Vasárnapi Ujság – 1865
1865-11-26 / 48. szám - Lord Palmerston 48. szám / Arczképek, Külföldiek - Vácz város (képpel) Árvay 601. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti müvek - Vácz város látképe 48. szám / Táj és utiképek, Hazaiak - Reggeli látogatás egy állatseregletben 48. szám / Vegyes képek
Előfizetési föltételek 18S5-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Állaimban: Haasenstein és Vogler. — M.Frankfurtban: Otto Mollien in Jaeger könyvkereskedése. Beesten: Oppelik Alajos, — és Pesten: a kertész-gazdászati ügynökség is. József-tér, 14 sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Vácz város fekvése egyike a legigézőbbeknek hazánkban. Ez állítást bizonyítani fogják mindazok, kik valaha a nógrádi országúton haladva, a kies völgyben fekvő Katalina pusztától fölfelé, az erdőn keresztül, a hegygerinczen levő váczi szőlőkig érvén, Váczot és vidékét a szőke Duna kanyargó két ágával egyszerre megpillantották. E nagyszerű panoráma élvezetes meglepetést idéz elő mindenkiben. Az 1864-ik évi összeírás szerint Váczot 13,935 lélek lakja, ezek között: 12,524 r. kath., 1260 ref., 140 ágos. v., 11 görög, és 527 zsidó. — az iskolások száma 995. — Közlekedés tekintetében Vácz több nevezetes város irányában nagy előnnyel bír,miután egyik oldalán a vasút, másikán a Duna, a közlekedést igen könnyűvé teszik. Vácz lakossága anyagilag tekintve, mind a mellett, hogy oly kedvező helyzete van, mégsem mondható vagyonosnak ; vannak ugyan kivételek, de ezek csak igen csekély számát teszik a egésznek. nagy A földmivelő rész talán azon okból is, többnyire mivel sok szőlővel bir, s igy a kettős foglalkozást kellő szorgalommal nem viheti ; sőt a férfiak inkább fuvarozással, az asszonyok pedig kofálkodással bíbelődnek — épen mondható nem vagyonosnak ; de a mi táplálkozást és ruházatot illeti, e részben ugy látszik — egyik fél sem szenved hiányt; valamire való kofánál a kávé sem ritkaság. Vácz nem annyira gabona-, mint bortermesztő hely, temérdek szőlőhegygyel bir, melyek nagy részben tartós, jó izű, és kedves zamatú borokat teremnek; mennyiségre nézve azonban — jóformán — még egyszer annyit lehetne előállítani, ha ama százados tőkéket kivágnák, és a sok terebélyes gyümölcsfát kipusztítva, az újabb rendszer szerint újonnan beültetnék. Ami a gyümölcsfákat illeti, miután nem lehet tagadni, hogy közel a fővároshoz, ezek is szép hasznot hajtanak a tulajdonosnak, a szőlő aljában lehetne czélszerűen alkalmazni és nemesíteni a legjobb fajokból, miután ezek nemcsak hogy kelendőbbek, de sokkal jobb áron adhatók el, mint a közönséges gyümölcs. Legelő szűke miatt a szarvasmarhák száma sem lehet itt nagy, ámbár a földmivelésre és trágyakészítésre nézve, ezek hasznosabbak a lovaknál. A vasúti közlekedés kezdetétől folyvást szaporodnak a kocsifuvarosok, kik még kevesebben voltak, jól megrángatták a tapasztalatlan utasokat; egy pár év óta azonban rendes árszabály alá vonattak, s hogy egymást ne rongálják, a fuvar kiállítása sor szerint történik; mire nézve a felügyelés egy általuk megválasztott fuvarbiztosra van ruházva. A nagy számú talyigások most már nem szamarakat — mint ezelőtt — hanem többnyire jó lovakat tartanak. Társadalmi tekintetben a vácziak három osztályba sorozhatók, nevezetesen: a papság, éa uri rendűek az első osztályt képviselik, de nagyon ritka eset, hogy a társalgásban összeolvadnának; főleg a papság egészen visszavonulva, hivatalos körén kívül ritkán érintkezik valakivel, midőn az uri rendű férfiak mégis csak eljárnak a kaszinóba vagy lövöldébe, hol a középrendűekkel nemcsak érintkeznek, de mulatságaikban is részt vesznek. A második, vagy középosztályba számítom a kereskedőket, és előbb kelő kézműveseket, kik jóformán összeolvadva tartották fenn a szomorú viszonyok között is a lehangolt társas életet. A harmadik osztályt képviselik a szegényebb sorsú kézművesek és földmivelők, kik egész héten dolgoznak, és csak vasárnapon, vagy jönnek ünnepen össze, leginkább borivó helyeken. Közmulatságait a váczi közönség nyáron át leginkább a szabadban tartja,nevezetesen: az előkelőbbek köznapokon is, de különösen vásár- és ünnepnapokon a lövöldét nagy számban keresik fel, hol néha tánczvigalmak is rendeztetnek, zene azonban gyakran van. E diszes hely város keleti részén, közel hét kápolnához, a kellemes fekvésű, s nem épen csekély kiterjedésű téren áll. — Meg említendőnek találom, mikép e kedves tóhelyen mulakut nem létezvén, vizet távolabb helyről kellett a szükséglethez képest hordatni, — mit látva a jótékony tetteiben kifogyhatatlan néhai Gáspárik Kázmér n. prépost, egy kutat igen diszes alakban készíttetett el; a lövészegylet pedig hálaemlékeül e tettét egy a kut közelében befalazott márványban örökité meg. — Az 1848-i forradalom alatt, az itt keresztülvonuló Vácz város látképe. — (Keleti Gusztáv rajza.)