Vasárnapi Ujság – 1875
1875-07-18 / 29. szám - A Khivai kánság. (2 képpel) 452. oldal / Általános nép- és országisme
29. SZÁM. 1875. JULIUS 18. / VASARNAPI UJ SAG. 453 ladásait Keleten, bár az őt fenyegető veszélyre életmódjáról és szokásairól lapunk is közölt többször figyelmeztették, a többek között Vám- ismertetéseket képben és leirásban. Most, mibéry Armin tudós hazánkfia is. Akkor kezdett dőn a közép-ázsiai kérdés az angol parlamentkomolyan foglalkozni a dologgal, mikor Khiva ben és az európai közvélemény előtt ismét napi-Angolország indiai birtokainak és ázsiai keres rendre került, alkalomszerűnek találjuk Khiskedelmének úgyszólván természetes védbástyája, Közép-Ázsia legnagyobb részével együtt az oroszok hatalmába került. Akkortájban sokat írtak a közép-ázsiai tatár khánságról, s az ottani népekről, azoknak várói és népeiről néhány szóval ismét megemlékezni. A khivai khánság Közép-Ázsiában az Araltótól délre fekszik, s az Oxus folyó terjedelmes torkolata körül terülvén el, igen termékeny és gazdag országnak mondható. A khánság összes népessége körülbelől 500,000 főre megy, hanem hadereje mégis oly csekély, hogy 5000 orosz katona ágyukkal fölszerelve, magát a fővárost is könnyen hatalmába keríthette. A khánság s főleg a főváros legnagyobb védereje hozzáférhetetlenségében áll, mert minden oldalról sivatag homokpusztaság veszi körül, melyeken az utazás annál nehezebb, főleg hadsereggel, minthogy az utak mentében (ha ugyan utakról ilyen KHIVÁBOL: Középázsiai tatár politikusok.