Vasárnapi Ujság – 1866
1866-02-25 / 8. szám - Dr. Seeburger János 8. szám / Arczképek, Hazaiak - Dr. Seeburger János (arczkép) 85. oldal / Élet- és jellemrajzok - M. Zsákodi kath. templom 8. szám / Épitészet; emlékmüvek; régiségek, Hazaiak - Fővárosi képek: IX. Az olajos 8. szám / Népviseletek; genreképek - Légnyomatu vasut Londonban 8. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme
Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi ljság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. UIF* Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. — M.Frankfurtban: Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatis után 30 ujkr. Tagadhatlan igazság, hogy hazánknak aránylag sok kitünő férfia van, kikről — pályájuk különféleségéhez képest — majd büszkeséggel, majd kegyelettel emlékezik a közvélemény; van azonban sok oly jeles fia is, kit sorsa távol tartván hazájától, bár fényes pályát fut meg, mégis itthonn, hazájában, csak kevesen ismernek, vagy kiről legalább a nagy közönség nem igen tud. Ily jeles hazánkfiát mutatjuk be az olvasónak mai arczképünkkel. E szelid arczu öreg ur Seeburger János báró, Ö cs. kir. Felségének nemrég nyugalmazott első udvari orvosa. — Nem vagyunk azon helyzetben, hogy ezen jelesünknek kimeritő, részletes életirását adhatnók, de ha volnánk is, tiltja azt azon gyöngédség, melylyel ismert szerénységének tartozunk. Seeburger János, jómódú s köztiszteletben és becsülésben állott polgárnak egyetlen figyermeke, született Kalocsán, 1800. évi április 29-kén. — A gymnasiumi tanfolyamot szülővárosában , a bölcsészetet s az orvosi tanfolyam első éveit Pesten végező, hol Kulcsár István akkori hirlapszerkesztő házában — a magyar írók és irodalombarátok egyik gyülhelyén — irodalmunknak az időbeni több bajnokával, különösen Kazinczyval is, alkalma volt személyesen közelebbről megismerkedni. A szép tehetségű ifjúról mindenki csak dicsérőleg s jövőjét illetőleg a legszebb reményekkel nyilatkozott; — maga Kulcsár pedig érdemesnek találta, hogy a kitűnő tehetségű s tudományos műveltségű ifjúról lapjában (a „Hasznos Mulatságodban) — irodalmunknak az idő szerint egyetlen időszaki közlönyében — néhányszor dicsérőleg s jeles tulajdonait kiemelve, megemlékezzék. Midőn az orvosi tanfolyam két utolsó évének bevégzésére Bécsbe ment a derék ifjú, nemcsak saját szivének, de barátainak is — kik közé az évek különbsége daczára, Kulcsárt méltán számíthatta — azon óhaj Dr. Seeburger János báró táját vitte magával, vajda tudományos törekvéseit mielőbb szeretett hazájában s honfiainak javára érvényesíthetné. Azonban a sors ugy akarta, hogy ezen óhajtás más értelemben teljesüljön, semmint értve volt. Alig végzi be ugyanis tanulói pályáját s nyerte meg orvostudori oklevelét, — már huszonkét éves korában — az európai hírü Reimann bécsi tanár segédévé s nemsokára ezután a birodalmi főváros Neubau nevü részének kerületi orvosává lön. — Az ifjú magyar orvos rövid idő alatt oly hírre ten szert, hogy a birodalmi fővárosnak legnevezetesebb orvosai között említtetett s fokonkint gyorsan haladva, a bécsi közkórház — eme világhírű orvosi intézet — másodigazgatójává neveztetett. Tudjuk, hogy 1848 előtt az államtanácsban, a magyar udvari kanczelláriánál, az egyetemes udvari kincstárnál s egyéb magas hatóságoknál alkalmazva, de az udvari légkör vonzó erejénél fogva is, számos magyar főúr lakott Bécsben, kiknek legnagyobb részben Seeburger volt kedvelt házi orvosuk. A távolban is folytonosan figyelemmel kisérte a magyar irodalom és szeretett hazájának fejlődésben levő állapotát , mely iránt mindenkor a legmelegebb részvéttel viseltetett. Az 1847-dik évben V. Ferdinánd király ő felsége által második udvari orvossá, az 1849-dik évben pedig a jelenleg uralkodó Császár ő Felsége által valóságos első udvari orvossá neveztetvén ki, elérte azon polczot, mely a gyakorlati orvosi pályán az osztrák birodalomban legmagasabb, s elérte ifjúkori óhajtását is, hogy t. i. tudományát hazájának szentelhesse, mert — bár távol hazájától — annak egészsége fölött őrködött, kiről a koszorús költő s utána a nép zengi, hogy: „a legelső magyar ember". Seeburger, negyven évet meghaladott, hosszú szolgálati ideje alatt, mig egyrészről a szenvedő emberiség — s az orvosi tudomány — érdekében buzgalommal s ernyedetlenül működött, másrészről a legmegtisztelőbb elismerésekben részesült, számos kül- és belföldi rendjellel diszittetett, több tudományos társulat tagjává választatott, valóságos udvari tanácsossá neveztetett s elébb ugyan lovagi, legutóbb pedig, midőn egészségének a sok és hosszú fáradalomban megrongált állapotánál fogva saját kérelmére nyugalmaztatott, bárói rangra jön emelve. Mély tudományosság, jó és nemes sziv, hivatásának hű és pontos teljesitése, hazájának a távolban is kegyeletes szeretete, voltak mindig fő jellemvonásai az érdemekben megőszült férfiúnak. Most, midőn nyugalomba lépett, számos barátai s tisztelői remélik, hogy hazájában, melynek látogatását hivatásának kötelességei eddigelé csak hosszú időközökben s rövid időre engedék, ezentúl minél gyakrab Dr. SEEBURGER JÁNOS BÁRÓ.