Vasárnapi Ujság – 1871
1871-07-30 / 31. szám - Az emsi fürdő (képpel) 392. oldal / Általános nép- és országismre - Az épülőben lévő központi fővámhivatal Pesten (képpel). Ney Béla 392. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
mily gyakran változtatta legyen is érzelmeit, másoktól szigorú engedelmességet követelt. Legkedvesebb foglalkozása volt, hogy a rokonok és barátok közt az egyenetlenség magvát hintse, s szörny-szövetségeket hozzon létre olyanok közt, kiknek természetök összeférhetetlen. Ha valaki neki bármily csekélységben ellentmondott, azt rögtön valami szégyenítő elnevezéssel bélyegezte meg, s a becsület, élet, szépség, műveltség és józan ész birtokát is megtagadta tőle. Minden társaságba betolakodott, még pedig mindig a legalkalmatlanabb időben, bálokban, gyűlésekben s más mulató helyeken is megjelent; a kávéházakban és könyvárus-boltokban lebzselt, s örökös fecsegése által minden helyet rendetlenséggel és zavarral töltött el. A börzén a kereskedők körül, a szószékben a papok, s a boltokban a pénztár mellett dongott. De leggyakrabban mindenek felett a nyilvános gyűléseket látogatta, ahol egy undok baljós madár alakjában ült, mindig készen arra, hogy barátjait czivódásba keverje. * » * .392 A mese eddig van. Swift éles tollával az 1711-dik évben is uralkodó pártoskodást akarta sújtani. A mese engem nem elégit ki. Bevégezetlen mű. — Szerettem volna, hogy a rosz gyermekéért üldözött Szabadságnak igazságot szolgáltatott volna. Ne csodáljuk, hogy ez nem történt meg. Swift epés természeténél fogva, hajlandóbb volt mindennek csak árnyoldalát tüntetni föl. 160 év tünt le e sorok írása óta. — A Szabadság többi gyermekei világosságot, áldást s jóllétet terjesztenek. De a Pártoskodás, e gonosz testvér, most is a régi. A Szabadság szive vérzik. Dicsfény helyett homlokát gyászfátyol és tövis koszorú környezi, de azért nem lankad, végzetes utján bátran halad, szelid türelemmel küzd az akadályok ellen, s reménye, hogy a tapasztalás a világot könyörületesebbé és bizalmasabbá teszi iránta, s megtanítja: eltűrni a Pártoskodást — a többi jó testvérek iránti hálából s kíméletből. Sámi Lászlóné: Az einsi fürdő. A porosz-franczia háboru romboló árjai közt, melynek hullámai egy egész nagy országot borítottak el, nem csoda, ha sokan megfeledkeztek, hogy ez az áradat, ez az újkori özönvíz, mely annyi embert foszta meg életétől, ott fakadt az emsi fürdő ártatlan forrásaiból, melyekről eddig az volt a hit, hogy éltet inkább adnak, nemhogy elvennék azt. Ems, a német császárnak nyáron kedvencz tartózkodási helye Nassau herczegségben fekszik, a Salm folyó két partján, magas, égig nyúló sziklák szűk sikátorában, három órányira Koblencztől, 188 lábnyi magasságban a tenger szine felett. Mint hires gyógyfürdő s magas uraságoknak, nem ritkán fejedelmeknek is kedvencz tartózkodási helye, már azelőtt is nagy hírnek örvendett s helyet foglalt Európa elsőrendű fürdőhelyei között. De szomorú világhirét csak a mult év juniusában nyerte, a mikor Vilmos porosz király haragosan kiutasítá szobájából Benedettit, III. Napóleon császár személyének képviselőjét, Francziaország saui herczegek Vogt-ok voltak itten. Vilmos kölni érsek 1355-ben a nassaui grófoknak adományozta Emset, meleg forrásaival együtt. 1382-ben emelték föl az első gyógyházat. Ems később meg volt osztva a hesseni és a nassaui őrgrófok közt. 1786-ban itt tartották a híres emsi kongresszust Mainz, Trier, Köln és Salzburg érsekei, melynek czélja volt a pápai kúria túlkapásai ellen az érseki jogokat megvédeni. Ems 1803-ban egészen Nassauhoz csatoltatott. Úgy látszik, hogy az emsi fürdő történelmi nevezetessége nem ért véget az által, hogy a legközelebbi háborúnak kiindulási pontja volt s Ems még ezután is fog szerepelni a történelem lapjain. Politikai hírek szerint ugyanis e nyár folyamában Emsben találkozni fog a német császár az orosz cárral, sőt újabb kombináczió szerint Ferencz József osztrák császár és magyar király is megjelen ottan. Hogy mily következményei szoktak lenni a fejedelmek barátságos találkozásainak, azt jól tudják Európa nemzetei, melyek nem egyszer itták már meg levét az ily udvariaskodásoknak. Emii fürdő nagy követét, a miből aztán az az élethalálharcz kifejlődött, melyhez hasonlót nem bir fölmutatni az ujabb történelem. Ems két részből áll, a faluból és a fürdőhelyből, mindkettőnek együtt 4000 lakosa van. A fürdő számos melegforrással dicsekszik, melyek alkali természetűek s a legmelegebb köztük eléri a 42 Reaumur fokot. A gyógyviz átlátszó s kissé a kékesbe játszik, ize kissé sós, csipős, lugszerü s hasonlít egy keveset a mandolahéj izéhez. Ha hosszabb ideig áll, az edény alján fahéjszerű ülepedék marad, mely mészből és vasélecsből áll. Leginkább használ a gyomor- és vesebajoknál s a bőrkütegeknél és daganatoknál. Az idegszervezetre is nagy hatást gyakorol. Gyanítják, hogy Ems gyógyforrásai már a rómaiak előtt is ismeretesek voltak, miután sok római pénzt, régi épitkezések maradványait, sőt egy római kastély alapjának köveit is megtalálták ott. A középkorban Ems Handesse, Eims, Embs, Eimetz és Empisz nevet viselt. A 10-ik században önálló hűbérjószágot képezett, később a koblenczi zárdaalaphoz csatoltatott, s már 1172-ben a nas Az épülőfélben lévő központi fővámhivatal Pesten. A vágy és igyekezet: csaknem minden téren feltűnő elmaradottságunkat lehetőleg elsimitani és a hiányokat utánpótolni, talán egy irányban sem nyilvánul oly — mondhatni lázas tevékenységben, mint az épitkezés s ezzel rokontermészetű működések terén. S ez annyiban mivel a hátramaradás ez irányban, természetes, láthatólag, kézzelfoghatólag mutatkozik, s az emberi természet az oly dolgok iránt, melyek érzéki összehasonlítások tárgyát képezhetik, mindig sokkal nagyobb fogékonysággal bír,mint a szellemi megfigyelés tárgyaira nézve. — Ha bármennyire óhajtandó is, hogy hasonló érdekeltség és tevékenység minden — s kivált a tisztán szellemi téren is ébredjen és nyilatkozzék, lehetetlen csak az említett jelenséget is örömmel nem üdvözölnünk, meg levén győződve, hogy jó hatása, anyagi emelkedésünkre úgy, mint az ízlés és művészet fejlesztésére, el nem maradhat.