Vasárnapi Ujság – 1866
1866-07-22 / 29. szám - Békés-Csaba (képpel) 348. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Pesti lóvonatu vaspálya 29. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme
tási kocsik kényelem dolgában a méltányos igényeknek meg fognak felelni. S reméljük, hogy ha a közönség e szállítási móddal megbarátkozik, a vállalat üzleti szempontból is sikerülni fog, mit már csak azért is óhajtanunk kell, hogy a köz óhajtásnak még inkább megfelelő egyéb útvonalak (mint p. o. a városliget, a budai hegyek stb.) számára is akadjon minél előbb részvényes társulat, mely a szabadba vágyó városi lakosságnak gyors, kényelmes és olcsó szállítási eszközzel szolgáljon. Az ünnepélyes megnyitás napjáról tudósítani fogjuk olvasóinkat. Siékés Csaba. A magyar alföld egyik előre törő, nagy jövőjű városának rövid leírását és főpiaczának rajzát állítjuk az olvasó elé. Békés Csaba, azelőtt Európában a legnagyobb falu, 1840 óta mezőváros, Békés megye délkeletre hajló részén, a tiszai vaspálya mellett, melynek egyik tekintélyes állomása. Vidéke a XIII. századbeli oklevelekben „Csaba mezeje" név alatt fordul elő, miből azt lehet következtetni, hogy a hely Csaba nevű birtokosától kapta nevét. A Csaba-család egyike volt azon ős magyar családoknak, melyek Árpáddal jöttek be. Kihalt a XIII. század végén. A hely történetét három korszakra lehet felosztani, u. m. a legrégibb időtől a török berontásaig vagyis 1566. eszt. Ezen korszakban előfordul Csaba mint 1235-ik eszt. létezett falu s létezését bizonyítják IV. Béla királynak itt gyakran kiásatni szokott rézpénzei. Emlittetik továbbá várként megerősitett szerlai Abrahámffy Imre által birt kastélya, melyet Magócsi Gáspár, I. Ferdinánd gyulai várkapitánya 1556. eszt. hosszas vivás után elfoglalt és széthányatolt, minthogy a vár birtokosa a borosjenői Zápolyapárttal czimborált. Ekkor Csabának birtokos urai voltak a Székely, Zterzenkovits, Tursi, Nagy és Abrahámffy családok, kik közül gerlai Abrahámffy Péter 1526. eszt. Békésmegye főispánja volt. Második korszak 1566—1717. eszt. Ezen idő alatt Csaba többnyire török járom alatt nyögött, s a folytonos háborúk alatt annyira elpusztult, hogy midőn a török innen elűzetett és a megye magát újraszervezte, az 1716. eszt.megyei összeírás itt csak 22 reformált vallású magyar családot talált, kik földalatti kunyhókban laktak, baromtenyésztéssel foglalkoztak, itató kútjok ott volt, hol most az evang. nagy templom áll s összes vagyonuk, az akkori becsár szerint 605 főot ért. Harmadik korszaka Csabának az 1717. évvel kezdődik, melyben a mostani tót lakosok őlei Hont, Zólyom, Gömör, Pest, kivált pedig Nógrádmegyékből kezdtek leszállingózni s akkori földesúr, Harruckern János György által, részükre szabad vallásgyakorlat biztosíttatván, a következő években e vidéket rajként ellepték. Azóta a lakosság száma, mondhatni amerikai arányban növekedett, nevezetesen: kik közt 23 ezer ágostai hitv. evang., a többi r.-katholikus, egyesült és nem egyesült óhitü és zsidó. A lakosság nagyobbrészt földmiveléssel foglalkozik , vallásosságban, szorgalomban, erkölcsösségben ritkítja párját. A körülfekvő Csanád-, Csongrád- és aradmegyei terjedelmes pusztákat nagyrészt csabaiak munkálják, sőt munka után a csabai elmegy még a határőrző vidékekre is. Megyei börtönben csabai embert látni ritkaság. Rablás, lopás, gyilkolás Csabán fölötte ritkán fordul elő. Csabának határterülete 86,074 hold, vagyis m. e. 6 • mérföld. A hozzátartozó fövényesi, vandházi, veszei, gertai, mezőmegyeri, szentmiklósi, kondorosi, csákói, csorvási, soproni, gerendási és kerekegyházi puszták és birtokrészek, a török berontása előtt, mind megannyi faluk voltak. Sok helyütt még most is meglátszanak a régi épületeknek — templomoknak, zárdáknak, kastélyoknak — nyomai, s régi pénzek, edények, fegyverdarabok ásatnak ki. A vidék egészséges voltát bizonyítja különösen az, hogy itt, ily nagy tömegben, ragály ritkán fordul elő s a lakosok életfonala jó hosszura szokott nyúlni.70 éves és egészséges, munkabiró férfiakat, 50 éves házasokat látni, itt épen nem ritkaság. Az evang. egyház három utolsó évi anyakönyvében 80 oly egyén fordul elő, kik 40 — 64 évet éltek első házasságban. Átalában pedig 1728. év óta 185 egyén élt 90 éven fölül,kik közt volt 115, 12, sőt 135 éves is. A város minden tekintetben mindinkább előhalad. Díszére szolgál, sok köz- és magánlakon kívül, az emeletes városház, a r.-katholikus, nemegyesült ó-hitü, zsidó, és két ágostai hitv. evang. templom. Ez utolsók közül a kisebben ünnep- és vasárnaponkint magyarul tartatik az isteni tisztelet; az átellenben levő nagy templom pedig, mely 200 ezer pftba került, az alföldi síkságon a legmagasabb tárgy, a birodalomban legnagyobb ev. templom, s benne nyolcz ezer hallgató elfér. A csabai határ az alföld legtermékenyebbjei közé tartozik. Tiszta búzát évenként m. e. 300 ezer p. méret terem. A dohány i. e. 300 ezer, a csabai nők által szőtt és eladatni szokott zsákvászon pedig évenként több mint 12 ezer ftot behoz. Mulató helye a lakosságnak az ó temetőből kertté átalakított ugynevezett Széchenyi liget, mely nyári színházul is használtatik. Van továbbá Csabán gőzmalom, gőzfürdő, 12 ággyal ellátott gőzkórház, két kisdedóvó, 18 népiskola, egy leánynövelde, egy felsőbb polgáriskola, egy négyosztályú algymnasium, nemkülönben 150 részvényest számláló kaszinó és 330 tagból álló népkör az első másfélezer kötetből álló könyvtárral Lakosai közt alig van, ki magyarul ne beszélne. A gazdagabbak rendesen a körülfekvő magyar helyekre adják gyermekeiket cserébe, hogy magyarul megtanuljanak. Az 1858-ban megnyílt tiszai vaspálya mind anyagi, mind szellemi tekintetből Csaba előhaladását tetemesen előmozdította s ha még a szegedváradi, amazt Csaba mellett keresztben átszelendő vasút létrejő, melynek előmunkálatai még 1863. évben elkészültek, akkor Csabának, mint a magyar alföld legvirágzóbb városai egyikének, jövője biztosítva van. Megemlítjük még, hogy a békési gazdasági egyesület Csabán tartja gyűléseit, állatkiállitásait, lóversenyeit; hogy Csabán van 16 holdnyi, mindinkább virágzásnak induló s egy műkertész vezetése alatt álló gyümölcs- és gazdasági kertje és hogy a j. év őszén a magyarhoni ágostai hitvallásuak egyeteme Csabán tartandja egyházi gyámoldai közgyűlését *). 1716. eszt. volt Csabán 110 lélek, 1745. „ „ „ 2740 „ 1798. „ „ „ 10,692 „ 1810. „ „ „ 13,826 „ 1816. „ „ „ 17,128 „ 1836. „ „ „ 21,757 „ 1857. „ „ „ 26,705 „ 1865. év végén „ 30,892 „ A pesti lóvonatú vaspálya. *)A közelebb megjelent ily czimű munka után: „Békés-Csaba mezővárosa hajdanáról s mostani állapotjáról értekezett Haan Lajos, evang. lelkész." Pest, 1866. Osterlamm Károly bizománya.