Vasárnapi Ujság – 1865
1865-10-22 / 43. szám - Bőhm József 43. szám / Arczképek, Hazaiak - Rottenbiller Lipót 43. szám / Arczképek, Hazaiak - Rottenbiller Lipót (arczkép) 537. oldal / Élet és jellemrajzok - Utonálló oroszlánok a saharai sivatagban 43. szám / Táj és utiképek, Külföldiek - A pesti városligeti tó ásatása 43. szám / Vegyes képek
.521 43-ik szám Pest, október 22-én 1865 9V Előfizetési föltételek 1805-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sorba, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. — M.Frankfurtban: Otto Mollen is Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten: a kertész-gazdászati ügynökség is. József-tér, 14 sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Pest városának 1848, 1861 s 1865 évi polgármestere! Ugy hiszszük, elég bizonyságul szolgál e czim s e három évszám arra, hogy a magyar főváros egyik legismertebb s legnépszerűbb emberének nevét mondtuk ki. Ez ismét elég ok arra, hogy olvasóink e férfiú múltjával közelebbről megismerkedni óhajtsanak. Rottenbiller Lipót a legválságosabb időkben megmutatta, hogy Pest városának hű fia, s hogy polgártársainak iránta több izben kitüntetőleg nyilatkozott bizalmára érdemes. Hivataloskodásának ismételt szakaiban nemcsak szakismereteinek, hanem jellemszilárdságának is eléggé tudvalevő bizonyságait adta. Egyike ö azoknak, kiknek elég jő alkalmuk nyilt, Pest város községi ügyeivel s minden egyéb külső és belső viszonyaival jókor megismerkedni. Családja régóta ismeretes, telivér pesti polgári család. Atyja Rottenbiller Fülöp pesti halászmester és választó-polgár volt, kinek Lipót fia 1806. évi nov. 11-én született. Ez utóbbi Pesten, Kalocsán s Korponán végezte gymnáziális tanulmányait. Kalocsára azért küldte atyja, hogy magyarul, Korponára, hogy tótul tanuljon meg, — akkor még úgy állott a világ, hogy a magyar szót a gyermk Pesten alig tanulhatta meg, most pedig úgy áll, hogy még a tót szóért sem kell az embernek Korponára küldeni gyermekét. Lipót tanárai, látván a gyermek élénk szellemi tehetségeit, azt tanácsolták atyjának, hogy fiát tudományos pályára adja. S igy történt, hogy az utóbbi 1821-ben a pesti egyetemen a bölcsészeti tanfolyamba lépett, s a jogászi elmélet s gyakorlat bevégezte után 1829-ben már ügyvédi diplomája is volt. Ekkor mindjárt Pest város szolgálatába lépett. 1884-ben nőül vette Almay (Wurm) Klára asszonyt, testvérbátyja, Rottenbiller József cs. k. főhadnagy özvegyét. E házasságot leginkább azért említjük, mert R o 11 e n b i I I e r Lipó t. egy tragikai eseménnyel van összeköttetésben. 1831-ben ugyanis , midőn a kholera dühöngött Pesten, több izben fenyegető néplázongás tört ki, s a felzúdult néptömeg lecsillapítására egyszer katonaság is küldetvén ki a vámsorompókhoz, a visszatérő csapatokat a város utczáin a népség állítólag kövek dobálásával fogadta. Erre a katonaság parancsnoka a tömeg közé lövetett; a vak töltés közé azonban egy golyó is vetődött, s ez véletlenül épen a szénatéren levő Rottenbiller-ház előtt békés néző-kint álldogáló Rottenbiller Józsefet halálosan találta. Rottenbiller Lipót a legalsó fokon kezdte szolgálatát Pest városánál. 1826-ban mint irodai gyakornok eskettetett fel, 1829-ben napi dijnoknak lőt kinevezve, s csak 1886-ban lett az árvapénztár ellenőri tisztviselője. A szomorú emlékű 1838-diki árviz nem egy erélyes és tevékeny tisztviselőre vonta a közfigyelmet; rendkivüli időkben jelentkeznek a rendkivüli tehetségek is. Ugyanazon év decz. 1-én lett Rottenbiller az árviz következtében engedélyezett 2% városi kölcsön ideiglenes számvivője, s e hivatalától választatott végre 1843. június 30-án Pest város alpolgármesteri hivatalába. Körülbelől ezen időszakban vette kezdetét Pest nagyvárosias emelkedése. Humanitárius, közegészségi, közbiztossági és rendőri intézkedések ekkor kezdtek nagyobb mértekben az ország fővárosában feltünedezni, s ezek közül kétségtelenül nagy érdeme volt Rottenbiller Lipótnak. Alpolgármesteri állásában működött egész 1848. június 13-áig;az e napon történt emlékezetes tisztújítás alkalmával polgártársainak osztatlan bizalma a főváros főpolgármesteri díszes hivatalára hivta meg. Ama történelmileg nevezetes évben súlyos teherként nehezedett vállaira e hivatal. Egy részről eleget kellett tennie a különböző főkormányszékek komoly rendeleteinek, más részről a forrongó politikai pártok különböző igényeit sem ignorálhatta. Ekkor kellett ügyességének, bátorságának s tapintatos eljárásának egész erejét kifejtenie, hogy a vezetése alatti városi közügyek csorbulást ne szenvedjenek, a hivatalos gépezet pontosan teljesitse feladatát s a rend és béke fentartassék. Fáradhatlanul kellett dolgoznia minden irányban, s valóban ugy látszott, mintha a folytonos munka még inkább edzené lankadni nem tudó erejét. A „nagy napok" alatt tanusított erélyes munkássága azonban csak mintegy hét hónapig tartott, mert a bekövetkezett szomorú politikai változás beálltakor, Rottenbiller hivatalából azonnal elmozduttatott. A tevékeny és népszerű férfiú akkor Pest melletti ROTTENBILLER LIPÓT.