Vasárnapi Ujság – 1875
1875-10-10 / 41. szám - Rákosi Jenő 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Rákosi Jenő (arczk.) D. J. 641. oldal / Élet- és jellemrajzok - A temesvári uj szinház 41. szám / Hazai épitészet; emlékművek; régiségek - Japán: Főuri theaház Yeddoban 41. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - „A rejtelmes sziget” (48 kép) 41. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez - Herczegovinai menekülők a magyar korona területén 41. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez - Lyubobratics felkelővezér és táborkara Herczegovinában 41. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
Budapest, október 10-én 1875 RÁKOSI JENŐ ,fMt népszínház megnyitása várakozás Jovalyjban tartja a fővárosi szinházlátogató férjfő közönséget. A jegyek kibocsátása a folyó hó 15-kén tartandó első előadásra jól sikerült. Az uj népszínház megnyitása oly esemény is, mely szinműirodalmunkra, színészetünkre, társadalmunkra s a főváros magyarosodására egyaránt jó hatással lehet. S a népszínház sok tekintetben kedvező jelek mellett nyílik meg. A népszínmű divatba jött, s nagy tetszésben részesül a fővárosnak csaknem minden osztályánál. A „Blaháné" neve alatt közkedvességre emelkedett Soldosné kedvencze a közönségnek, kit népszínművekben gyakrabban is szívesen fognak látni, mint amennyiszer eddigelé látták a nemzeti színháznál, hol csak a vasárnap este lehetett a mezei múzsának szentelve. Azonkívül Soldosné, az operettekben is hivatva van azzá lenni a fővárosban, ami Debreczenben volt: kizárólagos primadonnává, mint Grallmayer, vagy Greistinger szokott lenni egy-egy bécsi szinház lámpái előtt. Az operettek régóta is pihennek a fővárosban és sok érdekest lehet felújítani a régiek közül s lehet találni újat is eleget. Talán ifjabb zeneköltőink is tesznek kisérletet a könnyebb zene terén, ha már lesz színház, mely fentebb áll az eddigi bódéknál; lesz színtársulat, mely művészi becsvággyal működik, szabatosabban tanul és összevágóbban adja elő, a mit színpadra hoz. A karmesterek közül Erkel Elek a nyáron, a népszínművek előadása végett vándorútra kelt fővárosi színészekkel mutatta be képességét, ami különben már családi örökség is nála; Puksch pedig a pécsi püspöki székesegyház ének- és zenekarával s a Pécsen működött magyar és német színtársaságok opera- és operette-előadásaival igazolta, hogy helyén lesz a fővárosban is. Buzgó és lelkesült karmester; rendes, pontos ember, kin sem a karok nehéz tanulása, sem a magánénekesek szeszélye nem szokott kifogni. A többi szerződött tagot is, csaknem mindannyit, jó hír előzte meg, s néhányat már Miklósytól, s a mostani nyárról, Budáról is szeret a fővárosi közönség. Molnár, RÁKOSI JENŐ, a diszitések és látványosságok nagy mestere, ha igazgatónak nem válnék is be a multak emlékei után, de rendezőnek nagyon jó lesz s bizonynyal nem egyszer fogja a nemzeti szinház közönségét messzebb csábítani a kerepesi uton kifelé. Mind e kedvező viszonyok összehozásában az oroszlánrész Rákosi Jenőt illeti, a népszínház bérlőjét és igazgatóját, ki már az intézet első tervezésében, a gyűjtés eszközlésében s az összes előmunkálatokban is tevékeny részt vett, mint az építő bizottság jegyzője. Rákosi tagadhatatlanul kiváló érdemeket fog szerezni irodalmunk, szinészetünk, társadalmunk és a főváros magyarosodása körül, ha sikerül neki a népsziházat ugy vezetni, hogy a nemzeti színház megrontása nélkül, állandó és biztos közönöséget teremt Thália második magyar csarnokának. Bár más téren fog is működni a két magyar színház, már czéljánál és körénél, de a megkötött szerződésnél fogva is, bizonyos verseny mégis lesz közöttük. Hadd legyen e verseny a művészi becsvágy versenye, mely a maga körében minden nemes eszközt felhasznál a közönség meghóditására. Hisszük, hogy a közönség adakozásából