Vasárnapi Ujság – 1877
1877-04-29 / 17. szám - Román népdalok. 266. oldal / Költemények - Itt a háboru! 266. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
2ör ténelmi szempontból érdekes, hogy számos, az állam létben csak nemrég érvényesült reform eszmét a községi élet körén belül már négyszáz év előtt mint megalapitottat mutat föl. A tárnoki jog szabályszerűleg valamennyi városban érvénynyel birt, noha nem bizonyítható be, hogy törvényhozás utján keletkezett volna. Több földesúri hatalom alatt álló szabad községben is érvénynyel birt. E fölolvasást Balassi Ferencznek Ludányi egri püspökről irt életrajza követte. Ludányi történelmünk érdekes politikai alakja, kit elvei szilárdságáért kortársai „vasfejűnek" neveztek el. Zsigmond uralkodása alatt élt, s nagy befolyást gyakorolt az ország ügyeire. Zsigmond király,alkotmányellenes intézkedései által, és különösen Albert osztrák herczeggel kötött s azután a nemzetre is ráerőszakolt örökösödési szerződésével az országban ekkortájt nagy elégületlenséget keltett; a nemzet igen nagy része Nápolyi László pártjára állott. Ludányi is e párthoz tartozott; de midőn László pártja J legyőzetett, Ludányi készebb volt gazdag püspöki jövedelmét elhagyni s önkénytes számkivetésbe menni Lengyelországba, semhogy önmagát megtagadva, királyi kegyelmért esedezzék. Csak 1421-ben, Stibor püspök halála után foglalta el püspöki székét, s még három évig kormányozta az egri egyházmegyét. "Ludányi Egerben felsőbb tanintézeteket alapított és tanárokért a bécsi egyetemhez fordult. A Kisfaludy-társaság ápr. 25-ki ülésén Györy Vilmos a költemények egész sorát olvasta fel; bemutatta Gebrock „Örök ifjúság" czimü költeményét, Nagy Zsigmond fordításában ; Palóczy Lipót fordításait svéd és dán költőkből; Reviczky Gyula „Túlélek én minden csalódást" és Indali Gyula „Tavasszal", „Barnult avar", „Pénz és leány" és „Alkonyi dal" czimű eredeti költeményeit. Ezután Berczik Árpád egy kis vígjátékot olvasott föl „Kék szoba" czimmel. A folyó ügyek közül fölemlítjük, hogy Csengery Antal az akadémiától járó tiszteletdíját a Kisfaludy-társaságnak ajándékozta. A stratfordi Shakespeare-emlékre a budapesti nemzeti színház, népszínház és a Kisfaludy-társaság tagjai körében 90 frt gyűlt egybe. Kiadás végett beküldtek egy „Álmok álmodója" czimű regényt, és Racine ,,Eszter"-ének fordítását, az előbbi Beöthy Zsolt és Vadnai tagoknak, az utóbbi Zichy Mihálynak adatott ki bírálat végett. A belga király és a magyar földrajzi társulat. A belga király táviratilag köszönte meg dr. Kunfalvy Jánosnak a földrajzi társaság elnökének, tiszteletbeli taggá megválasztatását. Egyszersmind utasította bécsi követét, hogy tegye magát érintkezésbe a m. kir. földrajzi társasággal a nemzetközi expediczió ügyében, melynek a király elnöke. A nemzeti kaszinó szétküldte meghívóit május 3-ikán ünneplendő 50 éves jubileumára, azon urakhoz, kik Széchenyi István gróf felhívását követve 1827-ben május 3-ikán mint első alapítók e kaszinó alakítására beiratkoztak. Ez alapítóknak ma már alig tizedrésze él. Ezek közt van: Pálffy herczeg, gróf Károlyi György, gróf Károlyi István, gr. Erdődy Sándor, báró Vay Miklós, Szőgyényi László, s még néhányan. Az orsz. magyar képzőművészeti társulat április 29-én, délelőtt 10 órakor az akadémia-palotában tartja évi közgyűlését. A kisdedvédő egyesület e hó 22-én tartotta évi közgyűlését Tisza Kálmánné elnöklete alatt, és számosak részvevése mellett. P. Szathmáry Károly titkár örvendetes adatokat sorolhatott föl a tevékeny egyesület egy évi történetéből. A képezde épülete elkészült s 32 nő iratkozott be, kik jó eredménnyel tették le a vizsgálatot, s az óvodába 81 kisded járt. Az egylet osztályai buzgón működtek a gyűjtés és pártfogás kiterjesztésében, s noha a rózsa utczai kisdedóvoda építkezése sokba került, a folyó évre mégis 7171 ft 10 kr pénztári többlet maradt. Kralovánszky Istvánné úrhölgy igen jól gazdálkodva vezeti az intézeti élelmezést. A múlt évi bevétel 77,691 ft 77 kr volt, a kiadás pedig 70,510 ft 10 kr. Az egylet fő törekvése most, miután a képezde és minta-kisdedóvoda létrejött, az óvodák terjesztése országszerte. E végett a közgyűlés a választmány következő indítványait fogadta el: a törvényhozás megsürgetését, hogy a kisdednevelés ügyét törvény által rendezze ; a kormány, hatóságok és egyesületek felhívását arra nézve, hogy a kisdednevelés átalánossá legyen , az ügy népszerűsítését küldöttek és röpirat által. A pénztárnoki jelentés szerint: van jelenleg 333 alapító 45,425 ft tőkével; ebből azonban 22,02.3 ft 90 kr küin van, s a kamatokkal is sokan hátralékban maradtak. Rendes tag 208 van. Ajándékban az egylet tavaly 68S ftot kapott. Uj év óta is több alapító és rendes tag jelentkezett. A kolozsvári „Mária-Valéria"-árvaház évkönyve 1876-ra. Negyedik évfolyam. Igénytelen kis könyvecske jelent meg e czim alatt, de a mely többet ér némely hangzatos versgyűjteménynél, mert a valódi jótékonyság művei vannak benne, s letörült könyek ragyognak szürke lapjain. Átvesszük a kis könyvecskéből a következő adatokat. Az árvaházi egyesület 1872-ben alakult. Alapító tagja, kik alapitványaik után kamatot fizetnek, van 178 olyan, aki a tőkét befizette, 79. Az alapitvány összeg 100 frt, de vannak alapitók 200, 500, sőt 1000 frttal is. Ő felsége a királyné is 500 forintot alapított. A kamatozó alapítványok összege 11.800 frt; a befizetett alapítványoké 12.500 frt. Rendes tagja, évenkénti 2 frt befizetéssel, van az egyesületnek 242. Ezenkívül egyszer mindenkorra tett ajándékozások, stb. A pénztár állása 1876 végén 28.438 frt. Az intézetnek saját háza van, melynek építéséhez a város, a minden nemes czélra, közművelődési és emberbaráti érdekre áldozni kész Kolozsvár is hozzájárult; jelenleg 40 árva van az intézetben elhelyezve , s az eddigi rendes felügyelőnő mellé újabban segéd is adatott. Az intézet élén, mint elnök b. Bornemisza Ignáczné, mint alelnök Bán Istvánné, s mint titkár Szász Domokosné, mint pénztárnok özv. dr. Szabó Józsefné állanak. A pénztári kezelést a legközelebbi (márcz. 28-ai) közgyűlés, a 3 férfiból álló számvizsgáló bizottság jelentése alapján, kifogástalannak találta. Ugyan a közgyűlés, ellenőrző özv. Kocsi Károlynét választotta, a választmány tagjai számát pedig 36-ról 50-re emelte, a teendők halmaza miatt. — Örömmel veszünk tudomást az ily jótékony czélu intézetek működéséről s gyarapodásáról. A párisi magyar egylet, melynek érdekében Zichy Mihály jeles művészünk sokat fáradozik, szép virágzásnak indult. Nemcsak anyagilag segélyezi Párisban tartózkodó, segélyre szoruló hazánkfiait, hanem azoknak szellemi tekintetben is előnyöket nyújt, amennyiben az egylet helyiségeiben felolvasások és előadások tartatnak. Van ez egyletnek 787 kötetnyi könyvtára, és Zichy Mihály elnök közbenjárásával idővel díszessé fejlődő képtára is. A tagok száma 63 s azonkívül számos tiszteletbeli tag, mint Tisza miniszterelnök, Ghyczy Kálmán, Türr tábornok, Falk Miksa stb. A pénztári kimutatás szerint, az egylet tisztán fenmaradt pénzkészlete 7000 frank. Az egyletnek vannak rendes orvosai, kik a betegeket díj nélkül gyógyítják. Közelebb tartották az egyleti zászló felavatásának ünnepélyét, s gyakran rendeznek társas összejöveteleket és estélyeket. Kárpáti múzeum- A Kárpát-egylet, tudvalevőleg elhatározta, hogy Kézsmárkon kárpáti múzeumot hoz létre. Ez elhatározásban nem annyira az egylet csekély vagyonára, mint inkább a közönség részvételére számított, remélve, hogy az egyletet, mint az ország javára szolgáló népgazdasági és művelődési tényezőt, támogatni fogja. E múzeumban a Kárpátok állat-, növény- és ásványországának gazdag termékeit rendszeresen akarják bemutatni, ami a búvárlásra serkentő, az ismeretszerzésre pedig bő anyagot szolgáltató leend. Az egyleti elöljáróság tehát fölhívást intézett a közönséghez, hogy a muzeumot adományokkal gyarapitni szíveskedjék, megnevezve a tárgyak lelhelyét s ismertetve röviden azok netáni jellemző sajátságait. Az adományok Genersich Károly gyógyszerész úrhoz, Kézsmárkra küldendők. A kinek e muzeum gyarapítására szolgáló tárgya van, bizonyára engedni fog e felhívásnak. Mi újság? A Corvinákat e hó 25 én adta át a külügyminisztériumban Falcon effendi, a bécsi török konzul. Egy hivatalnok vette át, s b. Wenkheim miniszter fog intézkedni, a Budapestre szállítás felől. A Corvinák lehozatala szombatra e hó 28-dikára volt kitűzve. Laubhaimer egyetemi rektor, Pulszky Ferencz s Ráth főpolgármester kíséretében veszi át azokat az illető bécsi tisztviselőtől s az egyetemi könyvtárba szállítják. A jövő héten pedig valamely nap azok az egyetemi könyvtár olvasótermében vagy a muzeumban a rektor és a múzeumi igazgató által a közönségnek ünnepélyesen be fognak mutattatni. Tahir beje hó 25-én utazott vissza Bécsből Konstantinápolyba, anélkül, hogy hozzánk is ellátogatott volna, ahol pedig ugyancsak várta mindenki. Az ő fogadtatására megindult készületeket tehát felölelte a ,,vendéglátó bizottság" mely a konstantinápolyi szofták fogadtatására alakult. Hanem a szofták is megálltak Ruscsukban, s az a hír járt, hogy Konstantinápolyba visszahívták őket, mert most a háború kitörését nem tartják oly időnek, mely alkalmas volna, hogy a török ifjúság épen ekkor viszonozza a budapesti egyetemi ifjúság látogatását. Lapunk zártakor az a hír érkezett, hogy a szofták csakugyan útban vannak Budapest felé. E hó 26-án indultak el Ruscsukból Orsova felé. Vasárnap délre várják őket Budapestre. A szabadságolt állományú honvédeknek a hadparancsnokság meghagyta, hogy minden török demonstrácziótól tartózkodjanak. Petőfi Sándor felől nagyon kalandos és valószínűtlen hít terjedt el Szatmáron, hol Boros Sándor azt beszéli, hogy Petőfi a szibériai ólombányákban raboskodik. Boros maga is ott volt fogoly, s állítólag biztos tudomása is van Petőfi életben létéről. A czár tehát nagyon konkurrálhatna a mi kegyünk végett a szultánnal, ha a Corvinák mellé visszaadná Petőfit. Hanem ezt még a vérmes hajlandóságnak sem hiszik. A szenzácziós hír azonban több lapban oly irányú felszólalásokra adott alkalmat: tenne kormányunk lépéseket annak megtudására, vajjon az oroszok magyar hadifoglyai csakugyan Szibériába hurczoltattak-e, s átalában nincsenek-e ott magyar foglyok. Nevezetesen Hegedűs József ur Nyíregyházáról a következőket irja a „Nemz. H.-nak: „1867. okt. 10-én találkoztam Borsodmegyében egy az ottani Ároktő községből való emberrel, ki épen akkor került haza Szibériából. Ez egyén 1849-ben mint honvéd fogatott el a csatatéren, sok század magával Szibériába hurczoltatott, s az ottani ólombányákban dolgozott 1867-ig, midőn is sikerült megszöknie. Állítása szerint többen szöktek meg együtt, de még több száz volt honvéd maradt Szibériában." A marosvásárhelyi Bem-szobor bizottsága a közelebbi napokban hirdeti ki a pályázatot. A szobor 3 méter magasságú lesz, talapzata 5 méter, mely erdélyi márványfajból készül. A pályázó hazai szobrászok részére két díj lesz kitűzve, egy 100 és 50 drb körmöczi aranyos díj, feltételül köttetvén ki, hogy a beküldendő főszoborminták legalább is egy méter magasak legyenek. Az egész szobor költségei 20,000 frtra vannak számítva, eddig 15,000 frt gyűlt be, a többit szintén adakozás útján reméli a szoborügyi bizottság beszerezni. A heidelbergi egyetemet nagy kitüntetésben részesítette az a törvényjavaslat, mely országgyűlésünk elé terjesztetett a bankügyi kiegyezésről. A sok mindenféle indokolás, melléklet és függelék közt van egy a 80 milliónyi bankadósságról, mely annak idejében a közös állami adósságok közé nem vétetett föl, s most a magyar és osztrák részről, kiküldendő regnikoláris bizottságok fogják vitatni, hogy mennyiben illet az minket. Ha azonban nem tudnak megegyezni, akkor a heidelbergi jogi fakultás dönti el a kérdést. Miért épen a heidelbergi, s miért nem — például— az upsalai? — töprenkednek a kíváncsiak, s míg egyik fél abban vél magyarázatot találni, hogy Heidelbergben van a tetemes hírű Blunstschli, ki az államtudományok nagymestere, mások azonban még tetemesebb nagyságnak tulajdonítják a megemlékezést Heidelbergre. Ott van a híres óriás hordó, s azt csak mindenki tudja, hogy „in vino veritas". Rudolf trónörökös e hó 24-én tette le Bécsben a vizsgálatot a magyar közjogból. A trónörökös, ki a magyar földrajz s közjog kivételével, minden tantárgyat németül tanult, folyékonyan, minden németes kiejtés nélkül beszél magyarul. A vizsgálaton elmondta a magyar közjog rövid történetét a legújabb időkig s ezután az arany bulláról, a pragmatica sanctióról, az 1848-ki törvényekről, az 1867-ki kiegyezésről s Horvátországnak Magyarországhoz való viszonyáról szólt kimerítően. Ő Felsége nagyon meg volt elégedve s elismerését fejezte ki a tanárnak, Bartos miniszteri tanácsosnak. A trónörökösnek még csak a német közjogot, a diplomácziát s a gyakorlati tengerészetet kell tanulmányoznia s ezzel befejezi tanulmányait, a mi ez év végével várható. A tengerészet tanulmányozására e nyáron Miramaréba s azután Polába megy. Rómer Flóris derék tudósunkat hir szerint a nagyváradi káptalanhoz kanonoknak fogják kinevezni, valószínűleg a nemrég elhunyt Kozácsek