Vasárnapi Ujság – 1865
1865-12-03 / 49. szám - Szentiványi Károly 49. szám / Arczképek, Hazaiak - Szentiványi Károly (arczkép) 617. oldal / Élet és jellemrajzok - Képek a hazai népéletből: 12. Mikulás 49. szám / Népviseletek - A fiumei hajógyár 49. szám / Természettudomány; ipar; müvészet; gazdaság; népisme - Egy épület összeomlása Berlinben 49. szám / Vegyes képek
9. Előfizetési föltételek 1835-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Haasenstein és Vogler. — M..Frankfurtban: Otto Molllrnis Jacger könyvkereskedése; Bécsben: Oppelik Alajos, — és Pesten: a kertész-gazdásatati ügynökség is. József-tár, 14 sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatis után 30 ujkr. Egy régi jó hangzású név a magyar politikai élet küzdterén, egy harczedzett bajnok a magyar alkotmánynak sokszor elnyomott, megfogyott, de soha meg nem tört testőrseregéből! Egyike azon tiszta vérű, szilárd alkatú hazafiaknak, kiknek bizalomgerjesztő alakját ha látjuk, az elfajulás félelme messze száll tőlünk s a jellem és kitartás diadalába vetett hitünk uj támaszt nyer. Szentiváni Szent-Iványi Károly az ország egyik előkelő és régi családjának ivadéka. A család, mely Liptómegye Szent-Iván községétől vette nevezetét, leginkább Liptó és Nógrádmegyékben terjedett el s számos tekintélyes és vagyonos tagokkal bir. Szent-Iványi Károly Beszterczebányán született ugyan, 1802. évi januárban, de mint alább látni fogjuk, élete nagyobb részét Gömörmegyében tölté, s itt volt nyilvános szereplésének hosszú ideig önként választott színpadra. Gymnáziális tanulmányait nagyobb részt magán nevelés utján, de egy részt a pesti piaristák gymnáziumában is végezte. A jogi tudományokat Sárospatakon Kövytől, a híres jogtanártól hallgatta. Ezek bevégezte után csakhamar Gömör megyébe költözött, hol családja a Sajó regényes völgyében fekvő Sajó-Gömör mezővárosát megvette. Itt telepedett le az alig 22 éves ifjú s csakhamar fölkereste a vágyainak s készültségének megfelelő foglalkozást a közélet terén. 1824-ben az akkori gömörmegyei főispáni helyettes gróf Zichy Ferencz tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki s ezen első föllépés után évről évre tovább haladt a megyei szolgálat hivatalkörében. 1827-ben másod aljegyző, 1832-ben első aljegyző főjegyzői czimmel, 1836 ban pedig a nagyszámú nemességtől lakott, tekintélyes putnoki járásban főszolgabíró lett. A megyei élet körében érdemeket és elismerést szerzett férfiút később a közbizalom azon legkitüntetőbb foka is érte, Szent-Iványi Károly, hogy Gömörmegye részéről két izben, 1839-és 1847-ben a pozsonyi országgyűlésre követül küldetett el. Az 1848-i boldog napokban Szent-Iványi Károly Gömörmegye főispánjának neveztetett ki. S 1849-ben, midőn már borultak a fellegek hazánk felett, Csányi László után, ki a minisztériumba lépett, mint erdélyországi kormánybiztos a testvérhazában működött. A bekövetkezett idők súlyát ő is érezte, s a forradalom elmúlása után állandóan Pesten telepedett meg s a közügyektől visszavonulva, meg nem tört reményekkel várta a nehéz idők lefolyását. A jobb napok egy időre ismét felvirradtak s az 1861-i pesti országgyűlésen ott láttuk és hallottuk ismét Szent-Iványi Károlyt, ezúttal már mint a gömörmegyei jolsvai választókerület képviselőjét. S épen a legközelebbi napokban történt, hogy ezen értelmes népből álló választókerület (melybe öt mezővárosi nagyszámú tekintélyes vasgyári telep esik) ismét egyhangúlag és minden vetélytárs nélkül őt választá meg képviselőjének a küszöbön álló, nagy fontosságú országgyűlésre. Ezek Szent-Iványi Károly nyilvános pályájának eddigi sarkpontjai, melyeket politikai működésének átalános jellemrajzával egészítünk ki. Valamint Gömör vármegye helyhatósági életében, eleitől fogva végig, mindig a szabadelvű pártnak volt tántoríthatatlan hive, s szép és erőteljes szónoklatával vezérszereplője , ugy az országos pályán is mindenkor a szabadelvű ellenzék soraiban foglalt helyet, s mint az országos tiszteletben álló Deák Ferencz egyik leghívebb barátja s elvtársa, szeplőtelen hazafisággal részt vett mind azon eredmények fokonkénti kivívásában, melyek végre a közszellem által támogatott 1848 i törvényekben találtak méltó kifejezést. Azonban az akkori idők népszerű férfiai épen oly bátorsággal birtak fölfelé, mint lefelé! Mert valamint a kormánynak a törvénnyel ellenkező szándékai ellenében Gömör megye zöld asztalánál elhatározott, független állást foglalt el és semmi áldozattól vissza nem riadva a szabadelvű ellenzéket bátor lélekkel győzelemre segíté: épen ugy kész volt a vármegyét képező alsóbb rendű nemességnél népszerűségét is koczkára vetni, ha e tömeg megrögzött balitéletei a haza jóllétére irányzott elvekkel összeütközésbe jöttek. Az 1843. évi márcziusi megyei közgyűlésen egyedül fényes szónoklatának és megdönthetlen okainak sikerült a még akkor „szűzvállu" köznemesség között a közteherviselés eszméjét keresztülvinni. Azonban a bekövetkezett követválasztáskor részakaratú izgatók által felbőszített tömeg, a a megyének a kor igényeivel megegyező korábbi nemes határozatát — az értelmiség minden ellentörekvései daczára — nyers SZENT-IVÁNYI KÁROLY. (Simonyi fényképe után.)