Vasárnapi Ujság – 1871
1871-12-03 / 49. szám - Kármán József 49. szám / Arczképek, Hazaiak - Kármán József (arczkép) –á–r– 609. oldal / Élet- és jellemrajzok - Az utolsó ut. Nordenberg festm. után 49. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Az Alkazár előrésze Szevillában 49. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Az Alkazár kertje Szevillában 49. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Készülék a sósviz elpárologtatására 49. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
Előfizetési feltételek: a Vasarnapi Utuaft és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt — Fél évre 5 frt. Csapan Vasárnapi Ujaán: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupan Politikai Újdonságok : Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. "Tg © gUy- Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Opprlck Alajos. Wollzeile Nr. 22. és" H««senst»>ln és Va*ler, Wollzeile Nr. 9.— Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár. A mult század végéről, irodalmunk ujjászületési korszakából, idézünk föl ma egy érdekes alakot olvasóink elébe, a korán elhunyt Kármán József alakját, ki alig negyedszázadot élt, de azért felejthetetlenné tette magát irodalmunk történetében, saját dolgozásaival is, de talán még inkább Fanni hagyományaival, melyeket — egy szerető és szenvedő női lélek kiömléseit — szintén ő bocsátott közre, s melyek kettejök nevét elválhatatlanul összeforrasztották, daczára annak, hogy az egyik oly rejtélyes és kérdéses lény, kinek tulajdonkép még létezése sincs minden kétely fölébe emelve, kiléte, neve s testi alakja fölött pedig teljes bizonytalanság köde borong. Lehet, hogy Fanni csak egy költői teremtmény, Kármán képzeletének teremtménye; lehet, hogy létezett, s vagy imádottja vagy kedvese volt Kármánnak; lehet, hogy a Fanni hagyományai neve alatt fennmaradt levelek Kármán tollából eredtek, lehet, hogy Fanniéi valóban s Kármánnak csak simitó és rendező keze van rajtok. De lett légyen akármikép , Kármánról nem szólhatunk, nem emlékezhetünk Fanni sírkól. Mint Petrarka és Laura, mint Abelárd és Heloiza, mint Göthe- Werther és Lottchen, az ő neveik is össze vannak forrva, s ölelkezve mennek örökké valóság elébe. • Kármán József, unokája Andrásnak, fia Józsefnek, a Ferencz királyunk által nemességre emelt dunántuli reform, superintendensnek és losonczi prédikátornak — kiknek neveit irodalomtörténetünk hittani irók sorában őrzi — a Losonczon született 1770 körül, mert születési éve nincs bizonyosságra hozva. Anyja Szalai Klára volt. Alsóbb iskoláit Losonczon végezvén, Pesten hallgatta a jogot s innen Bécsbe ment, hol az egyetemen bővebb képzettséget nyert, s a nagy világ és Kármán József. (1770-1795.) előkelőbb társaságok viszonyaival és hangjával is megismerkedvén, magának barátokat s pártfogókat szerzett. A nagy és örök emlékezetű 179%-diki országgyűlés után lejövén Pestre, itt ügyvédi pályára lépett ugyan, de kenyérszakától fennmaradt minden óráját .ismeretei gyarapításában s izlése mivelésében töltötte, mint azt hátrahagyott kivonatai, jegyzetei, s latin és német nyelven vázolt philosophiai dolgozatai tanúsítják. Ily lélek fölött, melyet a tudományok és nemzetének szeretete egyaránt lelkesített, nem vonulhatott el a hazánkat ujjá szülő 1790-diki korszak a nélkül, hogy őt alkotó munkásságra is ne buzdítsa az irodalom érdekében. Az írók az időben világos öntudat s szilárd irány nélkül dolgoztak, szétszórt munkássággal inkább, mint központosítva; az irodalom távol állt az élettől, a közönség kicsiny; a nők vagy egészen idegenek vagy legalább olvasni szokatlanok. Kármán felfogta korát s annak szükségeit, és e szükségnek akart áldozni teljes erejével és 1794-ben megindította, egy barátjával Pajor tanárral, mint szerkesztő-társsal, az „Urania" czimü bölcsészeti, társadalmi és szépirodalmi folyóiratot. A nagy gonddal s akkoriban kivált páratlan ízléssel és ítélettel irt s szerkesztett munka azonban csak a harmadik kötetig folyt tovább vinni, a pártolás hiánya mellett nem engedé egy életemésztő betegség, mely Kármánt, a fiatal, deli és szép férfit, Pest Alcibiádját, idő előtt elhervasztván, 1795-ben szüleihez vonulni kényszerité, kiknek ápoló karjai közt nem sokára elhunyt. Iratai közül összegyűjtve csak azokat birja irodalmunk, melyek az „Uraniá"-ban jelentek meg, s melyeket nagy érdemű tudósunk Toldy Ferencz, a Kisfaludy-társaság által kiadott „Nemzeti könyvtár"-ban a „Fanni hagyományai"-val együtt közrebocsátott, előszavul tevén hozzájok Kármán életét, melynek adatait mi is használjuk. Ez ifjúkori művek tudományos főt, helyes gondolkodót, az életben és az emberi szivben olvasni tudót, készülő ügyes jellemfestőt, az erkölcsi érdekek meleg szószólóját, s korát megelőzőleg, izlés emberét mutatják föl benne. Nyelve oly csinos, erőteljes, jellemzetes és világos, hogy Toldy nem kételkedik öt, Kazinczy mellett, ama korszak legnevezetesebb prózaírói talentumának nevezni. Fanni hagyományait, egy levelekben irt regény-alakú történetet, szintén az „Uraniá"-ban adta Kármán, de úgy, mintha az „beküldve" lett volna e folyóiratba. A hagyományok előtt rövid életrajz áll, melyről szintén nem lehet tudni, mi a való, mi a költött benne. Úgy látszik, s miért ne hin-