Vasárnapi Ujság – 1875
1875-04-11 / 15. szám - Attila halála (képpel) 229. oldal / Történelem; régészet és rokon tárgyak
15. SZÁM. 1875. ÁPRILIS U. VASARNAPI UJSÁG. « 229 hol a német tudománynyal ismerkedett meg. Hazájába térve vissza, egy franczia tudományos expediczió tagjává neveztetett ki Moreában, hol adatokat gyűjtött Görögországról irt, 1830-ban ot ' megjelent munkájához. 1838-ban a lyoni egyetemhez a külföldi irodalom, később pedig Párisba, a „Collége de France"-hoz a déleurópai nyelvek és irodalmak tanárává neveztetett ki. — 1847-ben szülőhelyén megválasztatván képviselőnek, tevékeny részt vett a reformmozgalomban. 1848. februári napokban kardot kötött s a 11. párisi légió ezredese let, majd tagja az alkotmányozó, majd a törvényhozó nemzetgyűlésnek, hol a szélső balon foglalt helyet. 1852-ben száműzetvén, Brüsselben telepedett le, s ott egy moldvai fiatal özvegyet vett nőül (Asaky költő leányát.) Volt aztán, kivel megosztani a száműzetés keserűségeit, illetőleg volt, ki azokat megédesitse. Neje is több művet irt s Quinet a tollat mint iró utoljára akkor forgatá, midőn nejének a napokban megjelenő munkájához („Sentiers de France") az előszót megirta (1875. febr. 15-ki kelettel.) — Valószínűleg neje befolyásának lehet tulajdonítani, hogy az oláhok viszonyairól is irt egy munkát. Quinet egyik kiváló és jellemző tulajdonsága az, hogy gondolatát egészen leplezetlenül, egyenesen és férfiasan mondja ki. O iov okoskodik: az előítéleteket és elfogultakat úgy sem tudnám meggyőzni, jobb útra térítni, tehát legalább azon elégtételem legyen, hogy az igazat, vagy azt, mit igaznak tartok, tartózkodás nélkül kimondom. Legújabb művében az „Uj szellemiben pl. a társadalmi viszonyokra a tulajdon eredetére nézve vannak tételek és gondolatok, melyek kifejezése a létező körülmények között nem kevés bátorságot tételez föl. Quinet munkáiban túlnyomó a bölcselmi elem, rendkívül finom érzékkel bír arra, hogy észre vegye a látszólag legcsekélyeb mozzanatokat, melyek más kevésbé éles szemnek a figyelmét egészen kikerülnék, következetesen és nyomról-nyomra mutatja ki azok befolyását az események alakulására, itél, kárhoztat, ha a történeti igazság- uoy hozza mao-áo ö o./ o val, ott is, hol tán ezt tenni egyéni érzelmei tiltanák. Higgadt , mérsékelt s igy képes radikális gondolkozása daczára is távol a csapongó szenvedélyektől a legnehezebb kérdéseket is komolyan és méltósággal tárgyalni, minélfogva ellenfeleinek is tiszteletet parancsol. Abban meg, hogy a legziláltabb, legbonyolultabb eseményekbe rendszert, törvényeket hozzon be, valódi mesternek lehet nevezni. — Minden müvén, minden során félreismerhetetlen a nemes, költői lélek szárnyalása. Szathmáry György: QUINET EDGÁR ATTILA HALÁLA. — (Naue Gyula „A népvándorlás" cz. képsorozatából.) Attila halála. A történelem tanúsága szerint mind ama hóditók között, a kik valaha a világot megrengették, Attila, a hunnok vezére, az „Isten ostora" volt a legfélelmetesebb, a leghatalmas 7 ~