Vasárnapi Ujság – 1878
1878-05-19 / 20. szám - A gyepen 317. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - A párisi kiállitás magyar tárgyaiból (képpel) m–f. 317. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
20. SZÁM. 1877. XXIV. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG: 319 től és Amádétól kezdve, a két Kisfaludyig, Kazinczyig és Kölcseyig. A füzetek 4—5 kis ivet adnak, s áruk egyenként 30 kr. Az aláírás, füzetenként fizetve, 100 füzet megvételére kötelez, 10 füzet árának előleges letételével. Nem első hasonnemű kezdemény. Először Toldy kezdett, a Kisfaludy-Társaság pártolása mellett nemzeti könyvtárt, melyben Kisfaludy Károly, Csokonay, Kis János, Kármán s Vörösmarty munkái jelentek meg, később egyesület állt össze, mely hasonló alakban adta Zrínyit, Lisztit, Faludyt, Csereyt s néhány emlékiratot. Majd ismét Toldy, Heekanasttal egyesülve a „Magyar nemzet klassikus írói" kisebb kiadását kezdte meg. Ez utóbbihoz hasonlít legjobban az Aigner vállalata. Különös, hogy annyi kezdeménynél, Kazinczy összes műveire egyszer sem került sor. Aigner most ezzel kezdi. A megjelent első füzetben Kazinczy versei (dalok, ódák, vegyesek) kezdődnek. Részünkről minden vállalatot, mely jeles (ha nem is mind remek) íróink terjesztését tűzi feladatául, s mely feladatát lelkiismeretesen igyekszik megoldani, pártolunk s ajánlandónak tartunk. Ugy ezt is szivesen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Aránylag csekély költséggel, s nem nagy idő alatt (havonként 2—4 füzet jelenik meg) becses nemzeti könyvtár birtokába juthatnak. A Franklin-társulat kiadásában ismét több érdekes uj könyv jelent meg. Két csinos kiállítású jókora kötetnek nagy kelete ígérkezik a mai szomorú időkben. Az egyiknek czíme a „Baka-humor 11, a másiké a „Huszár-humor", mind a kettő a katona-életből hoz mulatságos adomákat, talpraesett ötleteket és nevettető életeket, melyekben a világ egy nemzetének katonaélete sincs oly gazdag, mint épen a magyar. A régibb és újabb korból vett humoros költemények ügyesen vannak összeválogatva. Egyik-egyik kötetnek ára 1 frt. Ugyan most jelent meg a Franklin-társulat egyik becses vállalatának, a „Találmányok könyvének 1 23 és 24-ik füzete. E képekkel és ábrákkal illusztrált vállalat a legszélesebb körökben találkozik méltánylással úgy a sajtó, mint a közönség részéről, mely e munkában gyakorlati értékű, útbaigazító és felvilágosító irodalmi művet lát. Szerkesztője, Freeskay János a legújabb források felhasználásával nagy szorgalommal dolgozik e nagy terjedelmű művön, mely összesen negyven füzetből fog állani. A „Találmányok könyve" már lapunkban is több alkalommal levén ismertetve, ez alkalommal az uj füzetek tartalmát említjük föl röviden, mely a léghajókat, légszivattyúkat, fénymérőket, tükröket stb. tárgyalja. Egy-egy füzet ára 40 kr. A közhasznú ,,Falusi könyvtár"1-ból megjelent a 27-ik füzet, mely kitűnő szakírónk, Kodolányi Antal tollából a „Gazdasági számvitelt" tartalmazza, ami a kisebb birtokosoknak szolgál vezérfonalul, s toldalékot tartalmaz a kis gazdai körökről és társulatokról. A mintákkal és táblázatokkal ellátott könyv ára 50 kr. A nagy kedveltségnek örvendő „ Történeti könyv • íár"-ból ujabban kilencz füzet jelent meg egyszerre és pedig a 44—52-ik, melyek a következő nevezetes történeti tárgyakat ismertetik a szokott népies, élénk modorban. 44. ,,Velencze alapítása és fénykora". Dr. Lázár Gyulától. 45. ,,A franczia forradalom története." Aldor Imrétől. 46. ,,A rémuralom története." Aldortól. 47. ,,A régi Egyiptom története." Dr. Lázártól. 48. ,,Görögország története Nagy Sándorig." Aldortól. 49. „India története." Dr. Lázártól. 50. „Kyros és a régi perzsák története." Dr. Lázártól. 51. ,,Phoenikia története." Dr. Lázártól. 52.,,Kossuth Lajos élete és pályája." Aldor Imrétől. E színes borítékba fűzött csinos kötetek ára egyenkint 40 kr. Hugo Viktor „Egy bűn története" czimű nagyhírű munkájának a napoleoni állam napjairól, második és befejező kötete is megjelent Tettey Nándornál. Egyes fejezeteinek czime: Harmadik nap : A vérfürdő. Negyedik nap : A győzelem. Befejezés : A bukás. — Ez utolsó fejezetnek czíme eredetileg „a sedáni nap" volt, melynek szövegét azonban a költő Mac Mahon iránti tekintetből lényegesen megváltoztatta. Mindazonáltal az utolsó fejezet bizonyítja legjobban, hogy e történeti tárgyat költő dolgozta föl, aki „bűnök" halmazát nem állíthatja egybe anélkül, hogy művészi kikerekítést ne adjon tárgyának az által, hogy „igazságot szolgáltat", habár ez itt nem költői, de történeti igazságszolgáltatás. Olvasóink a mű szelleméről és tartalmáról közvetlen tudomást szerezhettek a mutatványokból, melyeket lapunk közölt, s ezért fölöslegesnek tartjuk az érdekfeszítő mű részletes ismertetésébe ereszkedni. — E második kötet ára 1 írt 80 kr. „Egy asszonyi hajszál" czim alatt uj regényt kezdett meg Jókai Mór történelmi regénytárában. E mű a nevezett gyűjtemény 11—13-ik füzetét fogja képezni, s minden egyes füzet egy-egy képpel van ellátva. Szerző csak történelmi regény vázlatnak nevezi e művet, azonban tárgyának jelentőségét elől igy jellemzi . A mi regényünk egyetlen egy szál hajról szól csak: „egy" asszonyi hajszálról. És azután épen ez a hajszál volt az, amin múlt, hogy Európa térképe egészen át nem változott, — hogy Magyarországon egy magyar gróf uj dynastiát nem alapított, — hogy a török szultánok sztambuli residentiájukat Bécscsel nem váltották föl, — hogy Lengyelországban nem franczia királyi vér uralkodik, — hogy Moszkvában nem a lengyel parancsol ; — ez mind egy hajszálon függött,— s azon mult, hogy az a hajszál „nem" szakadt el." A „Történelmi regénytár"-ból, melynek ezen mű második darabját képezi, kéthetenkint jelenik meg egy-egy füzet s minden füzet 50 krért külön is kapható. Előfizetési ára a 26 füzetből álló egész évi folyamnak csak 10 forint. ..Magyar könyvészet 1877' czimmel megjelent a mult évben napvilágot látott magyar könyvek, térképek, folyóiratok, lapok pontos jegyzéke, tudományos szakmutatóval; összeállította Makáry Gerő, kiadta a könyvkereskedő-segédek egylete; 80 lapra terjedő füzet, ára 1 forint; ez már a második évfolyam. A görög és gót helyes olvasás (a régi görög, latin és gót kéziratok alapján) , palaeographiai tanulmány, Szombathy Ignácz. A szerző ahoz az iskolához tartozik, mely agyafúrt hypothezisekkel helyettesíti a történeti és philologiai alapos tanulmányokat és összevetéseket. Azért kevésbbé jár biztos talajon, mint inkább különlegességekkel igyekszik meglepni. A föltett nehéz kérdéssel is 16 lapon végez. Mily meggyőzőleg és utbaigazitólag ítéljék meg a szakközlönyök. A kis füzetke ára 20 kr. ,, Részvét Albumra" hirdet előfizetést Sipos Samu Szarvason, a békési tűzkárosultak felsegélyezése javára. Az albumnak, mely augusztus hó végéig mintegy 12 iv tartalommal jelenik meg, előfizetési ára egy forint. A péntek jun. hó végéig Sípos Samuhoz Szarvasra küldendők. A nemzeti színházban a múlt héten egy négy felvonásos vígjáték került színre: „A nagyzás hóbortja", szószerinti fordítása a „Gröszenwahnnak", melynek pedig magyar kifejezése : „nagyralátás, képzelődés" (a „hóbort" már benne van.) Szerzője Bosen Gyula, aki most nagyban ontja a vígjátékokat a német színpadokra. Többnyire nevetséges, beteg, valószínűtlen, sőt lehetetlen alakokkal kevés leleménnyel szőtt me £ e, melyben egy tizenhat éves diákgyerek intézi a bonyodalmat és megoldást. Se drámai, se nyelvi értéke nincs, s érdeme csak néhány komikus helyzetben áll. Színészeink jobb darabra méltó buzgalommal játszottak : Szigeti József egy bankárt, ki államférfinak képzeli magát, — Paulayné asszony ennek grófi származású s rangjára gőgös nejét, — Náday egy ideálok után kapkodó, félszeg festhetik a tanárt, — Vizváry ennek a klasszikas korban élő famulusát, — Vizváryné asszony a deák gyereket, — Prielle Kornélia asszony egy józan gondolkozású, mivelt, de kissé fonák leányt, — Benedek Lajos egy derék fiatal könyvvivőt, aki a bankár egyik leányába szerelmes. A két bankárleányt Molnárné asszony és Márkus Emília adták. Valamennyi szereplő, de kivált Szigeti folytonos derültségben tartá a közönséget, mely a jókedvű játék mellett szinte elfelejté a darab gyarlóságait. — Csütörtökön Gassi (Glatz) Ferencz, pestisi, lépett föl mint vendég „Aydá"-ban, Radames szerepében. Hatalmas alakja, kifejező arcza, erős, tömör tenor hangja s nyugodt játéka meghóditák számára a közönséget, mely egy szép ária után a minduntalan megujuló tapsok mellett egy díszes babérkoszorúval is megtisztelő. Feltűnő jelenség, ki előtt szép jövő áll. Jelenleg a bécsi udv. opera tagja, hová leginkább a Wagner féle szerepek kedvéért szerződtették. Még csak kezdetén áll pályájának s nyilvánosan ez , alkalommal lépett föl először színpadon. A népszínház személyzetét az igazgató egy pár elsőrendű férfitaggal szaporította; szükséges volna azonban a drámai személyzetbe egy pár női tag is, az előadások tökéletesítésére. Az új tagok bemutatása vasárnap és hétfőn volt, a „Sárga csikó" népszínműben, és „Kisasszony-feleségem" operetteben. Vidor és Szombathelyi a kolozsvári színháztól jöttek föl, s a népszínház jó erőket nyert átaluk. Vidor ép hangú népszínműénekes, ki már első fölléptekor is megtetszett; Szombathelyi pedig sokoldalú színész lehet, mert egyik estén népszínműi genre-alakot játszott (az igaz, hogy vaskos túlzással) másik estén pedig egy operetteken énekelt jól, s akkor megnyerte a tetszést. A harmadik tag Jolny Gyula, kit a nemzeti színház tragikus színésznek képeztetett, de a népszínháznál az operetteknél számítanak rá. A bemutató két előadáson kívül még Soldosné búcsúzott el a szünidő előtt a „Huszárcsíny"-ben, s a többi estéket a „Kolumbus utazása" töltötte be. Soldosnét utolsó fölléptekor a nemzeti kaszinó egy óriás bokrétával tisztelte meg, mely oly nagy, hogy nyitott kocsiban szállították a színházhoz. A művésznő három hóig lesz távol e népszínháztól, s ezalatt pihen és vendégszerepel. Jelenleg Pozsonyban van, hol ötször lép föl. A műcsarnokban e hó 11-én délután ismét ünnepély volt: az építési bizottság utolsó ülése, s ezzel együtt a tanácskozó terem megnyitása és a termet ékítő arczképek bemutatása. Jelen volt Trefort miniszter, Schlauch püspök, Szlávy József, gróf Karácsonyi Guidó, gr. Apponyi Albert, b. Lipthay Béla, Ráth főpolgármester, s a művészek nagy számmal. Majláth György megnyitván a gyűlést, gr. Erdődy Sándor társulati alelnök fölkérte a jelen voltakat, hogy tekintsék meg a tanácskozó termet. Ez a főváros egyik legszebb terme. Ékítéseit Láng Adolf, festéseit Lotz Károly késziték. A sötétzöld kárpitos falon függött az öt arczkép : a Majláth Györgyé, melyet Angeli Henrik festett ajándékul a műcsarnoknak, a Trefort Ágostoné Vastagh Györgytől, a Pulszky Ferenczé Székely Bertalantól, a Ráth Györgyé Than Mórtól s a Barabás Miklósé önmagától. Az uj teremben Greguss Ágost mondott a választmány nevében köztetszéssel fogadott beszédet. A választmánynak Majláth György köszönte meg a kitüntetést, melyben őt és négy társát részesíték. Trefort miniszter a művészet iránti érdeklődés növekedéséről beszélt, ígérte egyszersmind, hogy mindig a művészet érdekeinek előmozdításán fog törekedni. Aztán az építő bizottság tarta ülését, melyen Rath György részletes jelentést tett a műcsarnok építéséről, a befolyt összegekről s a társulat még létező terheiről. Majláth György kijelenti, hogy az építő bizottság most már befejezettnek tekintheti működését s még csak az a teendője van hátra, hogy azokat, kiket pártolásra hívott fel, de akiktől még válasz nem érkezett, föl fogja kérni a még fenlevő terhek törlesztésének elősegítésére. Végül Pulszky Ferencz fejezte ki a társulat köszönetét annak nagyérdemű pártfogója , Majláth György iránt. A műcsarnok kiállítása újabb festményekkel gyarapodott. Az életképfestők közül Böhm Pál „Alkonyat a tanyán" czímű jóízű humorral festett képe által válik ki, továbbá Haag J., Van der Venne, és Toussaint művei érdemelnek különösebb figyelmet. A tájképfestők közül Alt Rudolf, Hasch Károly, Rieger A. és Preler L. küldtek kisebb nagyobb érdekes műveket. Ez új sorozattal az utolsó terem is teljesen megtelt, ugy hogy a mostani kiállítás nyolcz teremben összesen 222 darabot foglal magában, köztük több oly nagy képet, mely egy-egy egész falat befed. A bemeneti díj ezúttal 30 kr., ünnep és vasárnap délután 20 kr. — A műtárlat junius 1-éig tart. Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia máj. 13-iki ülésén Wenzel Gusztáv a servitus fumi immittendiről (füst átbocsátási szolgalomról) értekezett, mely kivált a gyáripar nagy fejlődése által nyert nagyobb jelentőséget, mivel a kőszénfüst alkalmatlanságot sőt kárt okoz. Wenzel fejtegette e szorgalom jelentőségét a hazai jogrendszerben. Szilágyi Sándor történeti tanulmányt olvasott fel Mihály havasalföldi vajdának és Rudolf császárnak fondorlatairól Báthory Endre ellen. Malaspina, pápai nuntius békét közvetített ugyan a császár és Báthory közt, de Mihály vajda mégis megütközött Sellenberknél Báthoryval, ki megveretvén, menekülés közben megöletett. Az érdekes tanulmányt élénk tetszéssel fogadták.