Vasárnapi Ujság – 1868
1868-02-23 / 8. szám - Gróf Batthyány Kázmér 8. szám / Arczképek, Hazaiak - Gróf Batthyányi Kázmér (arczkép) 85. oldal / Élet- és jellemrajzok - Képek a hazai népéletből: 2. Pandur a csárdában 8. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - A Vezuv az 1867. decz. 17-i kitörés alkalmával 8. szám / Vegyes tárgyuak - A Vezuv csucsa ma 8. szám / Vegyes tárgyuak - A Vezuv Plinius idejében a kitörés után 8. szám / Vegyes tárgyuak - A Vezuv Strabo idejében 8. szám / Vegyes tárgyuak
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Kaasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-díj külön minden igtatás után 30 uj krajczár. Azon férfiak egyikének halhatatlan emlékezetét újitjuk fel, kik az 1849-ki katasztrófa után megtört szivvel hagyták ide, megvédni nem tudva már, a haza szent földét — s azt soha sem látták meg újra. Őket a halál a száműzetésben érte s mint a haldokló muzulmán Mekka felé forditja lecsukló szempilláit, a letiport haza e bujdosóinak utolsó tekintete, utolsó gondolata a szegény hon felé fordult — mielőtt szivök dobogni megszűnt. Sírjokat nem lelheték a haza földében; méltó, hogy örök emlékezetet nyerjenek a nemzet szivében. Batthyány Kázmér, a herczegi ágból, az 1828-ban meghalt Antal és Roggendorf Cecília fia, 1807-ben junius 4-kén született. Rosz szokás szerint és a főrend akkori korcs hajlamai s haza iránti hidegségéhez képest, csaknem egészen külföldi s nemzetietlen, bár különben gondos nevelésben részesült. És kétségkívül a sok fiatal dúsgazdag mágnás seregében, hullámzó kényelem, pipere s testi élvezet közt, enyészik ő is el, ha sajátságosan nemes természeti hajlama s ritka tisztaságú józan esze más irányba nem vezetik. De amaz éreztető, ez pedig világosan megérteté vele, hogy minél nagyobb élvezetet s jogokat nyújt a haza kincsforrásából egyes fiainak, annál nagyobbak és szentebbek ezek kötelességei a jóságos közanya iránt. Miután tehát, nem ugyan ex professo, hanem nemes dilettantismusból igen sokat olvasott, többször és sokfelé utazott s az európai műveit nyelveket, francziát, angolt, olaszt tökéletesen elsajátította, megtelepedett magyar hazájában s megosztozván külföldön, többnyire Londonban élő és tory elvekbe merült bátyjával Gusztávva], — ezentúl egészen hazájának kezde élni, buzgón tanulta ennek nyelvét, irodalmát, történetét, törvényeit, megismerkedett érdekeivel, szokásaival. Gróf Batthyány Kázmér. (1807—1851.) szükségeivel, szerelmes lett szép hazájába, mely neki annyi kényelmet s élvezetet nyújtott, s minthogy a haza javát azon időben csak azon uton vélte sikeresen előmozdíthatni, melyet az ellenzék követett, hiven és tántoríthatlanul az ellenzék zászlójához csatlakozott. Sokat tett a külföldi nevelésű ifjú dúsgazdag olygarchának e nemes irányba vezetésére egykor magyar nyelvben oktatója, majd tanácsosa s javainak teljhatalmú igazgatója Nagy Károly, m. akad. r. tag, a ki egyszersmind eszközlé, hogy a grófnak elhanyagolt s elparlagult nagy kiterjedésű uradalmai szemlátomást felvirágoztak. Gróf Batthyány Kázmért először az 1839 46-diki országgyűlés főrendi táblájánál látjuk föllépni mint hazafit, a nyilt küzdelem terén. Még ekkor Bécsben lakott s igen tökéletlenül és akadozva fejezte ki magát magyar nyelven, melyet azonban mindinkább megtanult, s utóbbi időben, ha hibátlanul nem beszélt is, de nemcsak helyesen, hanem díszesen is irt. Könyvtárában, a világirodalom összes gyöngyei közt, egy jóravaló magyar könyv sem hiányzott. Az 1843/4-ki országgyűlésen már többet s jobban beszélt, és a főrendi ellenzék kitűnőbb tagjai közé számíttatott, és épen ezért az ezen országgyűlés végén felállított s az országgyűlés pártfogása alá helyezett országos védegylet elnökévé választatott, s ezen ügy miatt gróf Zichy Ferenczczel párviadalt is vívott, melynek jelét, az ellenfele által reá rótt sebet, arczán viselé. S e perez óta a legműveltebb világ legkényesb elveihez szokott gazdag fiatal mágnást, ki London, Páris és Bécs szalonainak minden gyönyörét s pompáját ismeré és kimerité, folyvást Pesten és falusi jószágain látjuk lakni, kizárólag magyar kelmékbe öltözni s ön személyén bizonyitni be, hogy a külföldieskedés és finnyáskodás épen nem lényeges tulajdona a valódi úriasságnak, hogy lehet lenni magasan műveltnek s tisztán magyarnak, élvezni és a honival beérni, s nélkülözni azért, hogy a haza majdan ne nélkülözzön, és e nélkülözésben találni jóllétet és boldogságot. Beszédei, miket a védegyleti közgyűlésekben az ország tapsai közt tartott, kizárva minden separatismusi irányt meghazudtolva minden efféle s gyanúsítást — tanúi a józan felfogásnak, meleg hazafiúi érzésnek, és sajátságos európai zamatnak, mely lényegesen különbözik a magyar megyei szónoklat sallangosságától. E beszédek, az akkori censurai körülmények közt, itt benn vagy épen nem, vagy csak töredékesen láthatván napvilágot, részint lythographia utján terjesztettek el iít'SZ K. l/ GRÓF BATTHYÁNY KÁZMÉR. hií.tt^M