Vasárnapi Ujság – 1880
1880-06-13 / 24. szám - Löw Tóbiás (arczképpel) 385. oldal / Élet- és jellemrajzok - A drágakövek mesterséges előállitása. Krécsy Béla 385. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
24. SZÁM. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM. Az arczkép, melyet most bemutatunk, még élete javában tünteti föl az elhunytat. Lapunk már méltatta Orlay érdemeit évek előtt, s most hogy bánatos búcsúnkat kell elmondani ravatala fölött, csak megnyitjuk azt. 385 Löw Tóbiás. 1844—1880. Érzékeny veszteség érte az elmúlt héten a magyar jogászvilágot. Egyik legképzettebb, a jogász körök ítélete szerint is ritka készültségű fiatal tagját ragadta el a halál. Löw Tóbiás kir. főügyészi helyettes volt az elhunyt, ki e hó 7-én életének 36-ik évében fejezte be egyik legszebb czélnak: az igazság keresésének szentelt rövid, de munkás életét. Löw Tóbiás a híres szegedi rabbinak, Löw Lipótnak volt fia, kinek elévülhetetlen érdeme az, hogy hitsorsosai szivében lángoló szavával, buzgó irodalmi tevékenységével, saját példájával és áldozatkészségével igyekezett felgyulasztani a hazaszeretet szent tüzét s e szép erény terjesztésében valódi bibliai prófétaként hatott a magyar Izraelben. Ő volt Magyarországon az első zsidó pap, a ki meggyőződése egész erejével várta, hogy a magyarországi zsidóságnak magyarrá, hazafivá kell lenni. A szabadságharczra következett szomorú időben kézről kézre járt titkon olvasott forradalmi nagy beszéde, melyben valódi ihlettel mondá hitfeleinek: «Jeruzsálem falai összedőltek s istennek választott népe elveszté hazáját. Azóta mi erényekben szegények valánk, mert a legnagyobb erényt, a hazaszeretetet nem ismertük. Oh népem, légy te méltó nagy őseidhez, a szent prófétákhoz és ragadj fegyvert és siess védelmezni a magyarok hazáját, mely a te hazád is. Ha meg nem tudsz halni e hazáért, nem vagy méltó, hogy élj ennek földjén.» Ennek az apának volt fia Löw Tóbiás, ki a jogi pályán fiatal kora daczára is már egyik büszkesége volt a magyar jogászi köröknek. 1844. jun. 5-én született Nagy-Kanizsán. Iskoláit részint Szegeden, részint Budapesten végezte kitűnő eredménnyel. Még mint tanuló magyarra fordította Mohi államjogát s majd később többekkel Mackeldey római jogát. Átdolgozta Bécsi közjogát. Számos jogi és államtudományi czikke már akkor feltűnést keltett. Több évig munkatársa volt a «Pesti Napló»-nak, «Reform»-nak, «Pester Lloyd»nak. 1867-ben mint fogalmazó lépett az igazságügyi minisztériumba, honnét később a kodifikáló bizottságba került, 1870-ben pedig a főügyészséghez mint főügyészi helyettes, s ez állásában mint jelentékeny szónok is kitüntette magát. Jellem és kiváló műveltség mellett szerény és megnyerő modora által széles körökben vált rokonszenvessé. 1874 óta szerkesztője volt a «Magyar Igazságügy»-nek, melyben nem egy figyelemre méltó czikk jelent meg kitűnő tollából s melynek szerkesztésétől csak kevéssel halála előtt lépett vissza. «A magyar büntető-törvénykönyv teljes anyaggyüjteménye», melyet az igazságügyi minisztérium megbízásából ő szerkesztett, pár száz évre terjedő két nagy kötetben csak nemrég hagyta el a sajtót, s becses forrásmunkául fog szolgálni bíráknak, ügyvédeknek. Löw Tóbiás már több mint két év óta súlyos beteg volt, de mint lelkiismeretes hivatalnok betegen is egész odaadással dolgozott, úgyszólván haláláig. Özvegyet és háromőt hagyott maga után, s öt fiúgyermeki testvére van, kik közül a legidősb Löw Vilmos ügyvéd New-Yorkban s a «Magyar Amerika» szerkesztője, dr. Löw Tivadar ügyvéd, dr. Löw Sámuel orvos Budapesten s dr. Löw Immanuel hitszónok Szegeden. A boldogultnak hittt tetemei ehó 9-én adattak át az örök nyugalomnak számos résztvevő kíséretében, kik közt nagy számmal voltak képviselve a birói kar, az elhunytnak volt pályatársai s az ügyvédi körök. A drágakövek mesterséges előállítása. Ez év elején ugy a tudományos és művészeti mint a kereskedelmi világban nagy feltűnésre adott okot Mr. James Mactear angol vegyész azon állítólagos felfedezése, mely szerint neki sikerült a gyémántot mesterséges uton LÖW TOBIAS. Zierer. Jaszvitz. Phönixdorf. Nyeregjártó. Virág. Csutak. Apor. Lázár. Meszena. Edényi. Keresztes. Szuper. Klementisz. Ziegler Schenovitz. Csippik. Krausz. Brencsán. Tarnay. Szkenderovitz. Dáni. Ottlik. AZ ARADI VÁR FOGLYAI 1852-BEN. — EGYKORÚ FESTMÉNY UTÁN.