Vasárnapi Ujság – 1874

1874-08-09 / 32. szám - Marienbad. I. II. III. Pásztói. 507. oldal / Eredeti levelezések

508 VASÁRNAPI ÚJSÁG. XXI. ÉVFOLYAM. — 32. SZÁM. „Adatok a magyar történelem XIII. századi kútfői ismertetéséhez" dr. Kerékgyártó Árpád­tól. „Régi magyar könyvek a budapesti tudo­mány-egyetem könyvtárában", közli dr. Márki József. „Magyarország, s a német ódondá­szat" Strommer Lajostól. E folyóirat megjele­nik havonként egyszer, ára félévre 1 ft 20 kr. — Vidéki uj lap. Augusztustól kezdve ügye­sen szerkesztett hetilap indult meg „Esztergom" czim alatt, mely e város és megye érdekeit fogja képviselni. Szerkeszti Ompolyi, kiadja Horák Egyed. Az első szám tartalmasan jelent meg, csupa helyi érdekű közleményekből, a­mire nem­ sok vidéki lap szokott ügyelni. Előfizetési ára egész évre 5 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr, a jelen csonka félévre pedig 2 frt. Megérdemli a képvi­selt környék pártfogását. — Eötvös szobra. Mint tudva van, az Eötvös szobrára nyitott pályázatnál Huszár Adolfnak ítélték oda a jutalmat. Azonban ez sem volt va­lami kiváló mű, s a bizottság fölszólította a fiatal szobrászt,hogy újabb mintát készítsen. Huszár el is készítette ezt, még­pedig jó eredm­én­­nyel. A bírálók és Zumbusch Gáspár, a bécsi képzőművészeti akadémián a plasztika tanára, teljes elégültséggel nyilatkoztak felőle, s most megbízták Huszárt, a fölállítandó szobor elké­szítésével. Ennek két év alatt kell elkészülni, és­pedig másfél év alatt az agyag mintának, s ezután félév alatt a teljes nagyságú gipsz min­tának, melyet aztán érczbe öntenek. Huszár most egy kis körútra indul Németországba, azu­tán Olaszországba megy, s visszatérte után rögtön megkezdi a szobor készítését, melyet ezúttal azok is helyeselnek, kik első szobrát nem vélték elfogadhatónak. — A muzeum lépcsőházában Lotz Károly megkezdte a falfestemények készítését, s egy alakzatot, mely a szemlélet allegóriája, már bevégzett. Most a lelkesedés alakját festi. — Zichy Mihály visszatért Párisból, hol műtermet rendezett be magának. Néhány hetet most családja körében, Zalában tölt s őszszel utazik vissza a franczia fővárosba. — Történelmi festmény a muzeum számára. A közoktatásügyi miniszter megrendelte Ben­czúr Gyula Münchenben élő hazánkfiánál ama szép vázlat elkészítését, mely szent István király megkeresztelését ábrázolja, s melylyel Benczúr négy év előtt a történelmi festmények pályázatán az első díjat nyerte meg. A művész már dolgozik a festményen, melyen az alakok életnagyságnál is nagyobbak. — Az orsz. képzőművészeti tanács e napokban döntött az ösztöndijakért folyamodók fölött. A folyamodók közül a festészek ezúttal kevesebb haladást mutattak és figyelemre méltó tehetség alig merült föl. A szobrászok és építészek közül azonban akadt tehetséges művész, holott e tér eddig meddő volt. Festészek közül 7-et, a szob­rászok közül 2-et, az építészek közül pedig 3-at terjesztett föl a tanács ösztöndijakra. Ezenkívül több művészt jelölt ki, kiknél megrendelések iránt tesz fölterjesztést. Az ülés folytán kiosz­tatott Maszák Hugónak, a tanács jegyzőjének a művészi szellemi tulajdonról szóló törvényja­vaslata. — Szinházak. A nemzeti színháznál az építkezések még nem haladtak annyira, hogy az előadások megkezdését e hó 15-ikére biz­tosan várhatnák, noha az építész határozottan megtörténhetőnek mondta. A próbák azonban már megkezdődtek. — Az uj operaszínház megnyitására Erkel Ferencz uj dalművet ir. Czime­r István király" s a szöveget Dobsa hason czimü drámája után Molnár György alakította át.­­­ A székesfehérvári állandó színházat aug. 20-án nyitja meg Bokody szín­társulata, mely most a budai szinkörben ját­szik. Az alkalmi prologot Jókai irta és Jókainé fogja szavalni. Bokody az ősztől kezdve Sz.­Fehérvártt és a fővárosban, az istvántéri szín­házban kettős társulatot tart. — Az aradi uj szinházat is meg akarják nyitni már szept. 22—25-ike közt, mikor a király ott időrend. Atzél Péter főispán e szinház társalgó-terme részére, négy jeles magyar színésznő arczképét fogja lefestetni. Ez olajfestő arczképeket, melyek Prielle Kornéliát, Felekinét, Paulinét és Blahánét életnagyságú félalakban ábrázolják, Than Mór jeles festőnk már elkészité. — A dráma-biráló bizottság „A kincskeresők" czimü népszínművet fogadott el előadásra. Szer­zője Kazár Emil. Talán még e nyár végén vagy az ősz elején szinre kerül. Közintézetek, egyletek. — Az orsz. középtanodai tanáregylet közgyűlése aug. 6-án nyílt meg a pesti megyeház termé­ben, Ney Ferencz elnöklete alatt, ki azt szép beszéddel nyitotta meg. Az ország több vidé­kéről jelentek meg tanárok, főkép a tanító ren­dekből és fiatalabb tanárokból. A lefolyt évről Berecz Antal alelnök tett jelentést, elsorolván a központi bizottság működését. A lefolyt évben 67 uj tag lépett be, 6 kilépett 14 kitö­rültetett és 7 meghalt. Az évi összes bevétel volt 3834 frt 84 kr., a kiadás pedig 3494 frt 88 kr., a jövő költségvetésre nézve remélhető bevétel 4405 frt 96 kr., a valószínű kiadás pedig 4427 frt 40 kr., a hiány tehát 21 frt 44 kr. Napirenden volt a közgyűlés nyilatkozata a középtanodákról szóló törvényjavaslatot ille­tőleg. Hosszú vita után a kérdést egy bizott­sághoz utasították s annak véleménye alapján fog a gyűlés nyilatkozni. Ezután a szakosztá­lyok ültek össze, hogy az eléjök terjesztett kér­déseket megvitassák. — A történelmi társulat vidéki kirándu­lásaira e hó 18-án indulnak el a tagok Buda­pestről. A fölső megyék várják őket, neveze­tesen Turócz, hol a főispán, Ipolyi püspök s a birtokosság régen készülnek fogadásukra, és sok levéltárt ajánlottak föl megvizsgálásra. A tagok Zólyomban gyűlnek össze, honnan Besz­terczebányára mennek, hol Ipolyi püspök ven­dégei lesznek. Innen a hermaneczi papírgyár megtekintésére indulnak. Másnap, aug. 20-án lesz az ünnepélyes közgyűlés, melyen Ipolyi püspök Beszterczebánya történetét fogja elő­adni; azután b. Nyáry Albert olvas a hét bányaváros szövetségéről, Thaly egy turócz­megyei csatáról. D. u. kirándulás a főispánhoz, Radvánszky úrhoz, este hangverseny és bál. Aug. 21-én a jelenlévő tagok bizottságokká oszlanak s szétmennek a megyében, s bizony­nyal igen érdekes kutatásaik eredményeivel 28-ára Szt.-Keresztre gyűlnek össze Ipolyi püspök vendégszerető házához. Ismertebb tör­ténetíróink s az irodalmi nevezetességek közül többen részt fognak venni: gróf Mikó Imre az elnök, Horváth Mihály, Szabó Károly, Pauler Gyula, Nagy Imre és Iván, Véghelyi Dezső, Ortvay Tivadar, Balázsi , természetesen Thaly Kálmán, a társulat buzgó titkára.­­ O —A természetvizsgálók győri nagygyűlésére sokan készülnek,azonban többek figyelmét elke­rülte, hogy a gyűlés napját megváltoztat­ták. Megemlítjük tehát ujólag, hogy az aug. 28-ikára egybehívott nagygyűlés voltaképen aug. 24—29-ik napjain lesz s a beiratkozások a győri városházán már aug. 21-én megkez­dődnek. — A tud. akadémiánál Wodianer Albert 6000 frankot tett le oly czélból, hogy oly sze­gény ifjú segélyezésére forditassék, ki a nem­zetgazdaság terén már jelét adta hivatottságá­nak. Fölhivatnak tehát mind azok, a kik e tudo­mányos ösztöndíjat elnyerni óhajtják, hogy folyamodványaikat a szükséges bizonyítványok kíséretében f. évi szeptember 30-ig a m. tudo­mányos akadémia főtitkári hivatalához bekül­deni sziveskedjenek. — A budai zene­akadémia zenetanodájához alapitó tagokként léptek be Helfersdorfer Ottomár telki apát 200 frttal, Podmaniczky Frigyes báró 100 frttal, a bécsi nemzeti bank 100 frttal. Azonkívül Rudolf trónörökös mint minden évben 50 frtot és az esztergommegyei kanonok és fölszentelt püspök Szabó József ur 25 frtot ajándékoztak a zeneiskola fölsegély­zésére. Egyház és iskola. — A beszterczebányai papnöveldébe fölvett ifjak már ez évben is Egerben végezték a 7-ik és 8-ik gymnáziumi osztályt, s ott fognak ezen­túl tanulni rendesen, miután Ipolyi Arnold püspök szükségesnek tartja, hogy az ifjak tel­jes birtokában legyenek a magyar nyelvnek, a mire Egerben, tősgyökeres magyar társaik közt, a legjobb alkalom nyilik. — Tanodai értesítőket a hét folytán ismét több helyről kaptunk, melyekből az egyes ta­nodákra vonatkozó következő adatokat ves­­szük át: A jászóvári prémontrei kanonok rend kas­sai kath. főgymná­ziumában az 1873/4-ik tanévben 289 tanuló volt; a tanárok száma 18, igazgató Benedek Ferencz. Ösztöndíjban 7, segélyezésben és jutalmazásban 53 tanuló részesült. Az önképző-egylet, a buzgó Károly Gy. Hugo tanár vezetése alatt, ez évben is sikeresen folytatta működését s ugy a tanodai, mint ifjúsági könyvtár, valamint a különböző gyűjtemények szépen gyarapodtak. A jövő tanév október elején kezdődik. Megemlítjük végül, hogy a kassai főgymnázium tudósítvá­nyát egy hosszabb tanulmány nyitja meg a „Hinduk mennyiségtanáról." írója: Stöhr Antal. A pozsonyi kir. kath. főgymnázium értesítője Helmár Ágosttól közöl értekezést Heltai Gáspár magyar krónikájáról. Igazgató Wiedermann Károly; a tanárok száma 19; a tanulóké (év végén) 317, (köztük 232 magyar, 88 német, 20 tót), érettségit tett 23. A beszterczebányai kir. kath. fő­gymnáziumban a tanulók száma 267 volt (s 11 rendkivüli tanuló), ezek közül magyar 135, tót 90, német 53,ösztöndijban 31, segélyezésben 44 részesült. A tanárok száma 16. Az oktatási nyelv a magyar, az első 3 osztályban segítve tót és német nyelvvel. Az „Értesítő" egy latin értekezést is közöl Aeschylos és Sophocles metrikájáról, Engelmann Gusztávtól. A késmárki ág. hitv. evang. lycze­umban működött 12 tanár, igazgató Solcz Frigyes; a tanulók száma az év végén 312, ezek közül magyar 141, német 152, tót 24. Az alumneum jótéteményét 72 ifjú élvezte, a kon­viktusban 140 növendék nyert élelmezést. A lyczeumi könyvtár 20,491 kötetből áll. Az ig­l­ói evang. f­őgymnáziumban működött 12 tanár (igazgató Kuntz Ödön), a tanulók száma 378, ezek közt 186 magyar, 160 német, 32 tót. A muzeum és könyvtár a lefolyt évben is gyarapodott. A tápintézetben 210 ta­nuló vétetett föl. A kecskeméti ref. főtanodát az 1873/4. tanévben összesen 460 tanuló látogatta; ezek közül a lyczeumra esik 234, a jogi akadé­miára pedig 226; anyanyelv szerint 414 magyar, 28 szerb, 15 román és 4 horvát. Az intézetben 22 tanár működött. Az értesítő részletes ada­tokat közöl a könyvtárról s más gyűjtemények­ről, valamint a tápintézetről is. Ipar, gazdaság, kereskedés.­ ­ A nemzetközi gabnavásár kedden fényes bankettel ért véget a Hungária szálloda dísz­termében, hol több mint száz kül- és belföldi vendég jelent meg, köztök Bartal keresk. miniszter, Ráth, K. és Kammermayer polgár­mesterek, Schnierer, Német, Matlekovits osz­tálytanácsosok,és a fővárosi sajtó több képvi­selője. A felköszöntések sorát Bartal keresk. miniszter nyitotta meg poharát a királyra emelve, utána Strasser a közi­­miniszterre, Ráth Kochmeister­elnökre, Kapfer Párisból Magyarország fölvirágzására, Rebly Ráthra; Kammermayer a külföldi vendégekre vltte poharát. Ezek után még számosan emeltek szót, a többek közt egy angol anyanyelvén mondott fölköszöntést Magyarországra. Hét órakor este a legjobb hangulatban oszlott szét a társaság.­­ A Kolozsvárott székelő „erdélyi pincze-egy­let" mint Erdély kitűnő borainak terjesztő tár­sulata itt Budapesten állandó és kizárólagos raktárt állított föl a végből, hogy Magyaror­szágnak és a főváros által a külföldnek alkal­mat adhasson korai m­egismerhetésére és élvez­hetésére; a raktár Testory Antal váczi-utczai kereskedésében van. Balesetek, elemi csapások. — Tűzvészek. A pozsonymegyei Laáb köz­ségben aug. 1-én 50 ház, közte több nyilvános épület lett a lángok martaléka. Ezeken kivül 80 csűr, melyek már telve voltak gabnával. Több emberélet is áldozatul esett; maga az a földmives, kinek házánál a tűz kitört, szintén oda égett.­­ A „Bereg" pedig arról értesül, hogy jul. 27-én B.-Újfalu községében 28 lak­ház égett le a melléképületekkel. Leégett a templom is. — Nagy tűz pusztitott jul. 26-án a kolozsmegyei Gyaluban. Alig egy óra alatt

Next