Vasárnapi Ujság – 1878
1878-05-19 / 20. szám - A gyepen 317. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - A párisi kiállitás magyar tárgyaiból (képpel) m–f. 317. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
36 U2 A magyar írók segélyegylete javára Bay Ilona úrhölgy Debreczenből száz forintot küldött. A Petőfi-társaság máj. 12-én délelőtt nagy közönség előtt tartotta havi ülését a mérnök-egyesület termében. Névy László egy költői levelet olvasott föl, mely Szász Gerőhöz van intézve. E. Kovács Gyula hatással szavalta el Endrődy Sándor „Dal a galambról" czimü költeményét. Szana Tamás egy újabb részletet mutatott be Moliére-ről írt munkájából, mely a költő és neje közt fennállott viszonyt vázolja; Margitay Dezső pedig „A szerelmes hableány" czimü novellát olvasott föl. Gyűlések A történelmi társulat abauj-kassai kirándulása augusztus hó második felében fog megtartatni. Azon tagok, kik a kirándulásban részt venni hajlandók, kéretnek, hogy szándékukat Szilágyi Sándor titkárnál (Budavár, uri-utcza 22. sz.) bejelentsék. — A magyar tűzoltók negyedik országos közgyűlése, összekötve tűzoltó szerek kiállításával, július 19-től 23-ig Igló városában lesz. A rendező bizottság figyelmezteti a kartársakat, hogy a jelentkezési ívet pontosan kitöltve, május 25-dikéig visszaküldjék a rendező bizottsághoz. Inditványok vagy szakelőadások az illető nevének kitétele mellett legkésőbb junius 10-ig a központi választmányhoz Budapestre (Pap Emil titkár, Dunasor, I. tüzőrség) küldendők. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 23. SZÁM. 1878. xxv. ÉVFOLYAM. Mi ujság? A tavaszi lóversenyek iránt az idén mind a sportkörök, mind a közönség nagy érdekeltséget tanúsított. Eddig három napra terjedt a tavaszi futtatások ideje, most négy napból állt, s igen jól történt, hogy a Rákosnak minden paripánál futósabb homokját előlegesen lepaskolta egy kis eső. Az első napon (a múlt vasárnap) még borult és hűvös volt az idő, hanem azért nemcsak a sportvilág jelent meg nagy számmal, de néző közönség is. A többi futtatásokra már meleg májusi nap kedvezett. A versenyek eredménye következő : Május 12-én : A Széchenyi 100 aranyos díjra «Kincsem» neve is a versenyzők közt volt, de a hires paripa nem futott, s a dijat General Hope «Criterium»-a nyerte öt ló közül; nyomban utána Festetich Pál «Erzsije» érkezett. Az egyesült nemzeti dij (618 arany) gr. Henckel Hugó «Sabinusá»-nak jutott, második gr. Sztáray János «Altonája» volt. A mezei gazdák versenyében tizennégy pörge kalapos és pitykés dolmányú földész vett részt; a 100 frtos dijat Finta István aszalói lakos, az 50 frtost Herédi István szolnoki, a 25 frtost Szinák János újpesti gazdák nyerték. Az asszonyságok dijáért öt paripa futott, uri lovasokkal, s Baltazzi Arisztid «Tallós» paripája nyerte, melyet a tulajdonos maga lovagolt. Az akadályversenyben (800 frt) három paripa közül gr. Kinsky Zdenkó «Prince Gregoir»-ja győzött, melyet gr. Metternich lovagolt. Május 14-én: Az Eszterházy-dijra (525 frt) csak gr. Festetich Pál «Erzsi»-je állt ki s egymaga lovagolta körül a versenytért. A hazafi dijat (500 arany) hat versenytárs közül gr. Sztáray «Altonája» nyerte, második volt id. gr. Henckel Hugó «Lorenzo»-ja. A második osztályú államdijra (600 drb arany) megjelent Blaskovics legyőzhetlen «Kincsem» paripája is, s engedte, hogy General Hope «Gondolat»-ja, majd meg gr. Henckel «Prince Giles»-je járjanak előtte, hanem a kellő pillanatban egyszerre előnyomult, s a legnagyobb könnyűséggel hagyta el «Prince Giles»t, mely már-már győztesnek látszott. — Az ezer forintos handicap győztese hat ló közül gr. Festetics Tasziló második br. Majthényi Izidor «Berück»-je lett, «Outrigger» lova volt. — A Sándor-dij (100 arany) gróf Kinsky «Prince Gregoire»-jáé lett, második gr. Eszterházy Miklós «Ocarinája». Végül magánfogadásból ifj. Kiss Miklós «May Flowers-ja s b. Schtritz Zsigmond «Fanny Lear»-re futottak akadályversenyben. Az egyik akadálynál «Fanny Lear» elbukott lovagjával a hires Hanry jockey-vel együtt, ki azonban gyorsan felugrott a paripára, s győztes lett. Május 16-án : Az 500 frtos sweepstakes-re hat ló jutott, első lett Majthényi Izidor „Amaranthus"-a, második gr. Henckel „Little Digby"-je. A kisbéri díjért (3000 frt) ismét megjelent „Kincsem", s csak gr. Henckel „Prince Giles"-je mérkőzött vele, de hasztalanul. „Kincsem" győzhetetlen. A gr. Károlyidíjat (1525 frt) négy paripa közül Gyürky Béla ,,Lőrincz"-e nyerte, második gr. Apponyi Antal „Rococo"-ja. Az ivadék-versenyen (1000 frt) három ló közül első volt gr. Festetich Pál „Wild Rower"-je, második gr. Henckel „Sabinus"-a. A ,,lovaglók akadályversenyében" három versenyző közül győzött le. Üellritz „Fanny Lear"-je (lovagolta Baltazzi Hector), második volt ifj. Kiss Miklós „May Flower"-je, melyen gr. Metternich Frigyes ült. Vasárnap lesz a negyedik verseny. László József temetése Kolozsvártt nagy részvét közt teljes gyászpompával történt meg. A kitűnő művész koporsójára Simon Elek polgármester is tett koszorút a város nevében. Krasznai Mihály a nemzeti színház koszorúját adta át, Szacsvay Imre a kolozsvári színtársulatét, Némethy György pedig az igazgatóságét. Szép koszorút küldött a Feleki-pár s K. Papp Miklósné asszony is. Délután négy órakor az udvar, utcza, szinház környéke és a temető ezer meg ezer emberrel volt ellepve. A szinházi énekkar gyászdallama után Szász Gerő mondott megható halotti beszédet. A gyászmenet alatt folyvást a „Dom Sebastian" gyászindulója hangzott. A szinház előtt megálltak, a koporsó mellett újra gyászének zendült föl s Abonyi, a szinház tagja, mondott búcsúbeszédet. Mindenki meghatva kisérte ki a feledhetetlen kedves művészt és embert a temetőbe, áldást mondva hamvaira. A színművészet maecenása. Korbuly Bogdán, a kolozsvári nemzeti szinháznak négy éven át volt intendánsa, e téren tanúsított közhasznú működéséért magyar nemességre emeltetett. Korbuly nagy anyagi áldozatokat hozott ez idő alatt a szinügynek. A hiteles kimutatások szerint ugyanis 1874-től a mostani év május haváig 54,969 frt 78 krt. forditott sajátjából a színházra. Oly összeg, minőt magyar szinügyi czélokra ekkoráig még senki sem áldozott. Állandó színház Szombathelyen. Vas megye székhelyén Szombathelyen állandó színház épül. A Széchenyi-téren építik a püspökvárral szemben, s egy fedél alá helyezik az új városházzal. A tervet Hausmann műegyetemi tanár készítette. Az építőbizottság élén Széll Ignácz alispán, Széll Kálmán miniszter öccse áll. Az összes építési költségek 4-5— 50 ezer forintra fognak rúgni. A telket a színház a várostól ingyen nyerte. A pénz nagyobb része már együtt van, a többit (15 ezer forint hiányzik) részvények kibocsátásával és adakozásokkal gyűjtik össze. Az építési pályázatot közelebb írták ki. Deák szobrára a hivatalos lap legutóbbi kimutatása szerint, eddig 124,800 frt 12Vakr gyűlt be. Ünnepély és tüntetés a budapesti egyetemen. Az egyetem újjászervezésének évfordulóját minden évben ünnepélyesen szokás megülni. Az idén a 98-ik évfordulót e hó 13-án ünnepelték, s az egyetem dísztermében megjelent az egész tanári kar, köztük Trefort közoktatási miniszter. Hoffmann Pál rektor tartott emlékbeszédet, megemlékezve az ujjáalkotó Mária Teréziáról, s az intézet folytonos fejlődéséről. Utána Herczeg Mihály jogkari dékán olvasta föl az egyes karok jelentéseit az évi pályázatokról, s a pályadíjak azonnal ki is osztattak. Este pedig az ifjuság fényes fáklyás menetet rendezett Hoffmann rektor tiszteletére. Másnap ismét említésre méltó esemény színhelye volt az egyetem. Szilágyi Dezső tanárnak rendeztek ovatiót. Szilágyi mint képviselő, a legutóbbi nagy viták által élesen megtámadta a kormányt s a miniszterelnök, mikor e támadásra válaszolt, czélzást tett Szilágyi tanári állására, azt mondva, hogy a Szilágyi által hirdetett elvek következtében aggodalommal lehet gondolni a tanár tanítványaira. A tanítványok emiatt rendezték a tüntetést. A terem egész szorongásig megtelt, a belépő Szilágyit harsány éljenzés fogadta, s Brix Iván joghallgató tolmácsolta az ifjúság ragaszkodását, s e nyilatkozatot díszes kiállításban átadták a tanárnak is. Annak adott kifejezést az ifjúság szónoka, hogy a tanár állása önálló és független, s oly megjegyzések, mint a miniszterelnöké, e független állást a közhivatalok színvonalára szállítja le. Szilágyi köszönetet mondott a ragaszkodás e kifejezéséért. Nem kíván — úgymond — bővebben nyilatkozni, mert ezen teremben lehetőleg keveset akar megemlékezni másik működési köréről, itteni működését csakis az ifjúságnak és a tudománynak akarja szentelni Végül kijelenti,hogy ezen tanszéket és a tanszabadságot meg fogja óvni még saját indulatai ellen is. Szavait hosszas éljenzés követi, és ezzel a tüntetés véget ért. Esküdtszéki tárgyalás. E hó 16-án a budapesti esküdtszék előtt az „Egyetértés" sajtópörét tárgyalták. A czikk deczember 21-én jelent meg, czime „Verhovay el van fogva" s éles kifejezéseket tartalmaz a miniszterelnök ellen. A közvádló rágalmazás miatt indította meg a pert. A czikk szerzőjéül Scheffer László, az „Egyetértés" dolgozó társa jelentkezett, kit a tárgyalásnál Komjáthy Béla országgyűlési képviselő védett. Az esküdtek 8 szóval 4 ellenében vádlottat vétkesnek mondták ki, e a bíróság egy évi fogságra és 500 frtnyi pénzbírságra ítélte. A védő ügyvéd semmiségi panaszt jelentett be. Scheffer László 21 éves, és rozsnyói születésű. A három szerzetes közül, kik Batthyány Lajos holttestét a ferencziek kriptájába elrejtették, hibásan állították, hogy ma már egyik sem él. Tóth Ferencz szerzetes föl is szólal ez ellen Gyulafehérvárról, s egyszersmind e következőket mondja el: A kivégeztetés napján esti 10 óra után hozzám jött zárdafőnökünk Dank Agáp és ijedve mondá : gr. Batthyányt ide hozták, az udvaron van egy szekéren, mit csináljunk ? rövid válaszom volt: hát majd letesszük a sírboltba, el is indultunk azonnal és fráter Zenét js kisértetve, ki a szükséges lámpákat és kulcsokat hozta, a sírbolthoz mentünk, a holttestet oda leszállítottuk. Itt körülnézvén, tanakodtunk, hová rejtsük azt, s legczélszerübbnek találtuk a lemenetnél balra a legalsó üresen álló helyet; mielőtt azonban oda betennék , mondom: rendkívüli időket élünk, és mi felelősek vagyunk elfogadásáról a családnak, nézzük meg benn van-e a koporsóban ? Erre nagy erőfeszítéssel fölszakítottuk az egyszerű fakoporsó födelét és valóban benne szemléltük gr. Batthyány Lajos testét, szép illedelmesen elhelyezve, hosszú hálóköntösbe burkolva, csak homlokán a golyó által furt nyílás volt fekete selyemkelmével beragasztva ; lezártuk tehát ismét, s miután a kath. egyház szertartása szerint beszenteltük s imáinkat buzgón végeztük, örök nyugalmat és békét óhajtván, a kiszemelt üregbe betoltuk és azonnal be is falaztuk. A sirkövet később gr. Zichy Károly készitteté." Reggeli a párisi kiállítás magyar csárdájában. A „Figaro" czimű párisi lap szerkesztősége közelebb villás reggelit rendezett a magyar csárdában, Berbesék zenéje mellett. A Figaro részletesen leírja a reggelit, s leírásából átvesszük a következő részt: A csárda nincs számos vendég befogadására berendezve. Közönséges terem, erkély s terasz, amelyen egy tíz terítékű asztal áll — ez az egész helyiség. A terassz oldalán egy emelvényen van a czigánybanda: 16 lelkes zenész. Pont 11 órakor kezdte rá a czigányok feje első darabját, s akkor tálalta fel a konyha feje első tál ételét. Csárdással kezdték, előbb halk csendes tempóban, melyet szédítő allegro, elragadó, leirhatlan dallamok örvénylése követett. Ez alatt a magyar borokra került a sor : diószegi, chauteau Palugyay, tokaji. Egyszerre ezekkel tálaltak gulyást: marhahús paprikás lében ; pörköltöt: lús paprikás mártással; tyúk „a la hongrois" paprikás mártással. A zenekar feje Berkes Lajos (paprika színü nadrágban) e közben a legelragadóbb nemzeti tánczdarabokat s a legkedveltebb Strauss-keringőket huzta. — Testünk e csodálatos művészek ördögi rhytmusaira népszerüleg ringott, s nem egy villának gyűlt meg a baja, hogy a szájba találjon. A czigányok soha sem fáradnak el. 11-től 5-ig játszanak e csárdában , 5-től 11 -ig valamelyik bécsi vendéglőben és 9-től 11 -ig hangversenyeket adnak a Tunlerák orangeriejében, nem is számítva a bálokat, ahol ők játszanak. Tegnap Rothschild Alfonznál voltak, tegnapelőtt Sagan herczegnőnél, jövő héten a „Figaro"-hoz jönnek. Napjában 16 órán át zenélni nekik nem is rendkívüli. Hangszerükkel bensőbben vannak összenőve, mint a csiga házával. Lassankint a közönség a kiállítási palota minden zugából ide gyűlt és tömör kört képezett az egyszerű kunyhó körül. A tömeg egynémelyikéből, valószínűleg az osztrákmagyar osztály egyik-másik tagjából, a czigányok játéka lelkes felkiáltást csalt ki előttünk érhetetlen nyelven. Megjelent Reményi is, ki az ismerősök kérésére hegedűt vett kezébe, s két czigány kíséretében játszott. „Soha sem játszott jobban és soha sem volt nagyobb sikere", — jegyzi meg a Figaro. A Kossuth-ereklye. Arról a könyvről, melyet Horovitz ajándékozott a muzeumnak, mint Kossuth iskolai könyvét, mert az ő neve van táblájára írva, most azt írják, hogy aligha Kossuth Lajosé volt, mert nem emlékeznek rá, hogy 1817 ben Rozsnyón járt volna iskolába. Akkoriban az otrokocsi Kossuthok közül volt ott egy diák, s valószínűleg azé lehetett. Az egyetemi joghallgatókat segélyző egylet javára zártkörű jogász-majálist rendeznek május 22-én a margitszigeti alsó nagy vendéglő termében. Meghívók és belépti jegyek az egyleti irodában (egyetemi épület II. emelet) naponkint délelőtt 9— 12-ig adatnak ki. Személyjegy ára 1 frt. A tánczvigalom esti 7 órakor kezdődik. Értékes régiségekkel gyarapodott e napokban nemzeti muzeumunk. Egyik ezek közül egy ezüst tripos, minőn a római jósok ültek. Veszprém megyében Polgárdi községben Molnár János szőlőjében találták. Súlya busz font, értéke 7—800 frt, s főbecse az, hogy mig az olasz muzeumokban is csak