Vasárnapi Ujság – 1860
1860-02-26 / 9. szám - Thali Kálmán: Csaba vezér 98. oldal / Költemények
99 Mondd a zordon Elborúsnak ; Mondd az Elborús sasának : Vészben jajgat Székelyország! Vége a szent ős hazának! Szállt a szél, — és vitte a hírt; És a himek hallatára : Zúgni kezdtek a vaderdők, Rengett a bérez minden fája. Majd a szirt is megrázkódott — Ketté-nyilván sziklakeble : S mély ölébül hős Csabának Koporsóját kivetette . . . A turul is hallva ,a hírt — Attilához szállt az égbe : Hős atyám, dicső királyom, Nemzetednek vége — vége! . . . „Menj, ölts testet; harczolj és győzz; S nem veszend el ősi népem!" Száll a turul . . . Csaba ébred, — S lelket érez lángszivében. De a szél még tovább siet : Hol Araltó habzik, árad — Ősi honnak tág fenyérin Által járja a sik tájat. Végig süvölt az Araltó Hullámozó habja felett Mint Hadúrnak harsonája : Keljetek föl! Ébredjetek! Sim, a sárga part homokján — Ott ki szunnyadó sirokban — Százezerjó bűn levente Lábra kél, és lóra dobban . . . Csaba vezér habsörényes Hattyuménen jár előttök : Kardjaiktól villog az ég, Zúgásoktól a vén föld nyög . . . S felrobognak a mennyország Szép útára : a tej útra, — A mely hószin gyöngyszemekkel Mint kövecscsel van kirakva. S a mint szállnak : nyomdokukban Sok szép csillag hull a földre . . . Hulló-csillag : hófehér gyöngy — A tejút lepergett gyöngye. S mennek, mennek . . mig elérve A borongó Hargitára : Sziklaormán ott leszállnak — Zúdulván vad vész-csatára. Sujt a szablya szellem-kézben, Holtra rémül, hull az ellen . . . És vagy elfut, avvagy elvesz : Mig a kard hüvelybe zörren. Ekkép vnnak győzödelmet Hős Csabával a hun-árnyak : Kik még a mély sír alul is A hont védni visszajárnak. Alszik század évek óta — Oly soká tart bűvös álma . . . S jó székely nép, eljövését Mindig várja, mindig várja . . . Thali Kálmán. S csak, midőn már ur a székely. És parancsol völgynek, térnek . Megpihenni sírjaikba, Újra vissza akkor térnek. Szunnyad a hős a sírjában . Megint száll a turulmadár. Karbunkulus koporsóban IJjra alszik jó Csaba már. Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. (Folytatás.) Legelsőben is lássuk, hogy a holdváltozásai egész folyamata alatt melyik napra esik több, melyikre kevesebb esős nap? (T. i. oly nap, melyen nagyobb vagy kisebbszerű eső esett, habár csak permete is). Karlsruheban 30, Strassburgban 27, és Párisban 29. évben s kis különbséggel azon egy korban tett időjárási jegyzetekből összeállitott íme táblácska megmutatja a holdváltozás minden napja közöl hány volt esős. Vagyis más szóval, az ezen helyeken s években összesen 12558-ra menő esős napok, mikép osztakoztak a holdváltozás 30 napjain. Az újhold napja van elsőnek nevezve. Ezen számokra tekintve, nem lehet azonnal mondani, hogy valami példás rendet mutatnának. Gondosabban szemlélve azonban fedezhetünk fel néminema szabályosságot bennök. Elsőben is, az esős napok legnagyobb száma (490) kis kézzel holdtölte előttre esik; a legkisebb szám (374) pedig szint oly formán újhold előtt, miszerint az aránylag legnedvesebb és legszárazabb idő között egy fél hónap vagy helyesben holdjárás (lunatio), a különbség. Azt is vesszük észre továbbá, hogy a nagyobb számok inkább a növekedő hold napjaira, a kisebbek az apadó holdéira jutnak. Amazok közt ugyanis csak egy van 3 százas, ez is közel a 4 százhoz; emezek közt 3 százas szám hat van, s a négyszázasok nagyobbára kevéssel haladják meg a négyszázat. Még aprólékosb számítással azt is kipuhatolhatni, hogy arra a hétre esik legtöbb esős nap, amelynek középső napja a hold Ildik napja (körülbelöl első negyedből hold töltéig), legkevesebb pedig arra, melynek közepe a hold L5. napja A különbség igaz, hogy nem nagy. A 12,558 esős napot a hold 30 napjaira egyenlőleg felosztva 419 jutna egynek-egynek, akár holdváltozás napja legyen, akár sem, a kijelölt maximum (490) hát csak 71-gyel több, s a minimum (374) csupán 45-tel kevesebb. Hetekre osztva pedig, egy hétre 2910 esős nap jutna, a mondott legesősebre 3174, s a legszárazabbra 2769. Különbség amott 264, itt 141. — Nem elég arra, hogy a holdváltozásoktól oly sokat várók vérmes reményeit táplálja; sem, hogy Theophrastus „rendszerén”-jét igazolja, sem végre arra, hogy csak némileg is biztos időjárási jóslatokat lehessen alapítni reája. Tegyünk egy hasonlatot. Ha egy lotteria játékból, melyben 120 sors közöl csak egy nyerhetne, yl-nak 4 sorsa, B-nek meg három volna, világos, hogy a 4-nak valamivel több reménye volna, hogy talán nyerni fog, mint B-nek. De azért mégis, lehet, hogy B. nyer, vagy hogy egyikök sorsa sem jő ki. Mintegy ily előnyben volna az, aki fogadna, hogy p. o. a jövő augustus 10-dikén, mint az újhold 13. napján eső lesz, azzal szembe, a ki ugyanazon hó 25-dikére, mint a holdváltozás 28. napjára fogadna És még ezen kis előnyt is, mely a holdnak bár az eddig ismert természeti erőkből és törvényekből ki nem magyarázható befolyását megállapitaná, megengedni vitatás nélkül a természetvizsgálók nem hajlandók. Hátha — ugy mondanak — az évek csak azon csoportjának, melyet a félebbiek szerint a számitásba fölvettek, sajátja az, hogy a hold változásainak épen azon bizonyos napjai és szakaszai legyenek esősebbek mint mások? Hátha, más éveket, más csoportokat véve fel, máskép ütne ki az eredmény is? Ezen ellenvetésre Schübler, ki nagy szorgalommal készítgetett a fölebb közlötthez hasonló összeállításokat, azzal felelt, hogy az évek sorát kisebb csoportokra szabdalta, s ugy is a már mondottakhoz hasonló szabályszerűség mutatkozott. Hasonlókép el van némileg oszlatva az a kétség is, hogy hátha más helyeken tett, észrevételek más rendet és kapcsolatot mutatnának a hold napjai és az esős napok száma közt? Lám a mi táblácskánk Karlsruhéra, Strassburgra és Párisra vonatkozik; Schübler Münchenben, (1781 —17»8), Stuttgardban (1809 — 12) és Augsburgban (1813-29) tett jegyzetek szerint állította össze a táblácskáit és nála is a maximum holdtölte előtt kevésre, a minimum az utolsó negyed után esik s a növekedő hold alatt az esős napok száma meghaladja az apadó hold alattiakat. Pilgram Bécsben hasonló vizsgálatokat, tevén a mult század végén, azt hozta ki, hogy száz észrevételt tevén mindenik holdváltozásról, az ujholdra jutott 26 esőzés; az első és utolsó negyedre egyiket a másikba vetve . . 25 „ a holdtöltére 29 „ miknélfogva, hogy a hold változásai és az esőzések száma közt némi kapcsolat vagy egymástól való függés létezik, tagadni bajos volna. Valószinü ugyan, hogy ezen rend és kapcsolat a föld különböző részeiben más-máskép nyilatkozik. Pl Montpellierben, déli Francziaországban Poitevin összeállítása szerint. Ujholdra 1 esős, 3 esetlen nap esik. Első negyedre . 1 „ 6 „ ... „ Holdtöltére .... 1 „ 4 „ „ „ Utolsó negyedre .1 „ 3 „ „ „ Látnivaló, hogy ezen számok, a némethoniakkal nem egyeznek, mert az ujholdat és utolsó negyedet mutatják legesősebbeknek. Gasparin ugyancsak déli Francziaországban Orange (Orania) városkában tett észrevételekből és összeállításokból azt hozza ki, hogy ott a minimum az újhold előtti napra, tehát más helyekkel jórendin megegyezőleg esik, de a maximum holdtölte után harmad napra, holott Párisban s délnyugati Némethondban holdtölte előtt van a legtöbb esős nap. Ellenben a növekedő és apadó hold között ő is azon különbséget találta, csakhogy az időszakok határait kissé elmozdítja. Az esősebb szakot ugyanis újhold után a negyed Hold napjai. Esős napok száma. Hold napjai. Esős napok száma: 1 418 16 388 2 435 17 407 3 420 18 427 4 397 19 401 5 434 20 435 6 407 21 407 7 408 22 383 S 423 23 412 9 435 24 393 10 467 25 405 11 458 26 399 12 460 27 403 13 490 28 374 14 441 29 399 15 415 30 417