Vasárnapi Ujság – 1859
1859-08-07 / 32. szám - Niel Ferencz tbnagy (arczkép) 373. oldal / Élet- és jellemrajzok
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Ujságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. új pénzben. — A Vasárnapi Ujságra a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., julius—septemberre 5 ft. új pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadóhivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. Niel Ferencz, franczia tábornagy. A csaták zaja ugyan elnémult, de még soká fognak beszélni a rövid, de véres hadjáratról, melly most a történelemé. — Ismertettük az abban szerepelt egyéniségek főbbjeit; még hátra van néhány férfiú, kiket leginkább e néhány heti események folyama vetett felszinre. Niel Ferencz, kinek nevével már a lefolyt keleti hadjárat alatt gyakran találkoztak a hirlapolvasók, azon hitben áll, hogy Napóleon császár bizalmát kitünőleg birja, s a császár vele együtt végezett huzamos ideig titkos katonai munkálatokat, sőt a közelebb lefolyt olasz hadjárat tervét is együtt állapították volna meg. Mint olvasóink tudják, ez utóbbinak köszönheti tábornagyi rangját s a solferinói nagy ütközet emlékeül vivé haza, Napoleon rendeletéből, a Solferinói herczeg czimet is. — Niel Ferencz tábornok nem mai ség; a nevezett nevezetesidőig a franczia mérnökkar parancsnoka s III. Napoleon hadsegéde volt. Született 1802-ben; katonai neveltetését a metzi polytechnikai intézetben, azután a mérnöki akadémiában nyerte. 1827-ben mérnökkari hadnagy, 1835-ben kapitány lett. 1836-ban Algírba ment s a következő évben a Constantine elleni ostromló sereg táborkarához lett beosztva. A sok áldozatba került ostrom alkalmával Niel különösen kitüntette magát, ugy hogy a hadügyminisztérium elismerő irattal tisztelé meg. 1837-ben zászlóalj-parancsnok lett s a következett évben ismét egy fokkal feljebb hágott. Francziaországba visszatérve a metzi mérnökezredben szolgált, mellynek ezredesévé 1846-ban len kinevezve. Mint kitűnő mérnöktisztnek hire már ekkor olly nagy mértékben volt megalapitva, hogy 1849-ben a Róma elleni hadjáratban mint a mérnöki táborkar főnöke vett részt, melly állásban azonban csak két hónapig maradt, mert ekkor ismét új kitüntetés érte; kinevezték dandártábornoknak s a mérnökügy parancsnokának. Mint illyen vezető a Róma elleni, három hétig tartott ostromlást, miután Oudinot tábornok hasztalan kisérlette meg, rohammal bevenni a Garibaldi által védelmezett „örökvárost." Szakértők egyhangúlag magasztalják Niel ostromműködéseit, mellyek a támadási pontnak helyes és szerencsés kiszemelése, s a sánczmunkálatok erélyes kivitele által tűnnek ki. Három hét múlva, junius 20-án, sikerült az ostromlóknak rést törni a falakon; 29-kén a folyvást tartó védelem daczára, elfoglalák a főbástyát, mire julius 3-án a város kapitulált. Ezen hadjáratból visszatérvén Niel, a hadügyministeriumban nyert alkalmazást, mint a mérnök-bizottmány tagj 1853-ban mint osztály-tábornok. E minőségben a mérnök-és a vezényelte Baraguay d'Hilliers tábornok hadtestében, ki 18$ augusztus havában a balti hajóhaddal Bomarsundba küldetett Ezen az Aland-szigetek egyikén fekvő hatalmas orosz erősségnek W Y NIEL FERENCZ, Solferinói herczeg, tábornagy.