosan mindig kiseb-1. és 2. A kölni székesegyház (ter­vezett s még ezután kiépítendő) két tornya. (Ez lesz a le­gma­gasb épitmény e földön, ha elké­szül valaha ) 3. A gizehi pyramisok Egyptusban. (421 láb.) 4. A straszburgi torony (münster). (442 1.) 5. A bécsi Sz. István torony. (428 1.) 6. Az antwerpeni székesegyház tor­nya. (427 1.) 7. Sz. Péter temploma Rómában. (Kúp nélkül 170, kúppal együtt 410 1.) 8. A salisbury-i székesegyház tor­nya Angliában. (392 1.) bedő, 203 lépcsőből áll, ugy hogy a legalsó a fensík sziklájába van vágva, mintegy 7—S ujjnyira. Minden egy lépcső magassága négy láb. Maga az alapul szolgáló szikla 100 láb magasan áll a Nil vize fölött. A gula magas­sága jelenleg 428 láb, 3 ujj, de egykor magasabb volt, mert tetejéből már legalább két réteg lépcső hiányzik, igy hogy ha a sziklába vágott alapot is hozzá ves­szük, magas­sága egykor 450 láb volt. A tetején 32 négyszeg lábtér van, de azért a gúla messziről csúcsosnak látszik. Alapjának ren­des négyszögalakja van, mellynek kerülete 716% láb hosszú. — Az egész gula tömege 1,444,664 köb­elet tesz, ugy hogy, ha abból 24 láb magas, s 6 láb széles falat akar­nánk építeni, e fal 90 né­met mérföld hosszú lenne. Mi a mi legnagyobb épü­letünk e tömeghez ké­pest ! — A mészkövet, mellyből áll, a Nil­tul partján a thorrahi kőbá­nyákból vágták. Ennek falára számtalan látogató neve van fölírva, ezek közt olvasható Ptolemiiu­sé, Augustusé és Acho­rieé stb.; két kőoszlop pedig azt jelenti, hogy a bányát Ahmosis király nyitá meg, mintegy 1825. évvel Krisztus előtt. A nagy gula minden köve kifaragott szabályos köb­alakkal bir, legalább 30 mázsát nyom, s egyik a másikba olly pontosság­gal van minden ragasz nélkül beeresztékelve, hogy a hasadások közé vékony késpengét is le­hessen bedugni. Minden kő föllapján egy-két ujj­nyi mély barázda van vésve, melly a ráteendő kő alapján levő ugyan­ekkora kiálló részt ma­gába fogadja. Így építve nem csuda, ha a csudamű már mintegy 4000 év óta áll fenn rendületlenül s még kétszer annyi időt is megér, ha az ember romboló kezét reá nem teszi. A gúlák mindegyike ugy van állitva, hogy négy szöglete a négy világ­táj felé néz. A legnagyobbnak északkeleti oldalán a tizenötödik lépcső­fok­nál egy bejárat van. — Ezt csak véletlenül találták fel, midőn a gúlába behatolni akarva falának külköveit leszaggatni kezdék. Ez egy szűk folyosó 17. A 7.«óta-t­emplom Konstantiná­polyban. (189­1.) 18. A londoni tűzoszlop. (186­1 ) 19 A pizai félszeg-torony. (174 1.) 20. A vendôme-oszlop Párisban. (135 láb.) 21. A garisendi torony Bolognában. 148 1.) 22. A Traján-oszlop Rómában. (145 láb.) 23. Vizvezeték (aquaeduct) viában. (Helyenkint 104 1.) Lego-24. Római obeliszk a Lateráni-téren Rómában. (91 1.) 25. Párisi Luxor-obeliszk. (72 1.) 26 A gizehi sphinx. (65 1.) 9. Szent Pál temploma Londonban. (372 1.) 10. Asinelli torony Bolognában. (370 láb.) 11. St.Maria del Fiore-templom Flo­renezben. (341 1.) 12. Kutub-Minar tornya Delhiben. (242 1.) 13 Porczellán-torony Nankingban. (230 1.) 14. Notre-dame-templom Párisban. (304 1.) 15. A Tajo­ feletti híd Alcantarában. (150 1.) 16. A yorki székesegyház Angliában. (196 1.) A legnevezetesebb építmények.

Next