Vasárnapi Ujság – 1875
1875-08-15 / 33. szám - A rejtelmes sziget. Verne Gyula regénye. (48 képpel) -á-r- 519. oldal / Elbeszélések; genreképek
520 VASARNAPI UJSAGr. tenyésztés amily jól fizetett, épen oly sok gondot is adott. A szárnyasok a majorban ezerenként költötték csirkéiket, s a sertések egész nagy nyájra szaporodtak már. Nab és Pencroff viselték ezeknek gondját s élelmezésük és lakóhelyük tisztán tartása nagy fáradsággal járt. Az onaggákat nyeregbe szoktatták s Spillett és a fiatal Harbert azok hátán tették gyakran kirándulásaikat a sziget távolabbi részeibe. Ily módon mind jobban és jobban fölkutatták a sziget még ismeretlen részeit is, s megismerkedtek az állat-, növény- és ásványvilág hasznos és ártalmas terményeivel, melyek az elég terjedelmes sziget különböző részeiben találhatók voltak. Az állatország legnevezetesebb terméke a jaguár volt, mellyel már előbb is találkoztak egypárszor, de amelyet most saját rejtekhelyeiken kerestek fel, s komolyan kezdettek kiirtásához. A hirlapíró és a fiatal Harbert oly tökélyre vitték e veszélyes vadászatot, annyi hidegvérrel s ügyességgel szállottak e hatalmas vaddal szembe, hogy egyetlen évszakban nem mészét semmi adományát, melyhez hozzáférhettek, nem hagyták felhasználatlanul. De vajjon mennyi van még hátra a száműzetés idejéből ? .(Folyt. követk.) 33. SZÁM. 1875. AUGUSZTUS 15. kevesebb, mint husz darabot ejtettek el s felséges bőreikből egész szőnyeggel vonták be a gránitlak nagy termeit, ugy hogy ha ezt igy folytathatták, nemsokára egészen ki lett volna irtva e félelmes vadállat a szigetről. A vaddisznók egy nagyobb s igen vad fájára is akadtak, melynek üldözésében a két vadásznak szintén igen nagy kedve telt. Azonban a nyári nagy melegek márczius hóval véget értek, mely az északi félgömb szeptemberének felel meg. Az idő néha esőre vált, de a levegő még azért meleg volt. Mindazáltal o o ~ az évszak nem volt oly szép, mint az előbbi évben; valószínűleg zordabb télre lehetett kilátásuk. Mert már két éve volt, hogy mint a léghajó törtjei a Lincoln-szigetre vetődtek. Két év egy puszta szigeten! Messze a világtól, a polgárisultságtól, elzárva minden emberi segélytől, egyedül a magok erejére, eszére, ügyességére bizva. Meg kell vallani, hogy Smith Cyrus és társai nem estek kétségbe e helyzetben, s a ter Egyveleg. — London növekedése. A „Leisure Hour" czímű londoni hetilap a brit főváros gyarapodásáról elmélkedvén, a következő érdekes megjegyzéseket teszi: A brit birodalom fővárosa körülbelül 700 angol négyszögmértföldet (140 németet) foglal el, s e határokon belül ma már négy millió lakost számlál. Több zsidó van benne mint Falestinában, több róm. kath. mint Rómában, több i mint Dublinban és több skót mint Edinburgban. A londoni kikötőben naponként 1000 hajó és 9000 hajós fordul meg. A népesség naponként átlag 120, vagyis évenként 40 ezer emberrel növekszik: minden öt perczben történik egy-egy születés és minden 8 perczben egy haláleset. Évenként átlag 28 angol (7 magyar) mértföld hosszaságot tevő uj utcza nyittatik és 1000 uj ház épül. A mult évben Londonban feladott levelek száma 238 millióra ment. A rendőri lajstromba a mult évben 120,000 megrögzött tolvaj neve ,lőn beirva, s e szám bizonyára növekszik egy pár ezerrel. A Nagybritanniában előforduló bűntényeknek több mint egyharmada Londonban követtetik el, vagy legalább ott derül napfényre. A londoni sörházak és pálinkamérések egymás mellé helyezve 73 angol mérföld hosszú homlokzatot adnának s a mult évben 30,000 iszákos került a bíróságok elé. Feltehető, hogy London lakosai közül több mint egy millió hitfelekezet nélküli, különben, hogy legalább vasárnapokon a templomokba most már be nem férők is keresztényi oktatást hallhassanak, legalább is 900 templomot kellene építeni, 2000 emberre számítva egyet-egyet. — Livingstone város. Young Ede angol utazó, ki Livingstonet több afrikai útjában kísérte, a hírneves felfedező emlékére egy várost szándékozik alapítani azon a helyen, hol Livingstone meghalt. Young már elindult egy hajóval, több angol telepítvényest vive magával, kik el vannak látva mindennel, mi szükséges, hogy a telep kellő tartósságra s a benszülöttek elleni védelemre számolhasson. Visznek egy szétszedhető gőzhajót is, melyen Young a Nyassa-tó vizét be akarja járni, a végett, hogy hajóján a partvidékek termékeit összegyűjtse. Livingstone várost egy kereskedelmi teleppé akarja emelni, mely az összeköttetést Zanzibar, illetőleg egyátalában a tengerpart és Közép-Afrika közt fentartsa, mert azon remény is élteti, hogy hajója a Nyassából Zanzibarig fog hatolhatni. Emellett azon czél is lebeg a bátor vállalkozók szemei előtt, hogy Livingstone városában egy központot teremtsenek, honnan Afrika belsejéből lehetne a rabszolgakereskedést ellensúlyozni, mely e vidéken köztudomásúlag még igen dívik. — Melyik gyufa veszélyesebb: az osztrák-magyar vagy a svéd? A gyufa tűzveszélyességéről a braunschweigi országos tűzoltóság igazgatója, Reuter F. W. igen érdekes évi jelentést tett közzé, melyből, minthogy az gyufagyáriparunkat közel érinti, rövid kivonatot hozni nem tartjuk feleslegesnek. — Az utóbbi 5 év alatt Braunschweigben 410 tüzeset volt; e 410 tüzesetből 8 °/o a gyufa vigyázatlan kezeléséből szobában támadt. E sajátszerű tünemény jelentéstevőnek alkalmat szolgáltatott annak okát nyomozni s ugy találta, hogy a tüzesetek szaporodása kezdetének ideje a svéd gyufának Braunschweigba behozatalával összeesik. Ekkor azután a svéd gyufát vette elemzés alá. A svéd gyufa t. i. preparált fa, mely olvasztott parafinba mártatik, s ha meggyújtják s eldobják, nem alszik el, mert lángja erősebb a légnyomásnál; a földön nem alszik el, hanem fája teljesen elég, s üszke 20—25 másodperczig tart. Próbát tett Reuter e gyufával női öltönydarabokon, papircsomagokon, gyeptőzegen, s e gyufa mind e kisérleteknél az anyagot lángba hozta. A braunschweigi kormány azon okból, hogy az osztrák-magyar villanyos gyufa mérgezésre alkalmat nyújtó mérges tartalmánál fogva egyébként is veszélyes lehet. Braunschweigban eltiltotta, mi által a svéd gyufa honosodott ott meg. Reuter ezt veszélyesebbnek állítja s elégtelen indoknak az osztrák-magyar gyufa kiküszöbölésére annak méregtartalmát, mert aki magát megmérgezni akarja, megteheti gyufa nélkül is, míg másrészt e svéd gyufa tűzveszélyesebb, mert az osztrák-magyar gyufa, ha elvetik, azonnal elalszik. — Mennyit fogyaszt el egy elefánt? A berlini állatkert nagy indiai elefántja mindennap elkölt egy mázsa szénát, 35 font fekete kenyeret s egy véka flyers burgonyát vagy korpát; ezenkívül megeszi alomszalmáját és sohasem utasitja vissza látogatóinak adományait. Ily roppant sok tápanyag mellett megiszik nyáron naponként 34—36 akó vizet, télen kissé kevesebbet. A berlini állatkert afrikai elefántja az elősorolt mennyiségek felét költi el. E két állat a berlini állatkert legköltségesebb kosztosa. Ugorka óriási, oly nagyságút, a minőt csak igen ritkán lehet látni, termesztett a budapesti városerdő egyik kertésze. Hossza 2 láb, vastagsága 8 hüvelyk sulya 5 font.) Ez ugorka húsa puha és fehér, íze azonban kissé a tökre emlékeztet. Itt a kezpin! A REJTELMES SZIGET. Jupe mester a fényképíró előtt.