Vasárnapi Ujság – 1879
1879-05-11 / 19. szám - Villamos világitás 307. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
-fI. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM. Az akadályversenyben (800 fit) öt ló ugrott és futott, Beniczky Gábor „Koziki"-ja azonban az egyik gátnál elbukott; de másik lova „Wild Youth" szépen haladt, ugrott és győzött, a nyeregben gr. Szapáry Ivánnal; második lett gr. Eszterházy Miklós „Nihilist"-je. Ezzel véget értek a versenyek. A legközelebbi futtatások már az új versenytéren, a városliget mellett lesznek. VASÁRNAPI UJSÁG: * * 307 Villamos világítás. Edison, kinek nevével többször találkozik az olvasó, mint valami uralkodó német pottentátéval , ismét hallat magáról. Ezúttal az elektrikus fénnyel köti együvé nevét a fáma. Előbb lehetett már hallani, s mi is megemlékeztünk róla, hogy behatóbban foglalkozik e bámulatos feltaláló az elektrikus lámpák megjavításával s már akkor a legnagyobb reményeket kötötték működéséhez. Most úgy látszik ez mind megvalósul. Edison ugyanis márczius 25-én már kész találmányát mutatta be néhány barátjának s a tudomány képviselőinek. Ez alkalommal laboratóriuma Menlo-Parkban tündériesen volt kivilágítva 12 elektrikus láng által, melyek nemcsak hogy a gázt elhomályosították, hanem az eddig ismert elektrikus lámpák lángjait is messze túlhaladták úgy a fény erősségére, mint annak kellemes voltára nézve. A villamos áram előidézésére egy Gramme-féle gépet vettek használatba, melynek mozgásban tartására három lóerő volt szükséges. Tekintetbe véve a fény erősségét, melyet el lehetett érni, s az előállott költségeket, kitűnt, hogy a villamos világítás nemcsak jobb mint a gáz, hanem olcsóbb is. Az Európában eddig tett kísérleteknek pedig épen abban állott főfogyatkozásuk, hogy a költségek jóval magasabbra rúgtak mint a gáznál. Az Edison-féle berendezés mellett a gáz több mint kétszer kerül drágábba mint az elektrikus fény. Miben áll Edison találmányának lényege, azt egyelőre nem lehet tudunk, amennyiben ő maga azt még nem tette közzé. Valami irídium és platina örvény játsza benne a főszerepet, melynek olvadási pontja magasabb mint bármely eddig ismert testé, s mely a villamosság szolgálatában egész bámulatra méltó szerepet visz. Előbb egy lóerő alkalmazása által legjobb esetben négy elektrikus fényt lehetett kapni, ezen uj ötvény által legkevesebb 6-ot, de kedvező esetek mellett 11 -re reméli ezt Edison fölvihetni. Most a feltaláló avval foglalkozik, hogy a Gramme-féle gép helyett is egy új villamosság-fejlesztőt állítson össze, mely hivatva lenne még lejjebb szállítani a költségeket. Mihelyt ez sikerülni fog, hozzálátand a dolog praktikus megvalósításához, mely városoknak elektrikus fénnyel való kilátásában fog kulminálni. Kíváncsian lessük az eredményt, s annak idejében tudósítani fogjuk róla olvasóinkat. A ,,Havi Szemle", Bodnár Zsigmond folyóiratának május havi füzete érdekes tartalommal jelent meg. Győry Vilmos Tegner svéd költő egyik szép idylljét, „Az urvacsorai növendékek" czimtít, adja magyar fordításban. Egy névtelen „Az alig mult idők két magasztalójáról" czim alatt Lauka Gusztáv és Kisfaludy Atala közelebb megjelent könyveit ismerteti. Kovács Gyula „Az írói és művészi tulajdonjogról" értekezik. Böhm Károly „Düring Jenő" és Ráth Arnold „A telephon, mikrophon és phonograph" czimű czikkeit, s Wilkie Collins „Velencze modern titkaiból" czimű regényének folytatását vesszük ezután. A kritikai szemlében Bodnár Zsigmond polemizál Beöthy Zsolttal Kármán József irodalmi működése fölött; Reviczky Gyula az Aigner-féle népdalfordításokat bírálja, stb. A folyóirat előfizetési ára negyedévre 2 frt. Egyes füzet 80 kr. A ..Koszorú- bál (a Petőfi-Társaság havi közlönye, szerkeszti Szana Tamás) megjelent az 5. (májusi) füzet. A füzet legérdekesebb közleménye kétségkívül jeles művésznőnk Prielle Kornélia levele a szerkesztőhöz : „Ismeretségem Petőfivel". Ez ismeretségről oly különböző s kevéssé hiteles versiók keringtek, hogy a művésznő idejét látta a nagy költő és saját élete ez érdekes epizódját, a maga mivoltában földeríteni. Ismeretségük valamivel volt csak több egy kis szeszélynél, de nem volt mélyebb szenvedély , két érző szív s gyöngéd kedély összerobbanása. E közlemény kiváló érdeket kölcsönöz a füzetnek, ámbár a napilapok nagyrészt átvették, alig jelent meg. A füzet többi közleménye: Tóth Endre költeménye (Az elhagyott küszöb) érzelmes vers ; Bodon József rajza (Egy kéthónapos csecsemő élete és munkái) bizonyára kevesebb humorral van írva, mint egy más humoristánk rajzai, kit a füzet kritikai rovata oly élesen támad meg. P. Szathmáry K. tanulmánya : A magyar nyelv szépsége, átalánosságokban mozog. A füzet utolsó czikke szintén Petőfire vonatkozik. Beck Károly, a minap elhalt német költő, emlékezései Petőfire, a „Nord und Süd" után. Ezután néhány bíráló czikk fejezi be a füzetet. — A „Koszorú" kiállítása valódi díszkiadás, sárga velinpapiron, ízléses színes borítékkal s rendesen képpel. A jelen füzetet Prielle Kornélia kőnyomatu arczképe ékíti. A füzet ára 80 kr. A ..Magyar Könyvszemlédből megjelent a jelen évi második (márczius-áprilisi) füzet. Rómer Flóris s Ballagi Aladár folytatják benne gyűjtéseik leírását. Szilágyi Sándor Münzer 16 századbeli zeneíró művét ismerteti, talán az első magyarországi művet e tárgyról. Csontosi János Aranyosi Gellértfi János kódexét, Mátyás király idejéből. Fraknói Vilmos két magyarországi pontifikalet a 15-ik századból. Több kisebb közlemény és bibliographiai jegyzetek zárják be a füzetet. Literarische Berichte aus Ungarn. Hunfalvy Pál nak az akadémia pártolása mellett kiadott évnegyedes folyóiratából, a harmadik évfolyam második füzete jelent meg. A vállalat czélja a külföldet tájékoztatni tudományos mozgalmaink felől s e feladatnak derekasan meg is felel. A jelen füzet főczikkei a következők. Pulszky Ferencz érdekes akadémiai felolvasása : „A kelta uralom emlékeiről hazánkban" csaknem teljes bőségű kivonatban van ismertetve, s a szövegbe nyomott számos rajzzal is élénkítve. Haynald érsek, e tudós, ékesen szóló főpap emlékbeszéde Parlatore Fülöp, az olasz növénytudós és akadémiánk kültagja fölött, szintén bő kivonatban következik ezután. Dux Adolf Emlékezéseket közöl Szigligetiről, mint adalékot drámai költészetünk történetéhez, leginkább Gyulai emlékbeszéde nyomán, de saját adataival s felfogásával kiegészítve. — Dr. Schwicker második közleménye következik „A szerbek Magyarországon" czimü történelmi politikai tanulmányból, mely eredeti okmányok alapján, a forrásokból, nagy gonddal van dolgozva; a jelen közlemény a karloviczi békétől Mária Terézia trónraléptéig (1699—1740) terjedő időszakot, tehát a török háborúk után hazánkba telepedett szerbek rendezkedési korszakát tárgyalja, s nem csak a külföldön, hanem itthon is igen nagy tanulsággal olvasható tanulmány. Aigner Lajos Fessler, a történetíró, kiadatlan leveleit ismerteti. Sturm Albert sikerült részleteket közöl Arany János Buda halála fordításából: a hatodik éneket (csodaszarvas regéjét) s a kilenczediket; ez utóbbit a magyar alexandrinnak megfelelő német Nibelung-strófában. — Az irodalmi rovat három kisebb ismertetést ad: Pulszky Károly művéről (az országos képtárról), Magyarország ásványvizeiről s Fehérpataki László érdekes történelmi tanulmányáról (A pannonhalmi apátság alapító levele). — Az illési tudósítások a Kisfaludy-Társaság, a földrajzi társaság s a természettud. társaság felolvasásaira terjednek ki; elég bőven s szintoly alaposan. A füzetet bibliographiai közlemények zárják be. — A vállalatból, mint tudva van, négy erős füzet jelen meg évenként, s előfizetési ára 4 frt. Óhajtjuk, hogy itthon s a külföldön ne csak minél nagyobb elterjedést, hanem minél nagyobb méltánylást is nyerjen az erre minden tekintetben érdemes vállalat. A Somogyi-Rautmann-féle Magyar Lexikonból legújabban már a 26. füzetet vettük, mely a Becsületsértés — Belgium czikkeket foglalja magában. Az egyes czikkek oly terjedelmesek, mint a közkézen forgó nagyobb (Meyer, Brockhaus stb.) Conversations-Lexikonokban, melyeket e magyar lexikon sokrészben pótolni is van hivatva. Örülünk, hogy e vállalat igy tartja magát s egyre alaposb reményünk lehet, hogy néhány év alatt be is lesz fejezve. A jelen füzethez mellékletül egy gőzmozdony géprajza van adva, hossz-átmetszetben. A füzet ára mint rendesen 30 kr. Borotvás vitézek és divathősök — történelmi rajzok az életből és az ábrándok világából. Irta Torma Jeremiás. — Egy, a kénytelen borotválkozás miatt elkeseredett katholikus pap kifakadásai, hol útszéli spóriái prédikácziókban, hol gyarló adomákban. Ily tárgyról 260 lapra terjedő vaskos könyvet írni össze, csakugyan áldatlan munka Dobay János nyomdájában jelent meg Békés Gyulán. Ára 1 írt 20 kr. „Római perjog", irta dr. Bozóky Alajos, a római jog ny. r. tanára Nagyváradon. A szerző sajátja. Szerző e monográfiában világosan és könnyen áttekinthető modorban tárgyalja a római jognak egyik legnehezebb részét. A latin műkifejezéseket, formulákat, sőt még a forráshelyeket is magyar fordításban is közli és ez által lényegesen megkönnyíti az első jogi alapvizsgára , illetőleg a jogtudori szigorlatra készülőknek ezen fontos tanulmány megértését. E munka által nélkülözhetőkké váltak a hasontárgyú külföldi, főleg német monográfiák, melyek nálunk is meglehetős kelendőségnek örvendettek. Figyelmeztetjük az érdekletteket,lapunk illető hirdetésére, melyből a könyv megszerzésének módja olvasható. Ney Ferencztől, a budapesti belvárosi főreáltanoda igazgatójától 8 ismert írónktól „ Innepi ének a fölséges császári és királyi pár Első Ferencz József és Erzsébet 1854. Szent-György hava 24-én történt legmagasabb egybekelésének huszonötödik évfordulóján" czimmel, diszesen nagy ivrét alakban, s a királyi pár koszorúba foglalt arczképével ékített füzetben alkalmi költemény jelent meg. Még a királyi jubileum napján kiadatott lapunkban megemlítése eddig tárgyhalmaz miatt késett. Föl isérettünk a következő sorok közlésére : Jelentés István bácsi 1880-ki naptára jubiláris, azaz 25-dik éves folyamának értékesítésére kitűzött 30 aranyból álló pályadijakról. — Tisztelettel tudatom, hogy az ország minden részéről összesen 21 pályairat érkezett, melyek közül: I. Az iráni beszélyre kitűzött 8 aranyból álló dijat elnyerte Kaszlaghy Ferencz „A hervadt rózsa története" czimű dolgozatával. Ugyanezen kitűzött kérdésre több pályázó közül még kettőnek dolgozata találtatott dicséretre méltónak; az egyiknek czime : „Mocsonok őrangyala" iránybeszély, szerzője Kiss Rezső, mely rendkivülileg aranyból álló jutalomra érdemesittetett; — a másik 4 „A pusztai tündér" pályabeszély; írója Cserhalmi, hasonlólag 4 arany díjra méltattatott. — II. „A házi ipar emeléséről" kérdésre gyakorlati pályairat nem küldetett be. — III. A népnevelési dolgozatok közül a 6 aranyból álló dij Jancsó Gyula dolgozatának ítéltetett. — IV. A szent István első apostoli királyra irt dics-költemények közül a 4 aranyból álló pályadij Foldváry Istvánnak ítéltetett. Ugyanerre pályázottak közül dicséretre érdemesittettek: Kirchner Mária k. a. költeménye, 8 rendkivülileg pályadíjul egy arany mellkeresztet nyert; és Paczner István „Honunk apostola" czimű költeményeért 1 arany dij ítéltetett. — E pályadijak a mai postával az illetőknek tisztelettel szétküldetnek. A többi t. pályázó íróknak, kik dolgozataik iránt intézkedtek, kéziratjaik és fölbontatlan jeligés levelkéik ugyan mai napon postán visszaküldettek; a többi pályázó kéziratja, ha t. tulajdonosaik f. é. május utolsó napjáig máskép nem intézkednek, névrejtő jeligés levelkéikkel együtt meg fognak semmisittetni. A t. pályázók mindnyájan buzgó részvétekért fogadják hazafiúi üdvözletemmel őszinte köszönetem nyilvánítását. — Esztergom 1879. ápril 30. — Mayer István. István bácsi naptárának alapitója és szerkesztője. Irodalom és művészet. Gáspár Imre szorgalmas fiatal író és költőtől igen érdekes tartalmú kötetke jelent meg e czim alatt: „Hazánk tót népe". Az első rész, a tót népről, néhány kisebb genre-képet tartalmaz, a hegyi nép életéből véve, melyek elég csinosan vannak irva. Becsesebb a tót költészetről szóló második rész; összefüggő tanulmány, irodalomtörténeti keretben, melybe a jelesb hazai tót költők egyes csinos darabjai vannak, hangulatos fordításban, felmutatva. E költők közül különösen kettő válik ki: Kollár, a „Szlávia leánya" híres szerzője, a tudós pánszláv, pesti tót pap, valódi költői tehetség; és Szládkovics, kivel a szerző személyes, bensőbb ismeretségben állva, különös előszeretettel is foglalkozik, sőt maga sem tagadja, hogy nem ment irányában az elfogultságtól sem . „Margit" cz. nagyobb költeményéből néhány csinos mutatványt is ad. A többi, nem nagy számú, tót költő többé-kevésbbé érdekes mutatványok által van bemutatva, valamint a népköltészet is, melyből egyébiránt a Kisfaludy-Társaság nagyobb gyűjteményt is adott. Beniczky P. XVII. századi magyar költőnk egyszersmind tót költőségének kérdése is van érintve Toldy Ferencz egy levele közlésével. A 167 lapra terjedő kis kötet ára 1 frt 20 kr. Ajánljuk a hazai népek irodalma- s átalában szellemi élete iránt érdeklődők figyelmébe. A népszínházban a játékrendet felváltva a „Zengő angyalok," „Kamargó" operette, s a „Piros bugyelláris" népszínmű foglalják el. Ehó 10-ikére a színházi alap javára a „Sárga csikó" előadása van kitűzve, Soldosné és Tamási közreműködésével. A nemzeti színházban a múlt héten Váradi Antalnak „Eredendő bűn" czímű négy felvonásos drámája került először színre. A még fiatal költő, ki első színi kísérletével „Iskariót"-tal oly szép reményt ébresztett jövője iránt, itt uj tért keresett működésének s a bibliai és ókori tárgyú, a képzeletnek és költői szabadságnak tágabb kört engedő szinmű helyett irt polgári drámát a jelen korból. Az „Eredendő bűn" a társadalomnak azt az igazságtalanságát illusztrálja, mely a fiakat is üldözi az apa bűneiért