Vasárnapi Ujság – 1874
1874-04-05 / 14. szám - Petőfi: Csatadal 219. oldal / Költemények
220 VASÁRNAPI ÚJSÁG. XXI. ÉVFOLYAM. — 12. SZÁM. az esetet, hogy t. i. az ő jövendőbelije mily nyomorultan viselte magát, megvetéssel utasitja el. A közönség jól fogadta e darabot, mely nem valami nagy drámai belbeccsel bír, de szellemesen van irva. Hozzá az előadás is kitűnő volt. Prielle Kornélia (Montaiglin neje), Paulayné (Guichardné), Feleki (Montaiglin), Náday (Alphons) és Gábos Irma (a 13 éves leány) játszották a darab hatásos szerepeit. Magyar színészek kezdik meg előadásaikat ápril 6-án Sopronban, hol rendesen német színészek tanyáznak, de megvan minden lehetőség, hogy a magyar szinügy is gyökeret verjen. Németh György jól is összeállította társulatát, mely az előadásokat „Bánk bán"-nal kezdi meg, s ez alkalomra Szász Károly alkalmi költeményt is irt. Pozsonyban ugyanakkor Bokody színtársulata kezdi meg az előadásokat. Mig a magyar Thalia két ily német jellegű végvárosba vonul, addig több magyar városban szomorú sorsra jutott a szinészet, nevezetesen Szegeden és Aradon, hol a gyönge társulatok a legnagyobb anyagi zavarral végezték a téli idényt. Közintézetek, egyletek. — A tud. akadémia márcz. 30-iki ülésében az első fölolvasást Galgóczy Károly tartotta ily czim alatt: „A székely kérdésről." A fölolvasó ellene nyilatkozott annak, hogy a székelyek sorsán kitelepités által segítsenek. Adatai szerint a székely föld nincs túlnépesedve. Összesen 206 Q mfdnyi területen 95294 házban 427,647 ember lakik; esik tehát egy házra 44/10 lakos, egy • mfdre 472 ház és 2074 lakos. Egész Erdély területe 954 • mfd, 438,139 házzal és 2.101,222 lakossal, melyből egy házra 47/10, egy Q mfdre 2201 esik, tehát átlagosan, mint magán a székely földön. Szóló maga sem tagadja, hogy évenként mintegy 4—500 ember vándorol ki, de a székelyeket ott helyben kellene segélyezni. Azért történik e kivándorlás, mert az ottani kisbirtokokon kevés munka akad, s a munkás nép kevés pénzt lát, az is papiros. Marhatenyésztésben is elmaradt. Az ipar egészen házi, s a bányák mivelése gyarló. A fölolvasó sok statisztikai adattal támogatta ismertetését. Utána Körösi József a fővárosi statisztikai hivatal főnöke mint vendég tartott fölolvasást „Az emberi élettartam átlagának megállapításáról." Általános vélemény, hogy az ember mai napság kevesebb ideig él, mind az ősidőben, s így Körösi József a föld kihűlésével lehetőnek hiszi, hogy az ember a földszínéről egészen kivesz. Az élettartam meghatározása már sok módon megkísértetett, de egy átalában bajos a kérdés körül biztos, kézzelfogható adatokat megállapítani. Felolvasó a különféle rendszereket hosszasabban ismertette és cáfolgatta: végül ő maga egy új rendszert javasol, mely több munkát kívánna ugyan az eddigieknél, de hasonlíthatatlanul fontosabb eredményeket is adna. Megemlítjük itt, hogy a tagválasztási és tagajánlási mozgalmak kezdenek megindulni az akadémiában. Tiszteletbeli tagokul az első osztály Hunfalvy Pált, a második osztály Rómer Flórist ajánlja. Megemlítjük azt is, hogy a közoktatási miniszter fölhívta az akadémiát, ajánlana tiszteletbeli tagokat a párisi földrajzi társulathoz. — A Kisfaludy-társaság márcz. 27-iki ülésében Bérezik Árpád tartott székfoglaló értekezést s e czélra hosszabb tanulmányt irt Czakó Zsigmondról, drámairodalmunk e nagy tehetségű, de korán és szerencsétlenül letűnt bajnokáról. Bérezik ez egész tanulmányt nem, csak annak egy részét olvasta föl. Utána Zichy Antal olvasott föl három kis genre képet a tanítói életből. Végül Szász Károly indítványozta, hogy pályaművek bírálatának fölolvasásakor — ha a bírálók nézetei eltérnek — az ellene és mellette szavazók nevei is közöltessenek. Ez el is fogadtatott. A titkári jelentésből megemlítjük, hogy Kautz Gyula egyetemi rektor 200 forinttal a társulat alapítói közé lépett. A történelmi társulat ápril-iki ülésében Szilágyi Sándor tartott fölolvasást ily czim alatt „II. Rákóczy György összeköttetése Nádasdy Ferenczczel," melyben sok értékes és uj adat van. A fölolvasó az összeköttetés különböző változásait élénken föltüntette, az egyes embereket gondosan jellemezte, különösen a Rákóczy és Nádasdy képét domboritotta ki. Az ország akkori állapotára vonatkozva is sok adatot közölt. — A földrajzi társulat márcz. 26-iki ülésében a fiatal Bálinth Gábor olvasta föl a mongolok közt tapasztalt élményeinek egy részét. A mongolok még mindig a kova és aczél mellett vannak, s tüzelőre marhahulladékot használnak, miután az erdőket a vadállatok miatt kiirtják. A thea legfőbb élelmiszerük s azt tégla alakba sajtolva mindig magukkal hordják a főző edényekkel együtt, még a templomba is, hol ha soká tart a pap imádsága, egész otthonosan theafőzéshez látnak. A thea pénz is náluk a khinai félgömb alakú ezüst és réz pénz mellett. Evésnél rendesen vagy a khinaiaknál csak ujjaikat használják, szokásos pálczácskákat. Város nem igen van, és sátrakban tanyáznak, egész nomád életet élvén. Rendes utaknak sincs semmi nyoma. Vallásra nézve budhaisták, s isteni tiszteletük imádkozásból áll, mit papnövendékek olvasnak előre, kiket az öreg papok nyomban ott meg is botoznak, ha az imában hibát ejtenek. Halottaikat nem temetik el, hanem elviszik elhagyott helyekre, hol kóbor kutyák tépik szét. Csak nagytekintélyű emberek holttestét égetik el, s a hamvakat sírboltba teszik. A férfiak önállósága, mikor apjuk rendelkezése alól megszabadulnak, a 25 éves korban kezdődik, különben már 17 éves korukban is házasodnak. Ha a nő magtalan, a férj visszaküldheti a szülőkhöz, vagy második nőt vehet mellé. A felolvasó több házi eszközt és öltönydarabot is mutatott be. Az iparmuzeumi felolvasások utolsója mult vasárnap volt. Csepreghy János olvasott fel, a hazai ipar fejlesztésének föltételeiről, legfőbb föltételül állítván az iparosok tanultságát. Utána Greguss Ágost értekezett a stylről, átalánosan jellemezve ezt a művészetek és irodalom terén. Említi, hogy mily befolyással voltak egyes kiváló tehetségek a styl fejlődésére. Egy Michel Angelo a festészetben, egy Viktor Hugo a költészetben állapított meg stylust, és követőik az úgynevezett iskolákat képezik. Legtöbb ily iskola a festészetre nézve Olaszországban van, hol majdnem minden második városnak külön styl mutatkozik festészetében. Némely művész, eltérve a törvényszerűségtől, idegen területre téved s ott stylszerüt nem tud produkálni. Igy a zenét egész történeti események leírására szeretik már fölhasználni, mi szintén nem lehet stílszerű, mert az ily leírásokra nem a zeneművészet tárgya: a hang, hanem az írás művészete: a szó vállalkozhatik csupán. Újabbkori regényíróink között pedig sok oly minutiositással írja le hőseinek ruházatát stb., hogy ezáltal a festészet birodalmába csapván át, tárgyszerűtlenség folytán elvesztik a stylt. Igy tett néha Jósikánk is regényeiben. Végre nem lehet tagadni, hogy korunk egyik morális nagyhatalmassága, a divat is lényegesen befoly a styl változására s uralkodó alakjaira az egyes művészeti ágakban, bár e befolyást csak nagy ritkán lehet üdvösnek mondani magára azon művészetre nézve. Mindezek után Greguss azon végkövetkeztetéshez jut, hogy a styl nem is eszköz, hanem maga a czél, nem is a művészet lényeges kelléke, hanem maga a művészet. — Az első hazai takarékpénztár közgyűlése a múlt év üzleti eredményéből 24,250 frtot szavazott meg jótékony czélokra. Fennállása óta ez intézet összesen 308,574 frtot fordított közczélokra. Az ez évben megszavazott összegekből esik. Az év folyama alatt már kifizetett jótékony adakozásokra 503 frt, a nyugdijalapra 10,000 frt, a magyarországi kolera-árvák javára 2000, Budapesten fölállítandó vízműre 1000, az 1848—49-iki honvédeknek saját tűzhelyeiken ellátására az 1870. évi közgyűlés megállapodása szerint 1500; ezeken kivül számos közintézet, jótékony egylet és iskola részesült 400, 300, 200, 100 frtos adományokban. Az első magyar átalános biztosító társaság márcz. 31-én tarta folyó évi közgyűlését Hajós József elnöklete alatt. A fölolvasott jelentés azon kellemes meglepetésben részesité a részvényeseket, hogy daczára a mult évi válságos pénzviszonyoknak, a zárszámadás oly kedvező eredményt mutat föl, melyhez hasonló az intézet fennállása óta még egy évben sem tűnt elő. A bevétel főösszege 5.264,177 frt 65 krra megy, a kiadások főösszege 5.193,447 frt 54 kr., a nyeremény tehát 70,730 frt 11 kr, melyből az igazgatóságnak 6,365 frt 71 kr, a tisztviselőknek 2829 frt 20 kr jut, a tisztviselők nyugdijalapjára 707 frt 30 kr fordittatik, nyereménytartalékul marad 15,206 frt 98 kr, a biztosítottak nyereménye tehát 22,810 frt 46 kr, a részvényeseké ugyan annyi, mely összegből egy részvényre 133 forint esik. — A müncheni magyar egylet október — márcziusi első félévi működéséről következő adatokat közlik: A tagok száma 20—45 közt váltakozott. A bevétel volt 298 frt 12 kr, a kiadás 279 frt 5 kr, és segélyezésekre 94 frt fordíttatott; a könyvtár 79 kötettel gyarapodott s most van 179 mű 272 kötetben. Az egyletnek dalárdája is van, jelenleg pedig az Augustenstrasse Nr. 59. lakik. Közlekedés. — A budai hegyvidék egyik legkiesebb része a Széchenyi-hegy, de a közlekedési nehézségek, az ivóvíz hiánya tartózkodóvá tette a nagy közönséget, s az ottani nyári lakokat rendesen csak azok használták, kiknek nyáron át ritkán kellett bejönni a városba. Most az a svájczi társaság, mely a kapaszkodó hegyi vasutat építi oda, e vasút forgalma érdekében a Széchenyi-hegy számára igen fényes programmot készített. Nevezetesen összevásárolt ott minden eladó helyet, többi közt árnyas szép erdőt is és nyári lakásokkal épiti be. Eddig 182 nyárilak számára van hely s ezeket maga akarja felépiteni. A hegyen lesz diszes vendéglő is, melyet a fogadós ingyen kap egyéb kedvezményekkel , de a társulat fog rá felügyelni, hogy a közönség igényeit kielégítse. A hegyen eddig már három kutat fúrtak és pedig az óhajtott sikerrel. Jó ivóvízre akadtak mindhárom helyen. Most a vasúton naponként 200 munkás dolgozik, hogy májusban átadhassák a forgalomnak. Balesetek, elemi csapások. — Nagy tűzvész pusztított az esztergommegyei Köbölkút vasúti állomás mellett levő Kisujfalu községben, márcz. 27-én. Elhamvadt ugy szólva az egész község, melynek 200 házából alig maradt meg 20. Az iskola és paplak is oda égett, s a templomot alig sikerült megmenteni. Sok házi állat is oda veszett, s a lakosság a legnagyobb nyomorba van taszítva. A község egyetlen fecskendője szintén meggyúlt s elégett. — Az erdőégések Horvátországban, főleg Zágráb megyében föltűnő mérvben szaporodnak, igy a legközelebbi napokban a Zdencinától Iárolyvárosig vezető vasútvonal egész hosszában jobbról és balról borzalmas nagyszerűségben lehetett szemlélni az erdőégések hosszú sorát. Ezen égések leginkább a pásztorok könnyelműsége által keletkeznek Az eddig ekkop okozott kár máris tetemes; még az ölbe rakott fa is porrá ég. Ideje volna, hogy e tekintetben a legszigorúbb rendszabályok foganatosíttatnának. Mi újság? A húsvéti ünnepek ez idén szépen összekerültek a kikelettel. A tél márczius havában jóformán keményebb volt, mint a megelőző néhány tél derekán s visszatarta a tenyészetet, s igy áprilisban kaptuk meg a márcziusi ibolyát, melytől most szerte kékül minden utczaszöglet s illatozik minden szoba, s a fakadó rügy és első zöld levél szépen párosul a húsvéti piros tojással. Ez a piros tojás most az igazi divatczikk. Egész garmadák feküsznek belőle a dunaparti „zöldségbazár árusnői" előtt. Igy nevezik mivel több nyelven a bennszülött, megtelepült vagy csak belátogató kofákat. De mik azok az igazi tojások a tojásmintára készült mindenféle ajándéknak valókhoz képest, melyekkel ilyenkor tele van minden kirakat. Mikulás napja körül szilvából, vagy szilvaízből készült fekete krampusz szarvval, lólábakkal, hosszan, egész térdéig lenyúló kioltott vörös nyelvvel, — karácsontájta mindenfélével körülakgatott karácsonyfa, húsvétkor a tojások képezik a kirakatok legvonzóbb ékítését. Czukorból, fából, márványkőből, kókusdióhéjból, papirgyurmából, elefántcsontból, bőrből, aczélból, porczellánból s isten a megmondhatója, mi mindenből nem készülnek az efféle drága tojások, melyeknek némelyike fól-