Vasárnapi Ujság – 1877

1877-06-03 / 22. szám - Károly román fejedelem 22. szám / Arczképek, Külföldiek - A budai honvédemlék (képpel) –rs. 337. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A budai honvéd-emlék leleplezési ünnepélye 22. szám / Időszerű illustrácziók - A keleti háboruból: Brailából menekülő családok a vasuton 22. szám / Időszerű illustrácziók - Kuo-Ta-Jen chinai követ 22. szám / Népviseletek; genreképek - Liu-Ta-Jen 22. szám / Népviseletek; genreképek - Adriai képek: Raguza 22. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Adriai képek: Raguza-vidéki népviselet 22. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak

Előfizetési föltételek: TMZllo* «*"* { tl^. ü1 ? [ • { ; » F CS„PTO A POUTXKM UJDOKSÁGOK: } ;; * ? 22. szám. —1877. Budapest, junius 3. XXIV. évfolyam. A BUDAI HONVÉD-EMLÉK. M­ÁJUS hó 21-ke emlékezetes nap törté­netünkben, szabadságharczunk tör­ténetében. E napon, — most mult 28 éve — hajtották végre „névtelen féliste­neink" azt a tettet, mely mint katonai, mint fegyver-tény a legdicsőbbek egyike, melyeket szabadságharczunk fölmutat. E napon vették be a honvédek Budát. Azok a hősök, a ki halált megvető elszántsággal rohantak neki a meredek falaknak s ott lelték dicső halálukat: jelte­lenül pihentek azóta közös szűk sirjokban, a budai krisztinavárosi temető egy végső zugá­ban, s nyugvó helyökis titok volt sokáig min­denki előtt, kivéve ama keveseket, kik kegye­lettel őrizve a megemlékezést a hős halot­takra, el-eljöttek ide fölkeresni őket. Elha­gyott, ismertető jel nélküli volt e hely, — mig a kik a hős ostromlókat halálra sebezték, azoknak emléke ott áll érczbe öntve, büsz­kén, a bevett vár terén. Tulipán, liliom nyilt ott a sírok közt a parti temetőben, mintha takargatnia kellene ott valamit. . . Ez év mondott napján három-négyszáz emberből álló kis csapat vonult ki a félreeső temetőbe, elaggott, törődött emberek több­nyire, az elpihent hősök életben maradt baj­társai , köztök a dicső napokra emlékeztető egyenruhában, fehér szakállú, pálczára támasz­kodó emberek, szabadságharczunk rokkant­jai, a menedékházból. Elől a nemzeti zászló most, a zord esőben szomorúan csüggeszté le szárnyait, melyek oly lelkesítőleg lebegtek egykor a hősök feje fölött a csata elébe. Most, mintha tudná, hogy temetőbe megy.. . Ez idén, huszonnyolcz év múlva, állí­tottak emléket a Buda vára ostrománál el­esett honvédek hamvai fölé. Azt fölavatni jött most ide a kis gyülekezet. Keskeny, hosszú a sirhalom, a­hol az elesettek pihennek. Ennek közepén emel­kedik a gúla­ alaku szürke márvány-síremlék, négy golyón nyugodva, tetején égő bombát ábrázoló jelvén­nyel. Egyszerű sírkő csak, monumentális igények nélkül, de egyszerű­ségében is nemes és kifejező. Talapzata négy­oldalán domborműben faragott babér és cser­keszoruk. Az egész négy méter magas. A BUDAI HONVÉD-EMLÉK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE, 1877. május 21-én.

Next