Vasárnapi Ujság – 1874

1874-10-18 / 42. szám - Czermák N. János 42. szám / Arczképek, Külföldiek - Gróf Arnim 42. szám / Arczképek, Külföldiek - Czermak N. János (arczk.) Balogh Kálmán 657. oldal / Élet- és jellemrajzok - Lakon sziklavölgy Hátsó-Indiában 42. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Róma a St.-Sabina zárda kertjéből tekintve 42. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Utazás a tenger alatt: A Máel-özönben 42. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok

42-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft.Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXI. évfolyam. HIRDETÉSEK DÍJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Brenben : Hansen­stein és Vogler Wallaschgasse Nr. 10, Moese R. Seil­erstätte Nr. 2 és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22. CZERMAK l JÁNOS. 1828—1873. A budapesti kir. orvosegylet meg­alakulásának évfordulója ok­tóber 14-én van, s ezt az egy­let vagy tudományos dísz­előadással , vagy valamelyik a. fölött emlék­meg. A jelen évben az egylet * választmánya e sorok íróját bízta meg ilyen emlékbeszéd tartásával Czermak N. János fölött, ki annak rendes, majd pedig— Pestrő­l távoztával — levelező tagja volt. S ezen alkalmat nem mulaszthatom el, hogy az orvosok körén túl, nagyobb közönség előtt ne ismertessem meg az elhunytnak nemes alakját, ki életében a természettudományi buvárlat és orvosi működés egyik kiváló munkása volt, kinek hírneve késő nemze­dékek előtt is ismeretes fog maradni, s ki minket különösen azért érdekel, hogy több mint két éven át közöttünk tartózkodva, egyetemünk és orvosi köreink büszkesége volt, s tudományos művelődésünk érdeké­ben hasznosan hatott közre. Czermak Nepomuk János 1828. június 17-dikén Prágában született, cseh származású szülőktől; apja keresett gyakorló orvos volt, s rokonságában és családjában az orvosi pálya úgyszólván hagyományosnak látszott. Szülei házában igen gondos, határozottan német irányú neveltetésben részesült, s azt már ifjú korában elhagyva, mint orvoshallgató a bécsi egyetemen töltött egy év u­án tanulmá­nyait Boroszlóban, majd pedig Würzburgban folytatta, hol kiválólag Kölliker, míg amott Purkyne oldala mellett részint szövettani, ré­szint élettani munkálatokkal foglalkozott. Tudori oklevelét a würzburgi egyetemen 1850-ben nyerte el. Orvosi tanulmányait az osztrák egyetemek lankasztó légkörén túl, a német egyetemeken végezve, teljesen magáévá tette azon tárgyila­gos, inductiv kutató irányt és serény irodalmi munkásságot, nemkülönben az igyekezetet kör­nyezetének buzditására, mely jó sajátságoknak együttvéve köszönhetik a németek tudományos haladásukat, s értelmi fejlettségüknek mai korbeli magas fokát, valamint annak hatása ki­terjedését eddig nem sejtett mértékben. Czermak a német műveltség közvetlen befolyása alatt növekedve és annak előnyeit látva, erős gyökeret vert benne a hit a németek a végzetszerű hivatása és szellemi fensősége iránt tudományos vizsgálatok terén. Azonban igen különböző országokban tartózkodva és sokat utazva, s a legkülönbözőbb emberekkel érintkezve, ezenkívül sokat és igen különböző tárgyú dolgokat olvasva, fennkölt szellemével és szelid lelkületével kozmopolitának tartotta magát; mindamellett ő a"szó teljes értelmében az nem volt soha, mert a germán árnyalat min­denkor meglátszott rajta, de a legnagyobb mél­tánylással párosulva más nemzetek törekvései s az általuk elért eredmények irányában. Lelkiismeretesen iparkodott, hogy azon nemzet műveltségének szolgálatában, melynek világosságánál értelemben kifejlődött, szorgal­mas munkásként közreműködjék, s ugy önálló kutatásainak jelessége, mint irodalmi dolgoza­tainak sokoldalúsága, és nagy mennyisége által szakmájában fáradozásait nem egyszer a leg­jobb siker követte. Irodalmi tevékenységét már Boroszlóban 19 éves korában kezdette meg, részint Siebold és Kölliker folyó­­­iratában, részint Müller Archiv-jában az összehasonlító boncztan és szö­vettan körébe tartozó értekezéseket bocsátván CZERMAK X. JÁNOS.

Next