Vasárnapi Ujság – 1865

1865-11-26 / 48. szám - Lord Palmerston 48. szám / Arczképek, Külföldiek - Vácz város (képpel) Árvay 601. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti müvek - Vácz város látképe 48. szám / Táj és utiképek, Hazaiak - Reggeli látogatás egy állatseregletben 48. szám / Vegyes képek

Előfizetési föltételek 18S5-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egés­z évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor­ vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Állaimban: Haasenstein és Vogler. — M.­Frankfurtban: Otto Mollien in Jaeger könyvkereskedése. Beesten: Oppelik Alajos, — és Pesten: a kertész-gazdászati ügynökség is. József-tér, 14 sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Vácz város fekvése egyike a legigézőbbeknek hazánkban. Ez állítást bizonyítani fogják mind­azok, kik valaha a nógrádi országúton haladva, a kies völgyben fekvő Katalina pusztától fölfelé, az erdőn keresztül, a hegygerinczen levő váczi szőlőkig érvén, Váczot és vidékét a szőke Duna kanyargó két ágával egyszerre megpillantották. E nagyszerű panoráma élvezetes meglepetést idéz elő mindenkiben. Az 1864-ik évi összeírás szerint Váczot 13,935 lélek lakja, ezek között: 12,524 r. kath., 1260 ref., 140 ágos. v., 11 görög, és 527 zsidó. — az iskolások száma 995. — Közlekedés tekin­tetében Vácz több nevezetes város irányában nagy előn­nyel bír,­miután egyik oldalán a vas­út, másikán a Duna, a köz­lekedést igen könnyűvé te­szik. Vácz lakos­sága anyagilag tekintve, mind a mellett, hogy oly kedvező helyzete van, még­sem mond­ható vagyonos­nak ; vannak ugyan kivéte­lek, de ezek csak igen cse­kély számát te­szik a egésznek. nagy A földmivelő rész talán azon ok­ból is, többnyire mivel sok szőlővel bir, s igy a kettős foglalkozást kellő szorga­lommal nem vi­heti ; sőt a fér­fiak inkább fu­varozással, az asszonyok pe­dig kofálkodás­sal bíbelődnek — épen mondható nem va­gyonosnak ; de a mi táplálkozást és ruházatot illeti, e részben ugy látszik — egyik fél sem szenved hiányt; va­lamire való kofánál a kávé sem ritkaság. Vácz nem annyira gabona-, mint borter­mesztő hely, temérdek szőlőhegygyel bir, melyek nagy részben tartós, jó izű, és kedves zamatú bo­rokat teremnek; mennyiségre nézve azonban — jó­formán — még egyszer annyit lehetne előállí­tani, ha ama százados tőkéket kivágnák, és a sok terebélyes gyümölcsfát kipusztítva, az újabb rendszer szerint újonnan beültetnék. A­mi a gyü­mölcsfákat illeti, miután nem lehet tagadni, hogy közel a fővároshoz, ezek is szép hasznot hajtanak a tulajdonosnak, a szőlő aljában lehetne czélsze­rűen alkalmazni és nemesíteni a legjobb fajokból, miután ezek nemcsak hogy kelendőbbek, de sokkal jobb áron adhatók el, mint a közönséges gyümölcs. Legelő szűke miatt a szarvasmarhák száma sem lehet itt nagy, ámbár a földmivelésre és trá­gya­készítésre nézve, ezek hasznosabbak a lovak­nál. A vasúti közlekedés kezdetétől folyvást sza­porodnak a kocsi­fuvarosok, kik még kevesebben voltak, jól megrángatták a tapasztalatlan utaso­kat; egy pár év óta azonban rendes árszabály alá vonattak, s hogy egymást ne rongálják, a fuvar kiállítása sor szerint történik; mire nézve a fel­ügyelés egy általuk megválasztott fuvar­biztosra van ruházva. A nagy számú talyigások most már nem szamarakat — mint ezelőtt — hanem több­nyire jó lovakat tartanak. Társadalmi tekintetben a vácziak három osztályba sorozhatók, nevezetesen: a papság, éa uri rendűek az első osztályt képviselik, de nagyon ritka eset, hogy a társalgásban összeolvadnának; főleg a papság egészen visszavonulva, hivatalos körén kívül ritkán érintkezik valakivel, midőn az uri rendű férfiak mégis csak eljárnak a kaszinóba vagy lövöldébe, hol a középrendűekkel nemcsak érintkeznek, de mulatságaikban is részt vesznek. A második, vagy közép­osztályba számítom a ke­reskedőket, és előbb kelő kézműveseket, kik jó­formán összeolvadva tartották fenn a szomorú viszonyok között is a lehangolt társas életet. A harmadik osztályt képviselik a szegényebb sorsú kézművesek és földmivelők, kik egész héten dol­goznak, és csak vasárn­apon, vagy jönnek ünnepen össze, leginkább bor­ivó helyeken. Közmulat­ságait a váczi közönség nyá­ron át legin­kább a szabad­ban tartja,neve­zetesen: az elő­kelőbbek köz­napokon is, de különösen vá­sár- és ünnep­napokon a lö­völdét nagy számban kere­sik fel, hol néha tánczvigalmak is rendeztetnek, zene azonban gyakran van. E diszes hely város keleti ré­­­szén, közel hét kápolnához, a kellemes fekvé­sű, s nem épen csekély kiterje­désű téren áll. — Meg emlí­tendőnek ta­lálom, mikép e kedves tóhelyen mula­kut nem létezvén, vizet távolabb helyről kellett a szükséglethez képest hordatni, — mit látva a jótékony tetteiben kifogyhatatlan néhai Gás­párik Kázmér n. prépost, egy kutat igen di­szes alakban készíttetett el; a lövészegylet pe­dig hálaemlékeül e tettét egy a kut közelében befalazott márványban örökité meg. — Az 1848-i forradalom alatt, az itt keresztülvonuló­ ­ Vácz város látképe. — (Keleti Gusztáv rajza.)

Next