Vasárnapi Ujság – 1861

1861-05-26 / 21. szám - Máday Károly 21. szám / Arczképek, Hazaiak - Máday Károly (arczkép) 241. oldal / Élet- s jellemrajzok - Világkiállitási palota Londonban 21. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Külföldiek - Felső-Borsodi képek: 7. Dubicsányi kastély 21. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak

21-ik szám Pest, május 2­ i-án 1861 A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 1% ivén jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Uj­donságokkal együtt ft ft. új pénzben. A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 12 ft., évnegyedre 8 ft. aj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar­ utcza 1. szám.) Máday Károly: Hogy a mult évek sanyarusága, az önkény zsibbasztó nyo­mása, legalább egy részben, megszűnt s most már némi alkotmányos küzdelmekben kisérthetjük meg erőnket : sok tekintetben azon férfiak tántorithatlan viseletének köszönhetjük, kik megemlékez­vén ősi szent jogainkról s az érték elvérzett martyrok szenvedé­seiről, szilárd keblet tártak a reájok zuduló vészek ellenébe. A magyar protestánsok 1859. évi küzdelme volt az első rendütletlen sziklafal, melyen az önkényes rendeletek hatása megtört — mint arra még mindnyájan elevenen emlékezünk. S e küzdelem egyik erős lelkű hőse volt Máday Károly is, kit ennek következtében a tiszai ev. egyházkerület a superintendensi diszes hivatalra emelt. Máday Károly született Késmárkon, Szepesmegyében, az 1821-ik év május 30-án. Első ismereteit nyerte szülővárosa iskoláinak elemi és algymnasiumi osztályaiban. Onnan Miskolczra menvén a magyar nyelvbeni tökéletesí­tés végett, iskolai bizonyítvá­nyának „észrevételek" rova­tába azt iktatta be az iskolai igazgatóság: „Corpore parvus, mimo magnus." Miskolczon két évet tölt­vén, Eperjesre ment, hol az 1838-ik évtől az 1842-ik évig mint Vandrák és Munyay ta­lárok tanítványa, egyszers­mind nyilvános tanitóképen alkalmaztatott, mely minőség­ben tanulótársainak a görög nyelvet adta elő. Szegény szülőitől különö­en számos fiatalabb testvére alatt segedelmet nem igényel­tetvén, korán foglalkozott a magántanitással és neveléssel. Eperjesen ösztöndíjban is lé­tesült. A tiszai ev. egyházke­ületi „Coordinatio" szerkesz­éséről hires és a protestánsok­­tal hálás emlékezettel ke­belt Berzeviczy Gergely két uunokájának három évig volt levelője. Az 1844-ik évben kiment a külföldi egyetemekbe, s Berlinben egy, Greifswaldban két, Jénán pedig fél évet töltött, miközben Greifswaldban a Szirmay-féle ösztöndíjat élvezte. A szünidőket utazási kirándulásokra fordította és így bejárta Németország na­gyobb részét, Sveiezot, Lombardiát, Velenczét, Dán- és Svédország déli részeit. Az 1846-ik évben szeretett hazájába visszatérvén, Bécsben találta a miskolczi egyház meghívó levelét, melyben őt a gymna­sium igazgatóságával, ideiglenesen próba-évi állomással megkí­nálta, azonban ezen hivatalában az egyház által már az első félévi vizsgálatok után állandósittatott.­­ A lelkészi pályára kiváló szeretettel készült zsenge kora óta, különösen ösztönt talál­ván szüleinek azon elbeszélé­sében, miszerint egyik elődje a protestánsok üldöztetése ko­rában , Szepes megye Batiz­falva községében, a templomot elvenni akaró biztosságnak buzgó feláldozással ellenál­lott, mondván, hogy csak holt­testén keresztül mehet be a templomba.­­ Hogy azonban lelkészi hivatásának díszesen megfelelhessen, azon volt min­denkor, hogy egyetemes mű­veltséget is szerezzen, s azért tanulta Eperjesen a jogot is, és a szakához tartozó héber, görög és latin nyelvek tanulá­sán kívül, jártasságot szerzett a franczia és angol nyelvekben is. Az egyházi szónoklatban magát gyakorlatilag is kikép­zendő, már 17 éves korában prédikált Rokusz község egy­házában. — Miskolczon pedig mint tanár, köteles volt egy­szersmind prédikálni is, — mostani állomására, a bélai egyház papjául megválaszta­tott 1850-ik évben, s kevéssel ezután dékánja lett a szepesi 13 városi esperesség községei­nek, később az egyházkerület jegyzője is. Mint ilyen hivatal MADAY KÁROLY.

Next