Vasárnapi Ujság – 1869
1869-02-21 / 8. szám - Fuad basa 8. szám / Arczképek, Külföldiek - Faud basa (arczkép) H. Á. 97. oldal / Élet- és jellemrajzok - Csöbör-árus oláh 8. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - North-forelandi világitó torony 8. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Az „Enosis” fregatte ostromzárolása 8. szám / Történelmi képek
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. PJT" Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Kaasenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 krajczár. Az időviszonyok meglepő fordulata az, hogy mi, kik egykor annyit szenvedtünk Törökországtól, s ez országgal évtizedeken át folytatott harczainknak tulajdonítjuk azt, hogy haladás tekintetében a nyugat-európai népektől annyira elmaradtunk, — ma, ez alig egy század előtt még halálos ellenségünknek fennmaradását óhajtjuk. A politika, az érdekek egysége kényszerít bennünket arra, hogy megbocsássunk annak, ki Mohácsnál oly borzasztó csapást mért a nemzetre. Aggódva figyeljük a Törökország felbontására irányzott törekvéseket, s másrészről örülni tudunk mindennek, mi Törökország életképességéről tanúskodik. Ma mindkettőnknek egy ellenségünk van, a panszlavismus, nem az a panszlavismus, mely a szláv népeket a mivelődés által akarja összekötni, hanem az a panszlavismus, melynek szálait Oroszország tartja kezében, s mindkettőnket egymás támogatására utal a keleti kérdés. A keleti kérdés megoldása alatt értik éjszakán Törökország felbomlását, mi pedig a megoldás alatt értjük a status quo fenntartását és biztosítását, s e czel csak az által érhető el, ha Törökország a civilisatio, a reformok terén előbbre haladt s erősbödik. A magyart is, a törököt is azzal vádolják, hogy a nemzetiségeket elnyomják. A történelem bizonyítja e vád alaptalanságát.Törökországban ugy mint nálunk fenntarthatták magukat a nemzetiségek s a türelem tekintetében túlteszünk akármelyik nyugat-európai népen. Mint mi nem, ugy a törökök sem erőszakolták nyelvüket és vallásukat a nemzetiségekre. Azon a czímen tehát, hogy elnyomja a keresztyén nemzetiségeket, Törökország felbontását követelni nem lehet. Maradna egyedül az, amit civilisatio hiányának neveznek. De ezen segitve lesz. A művelődés ma már F nadbasa. (1814-1869.) Törökországban is terjed. A kormányt európai műveltséggel biró felvilágosodott emberek képezik, kiknek száma napról-napra gyarapodik, s magát a jelenleg uralkodó szultánt is áthatotta a reformok szükségességének érzete. A reform biztosíthatja Törökország megmaradását az európai államcsaládban, s azért őszinte örömmel üdvözöljük a török kormány minden lépését a reformok terén. A török reformerek között kitűnő helyet foglalt el Fuad basa, kitől még sokat vártunk, de aki Törökország nagy veszteségére Nizzában f. hó 12-dikén meghalt. — Fuad 1814-ben Konstantinápolyban született. Apja Izzet Molla, ünnepelt török költő volt, sőt nagynénje Leida Hanum is foglalkozott a költészettel. Fuad azonban csakhamar magára lett hagyatva, mert apja részt vett az ulemák összeesküvésében, s II. Mohamed, vagyonát elkobozván, száműzte. Fuad erre a galata-szeraiji török főiskolába lépett, s főleg az orvosi tudományokat tanulta, mert az orvosi pálya nyújt leghamarább kenyeret Törökországban. Még mint tanuló költői nevet szerzett magának. 1834-ben részt vett a tripolisi expeditióban mint orvos, s ez idő alatt alkalma volt a franczia nyelvet megtanulni, ugy hogy visszatérvén, belépett a Porta tolmácsai közé s ezzel kezdetét vette politikai pályája. A szorgalom és komolyság, mellyel az ujabb nyelveket, a történelmet, a népjogot és nemzetgazdaságot tanulmányozta, felkeltették fölébbvalói figyelmét, s 1840-ben követségi titkárrá neveztetett ki Londonba. Gyorsan emelkedett ezután, 1849-ben belügyminiszter, s 1852-ben Ali basa után külügyminiszter lett. Ez állásában az orosz törekvések elleni magatartása és „Az igazság a szent helyek kérdésében" czimü röpirata által Miklós czár haragját hivta ki, ki 1853. márcz. havában Mentsikoff herczeget küldötte Konstantinápolyba , s ennek sürgetésére Fuad kénytelen volt lemondani. De azért a keleti háború alatt sem maradt távol a közügyektől, s 1854-ben Omer basa főhadiszállásán mint kormánybiztos nyert alkalmazást, sőt a görögök elleni harczban mint katona is kitüntette magát. 1855-ben ismét átvette a külügyi tárczát, s a következő évek képezik államférfiúi működésének fénypontját. Az 1856. febr. 18-ki hattihumajum létrejöttében nevezetes része volt, s ezzel törte meg a civilisatio útját Törökországban. Az ő sürgetésére kezdettek építeni távirda-vonalakat, javították a világító tornyok körüli eddig elhanyagolt szolgálatot, s nevezetes befolyást gyakorolt a párisi békealkudozásokra, valamint az 1856-ki szerződés határozataira is. 1857-ben a külügyminiszteriumot AL FUAD BASA. wmw