Vasárnapi Ujság – 1875

1875-04-11 / 15. szám - Attila halála (képpel) 229. oldal / Történelem; régészet és rokon tárgyak

15. SZÁM. 1875. ÁPRILIS U. VASARNAPI UJSÁG. « 229 hol a német tudománynyal is­merkedett meg. Hazájába térve vissza, egy franczia tudományos expediczió tagjává neveztetett ki Moreában, hol adatokat gyűjtött Görögországról irt, 1830-ban o­t ' megjelent munkájához. 1838-ban a lyoni egyetemhez a külföldi irodalom, később pedig Párisba, a „Collége de France"-hoz a déleurópai nyelvek és irodal­mak tanárává neveztetett ki. — 1847-ben szülőhelyén megválasz­tatván képviselőnek, tevékeny részt vett a reformmozgalomban. 1848. februári napokban kardot kötött s a 11. párisi légió ezre­dese let, majd tagja az alkot­mányozó, majd a törvényhozó nemzetgyűlésnek, hol a szélső balon foglalt helyet. 1852-ben száműzetvén, Brüsselben telepe­dett le, s ott egy moldvai fiatal özvegyet vett nőül (Asaky költő leányát.) Volt aztán, kivel meg­osztani a száműzetés keserűsé­geit, illetőleg volt, ki azokat meg­édesitse. Neje is több művet irt s Quinet a tollat mint iró utol­jára akkor forgatá, midőn nejé­nek a napokban megjelenő mun­kájához („Sentiers de France") az előszót megirta (1875. febr. 15-ki kelettel.) — Valószínűleg neje befolyásának lehet tulajdo­nítani, hogy az oláhok viszo­nyairól is irt egy munkát. Quinet egyik kiváló és jel­lemző tulajdonsága az, hogy gon­dolatát egészen leplezetlenül, egyenesen és férfiasan mondja ki. O io­v okoskodik: az előíté­leteket és elfogultakat úgy sem tudnám meggyőzni, jobb útra térítni, tehát legalább azon elég­tételem legyen, hogy az igazat, vagy azt, mit igaznak tartok, tartózkodás nélkül kimondom. Legújabb művében az „Uj szel­lemiben pl. a társadalmi viszo­nyokra a tulajdon eredetére nézve vannak tételek és gondolatok, melyek kifejezése a létező körül­mények között nem kevés bátor­ságot tételez föl. Quinet mun­káiban túlnyomó a bölcselmi elem, rendkívül finom érzékkel bír arra, hogy észre vegye a látszólag legcsekélyeb mozzana­tokat, melyek más kevésbé éles szemnek a figyelmét egészen kikerülnék, következetesen és nyomról-nyomra mutatja ki azok befolyását az események alaku­lására, itél, kárhoztat, ha a tör­téneti igazság- uo­y hozza mao-á­o ö o./ o val, ott is, hol tán ezt tenni egyéni érzelmei tiltanák. Hig­gadt , mérsékelt s igy képes radikális gondolkozása daczára is távol a csapongó szenvedé­lyektől a legnehezebb kérdése­ket is komolyan és méltósággal tárgyalni, minélfogva ellenfelei­nek is tiszteletet parancsol. Ab­ban meg, hogy a legziláltabb, legbonyolultabb eseményekbe rendszert, törvényeket hozzon be, valódi mesternek lehet nevezni. — Minden müvén, minden során félreismerhetetlen a nemes, köl­tői lélek szárnyalása. Szathmáry György: QUINET EDGÁR­ ATTILA HALÁLA. — (Naue Gyula „A népvándorlás" cz. képsorozatából.) Attila halála. A történelem tanúsága sze­rint mind ama hóditók között, a kik valaha a világot megren­gették, Attila, a hunnok ve­zére, az „Isten ostora" volt a leg­félelmetesebb, a leg­hatalma­s 7 ~

Next