Vasárnapi Ujság – 1868

1868-08-02 / 31. szám - Beniczky Lajos 31. szám / Arczképek, Hazaiak - Beniczky Lajos (arczkép) Réthi L. 365. oldal / Élet- és jellemrajzok - Képek a hazai népéletből: 6. Gabonarakodás. Greguss J. 31. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Bilioen kastély Hollandban 31. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek.

Előfizetési föltételek: a Vasarnapi Ujság és Politikai Ujdonság­ok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. !?^"* Csupán Vasarnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési dijak: a Vasárnapi Ú­jság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Rershen: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hausenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 uj krajczár. E férfi nevével 1848 óta nem egyszer találkozott a közönség; rejtélyes eltűnése következtében pedig mindenek felett érde­kessé vált az. Látni arczvonásait, megismer­kedni élettörténetével: bizonyára vágyik mindenki. E vágynak teszünk eleget jelen­leg, annyival inkább, mert arczképének megismertetése által lehetségesebbé válha­tik titokszerű eltűnésének földerülése is; és annyival inkább, mert Beniczky Lajos e szomorú nevezetesség nélkül is elég jelenté­keny életet élt arra, hogy e pár érdekesen betölthessük történetével. hasábot ifjúsága életadatainak nem járhattunk végére. Születési éve valószínű­leg 1813, miután a hivatalos személyleirásban 55 évesnek van írva. Zólyom megyében született Micsinyén. Iskoláit Selmeczen végezte és azután megyei hiva­talokat viselt; 1842-ben alispán volt. Arról azonban családi ügyek miatt lemondott. Ettől kezdve 1848-ig családja ügyei­nek élt, részt vévén a haza reformtörekvéseiben is megyéje gyűlésein. 1848-ban, mikor Hurbán, Stur és Hodzsa tótok a felvidék nyugalmát háborgatni kezdet­ték, Beniczky Lajos, mint tekin­télyes férfiú azon vidékről, kor­mánybiztossá neveztetett ki. Hurbánékat előbb rendes kato­naság zabolázta meg, de miután a bécsi kormány mind messzebb vitte a szakítást, Latour bécsi hadügyminiszter október elején a felvidékre rendelt rendes ka­tonaságot kiparancsolta az or­szágból. Itt kezdődik Beniczky Lajos katonai szereplése. Látván, hogy mind a hazabeli felizgatott tót­ság, mind a Hurbán által gyűj­tögetett cseh és morva felkelő csapat egyre fenyegetik a vidéket, Beniczky Lajos mint kormánybiztos szabadcsapatot szervezett és annak őrnagyává lett. Ettől óta jelentékeny guerilla-vezérként szerepel fölkelési harczunk történetében. És pedig nemcsak Hurbán s hasonló kóbor föl­kelők ellen csatázott sikerrel, hanem rendes B e ii i c z k y Lajos. hadseregek ellen is. Már az is nagy szolgá­lat volt a nemzeti ügynek, hogy az izgatott kedélyű tót népet folyvást féken tartá. Első kiűzetése után deczember elején tért vissza Hurbán, még pedig rendes had­seregbeli tüzérekkel és fedezettel; a népből pedig igen sokat csábított magához kommu­nistikus ígéreteivel. — Beniczky Budetinnél fogadta a fanatizált serget, s habár soha csa­tában nem volt önkényteseinek egy része megszaladt az ágyútűztől, de a honvédek és nemzetőrök egy része derekasan állotta a tüzet, végül szétverte Hurbán népét és Jab­lonkánál kiűzte az országból. 1849 kezdetén a Kárpátok vidékén tábo­rozott Beniczky, hogy az apróbb ellenséges csapatokat eltisztitsa onnan. April 6­dikán Eperjesnél vívott jelentékeny ütközetet, Egressy Gáborral összeműködve, ki honvéd­kapitány volt. 2000 főből álló ellenség sar­czolta Eperjest; rendes katonákból és fana­tizált tótokból verődött az össze. Ezek ellen egyfelől Egressy ment, másfelől Beniczky, 1000 emberével. Az ellenség erejének főré­szét Beniczky ellen küldötte, de megveretett általa, valamint a másik rész Egressy által. De szűk tér ez, Beniczkynek minden derék fegyvertényét elősorolni; csupán lo­sonczi győzelmét említjük meg még, melyet Almássy és Zaycsek császári ezredeseken márcz. 24-én nyert. 500 főnyi szabad csa­patával vakmerőn megtámadta a három­annyi számú, rendes katonaságból álló ellen­séget és oly tökéletesen szétverte, hogy a megrémült vezérek 6000 főből álló magyar sereg felől tettek jelentést Windischgrätznek. Legalább is akkorának képzelték azt, saját veszteségük után ítélve, mely 7 tisztből, 206 emberből, 56 lóból, egy zászlóból és egy pénztárból állott. Beniczky hadi tehetségeinek méltánylására ide irjuk Rüstow ítéletét felőle „A magyar hadjá­rat története" II. kötetének 88-ik lapjáról: „Szent-Miklósnál a tevékeny pártférfiu, Beniczky gyönge had­teste állt, ki rendkívül ügyes parancsnok volt, s különös, hogy mindamellett is soha sem bíztak reá nagyobb haderőt." Természetes, hogy egy en­­nyire jelentékeny embert, ki annyi borsot tört a „győzhetet­len hadsereg" orra alá, fölülke­rekedésök után halálra ítéléssel tiszteltek meg Haynauék. Az uralkodói kegyelem aztán 16 évi várfogságra változtatta ez ítéletet. Ez ítélet következtében 1858-ig fogva volt Beniczky Lajos; akkor a koronaherczeg születésére osztogatott nagyobb mérvű kegyelem nyitá meg bör­töne ajtait. 1864-ben újból elfogatott Almássy Pállal és többekkel együtt. Össze­esküvéssel voltak vádolva. Hir szerint a párisi policzia intézett volt közleményeket a bécsi kormányhoz, azok alapján fogattak és ítéltettek halálra Beniczkyék. Különben e per részletei mind e napig titokban van­nak. A halálitéletet Beniczkyre nézve 10 évi fogságra változtatta az uralkodó, melyből Ő BENICZKY LAJOS.

Next