Vasárnapi Ujság – 1880
1880-10-10 / 41. szám - Fabíny Teofil 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Gróf Mikes János 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Riza pasa a török pora meghatalmazottja Albániában 41. szám / Arczképek, Külföldiek - Fabiny Teofil (arczképpel) 669. oldal / Élet- és jellemrajzok - A király fogadtatása Pécsett 41. szám / Időszerű illusztrácziók - Albánok Skutárinál átmennek a Bojanán Dulcigno elfoglalására 41. szám / Időszerű illusztrácziók - A czeglédi honvédhuszár hadgyakorlatokról. (Gyulai László rajza) 41. szám / Népviselet; genrekép - Antivári az adriai tenger partján 41. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Külföldiek
Előfizetési hűtelek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és / egész évre 12 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtti félévre ... 6 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: 1 6?é,87 évre 8 írt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: félévre... 4 « / egész évre 6 írt \ félévre ... 3 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. XXVII. évfolyam, 41-ik szám 1880. BUDAPEST, OKTÓBER 10. FABÍNY TEOFIL ÉS A BUDAPESTI EVANGELIKUS EGYHÁZ. Az ÁGOSTAI evangélikusok bányakerületének egyházai, midőn addigi fögondnokuk, báró S JL Radvánszky Antal egyetemes főgondnokul választatott, a megürült főfelügyelői tisztre az egyházi téren szerzett érdemeiről széles körökben ismert nevű Fabiny Teofilt választották, mégpedig a kerünletbeli egyházak csaknem egyhangú szavazatával. A főfelügyelőség a protestánsoknál a legmegtisztelőbb bizalmi állás, fontos egyházi, kulturális és társadalmi érdekek vannak hozzá kötve s a kit a választás talál, súlyt és tekintélyt nyer általa, még ha egyénileg nem birt volna is annyi társadalmi jelentőséggel, mint az ág. evang. bányakerület uj főgondnoka. Az 1881-re megjelenendő «Protestáns naptár»-ban, mely arczképét és életrajzát közli, következő adatokat találjuk nyilvános életéből: Fabiny Teofil született 1832. október 11-én, Pesten. Atyja, Fabiny János, a pesti magyar tudományos egyetemnél a szemészet rendes tanára volt, ki egyszersmind a pesti ágost. evang. hitvallású egyház iskoláinak felügyelői hivatalát is viselte. Fabiny Teofil első oktatását a szülői háznál nyerte, az elemi és gymnazialis tanulmányokat azonban a pesti ág. evang. egyház iskoláiban, a bölcsészeti tanfolyamot és a joginak egy részét a pesti egyetemen végezte; a jogi tanfolyam utolsó évét Eperjesen, az akkoron ott országos hirrel biró tudós jogász Csupka András tanár előadásait hallgatva, az ottani kollégiumban töltötte. Az ügyvédi vizsgát letévén, 1845-ben Pest megye tiszteletbeli alügyészének neveztetett ki, majd rendes ügyésznek választatott meg, és azóta folyvást az igazságszolgáltatás terén működik. 1850-ben pestmegyei törvényszéki biró, 1851-ben pestvárosi járásbiró, 1854-ben országos főtörvényszéki, 1860-ban legfőbb ítélőszéki biró lett. A kir. hétszemélyes táblának 1861. január hóban történt visszaállittatása alkalmával e tábla birájává, 1869-ben a kir. semmitőszék fölállitásakor, ennek birájává, 1873-ban a budapesti kir. tábla alelnökévé, 1880. május 2-án pedig a magyar kir. Kúria legfőbb itélőszéki osztályához tanácselnökké neveztetett ki. Az egyházi téren működése idáig három irányban nyilvánult. Volt a pesti magyar-német egyházak közös felügyelője, a budapesti esperesség felügyelője és a bányakerületi pénzügyi bizottság elnöke. A pesti evang. magyar-német egyháznak egyéb hazai egyházainktól részben eltérő szervezete van. Mindkét nevezett egyháznak megvan a maga önálló szervezete és külön elöljárósága, azonkívül a mindkét egyházat közösen érdeklő ügyek közösen vezettetnek és intéztetnek el, és ezek vezetése a közös felügyelő és a mindkét egyház által megválasztott elöljáróság utján történik. E sajátszerű szervezet a nevezett két egyház történelmi fejlődésének következménye. Midőn 1787-ben az alig száz tagból állott pesti evang. egyház megalakult és első lelkészét, Molnár Jánost, megválasztotta, az egyház kizárólag német volt. Később a tagok száma szakorodván, Kollár János, az ismert költő szláv lelkésznek hivatott meg, és végtére 1837-ben az egyház félszázados örömünnepe alkalmával Székácsy Józsefnek lelkésszé választatásával a magyar egyház is megalakult. E három egyháznak közös alapjaik és közösen föntartott iskoláik révén, miután az 1854. október 24-én kötött egyezség folytán a szláv testvéregyház a vagyonközösségből kilépett, és egészen önálló egyházzá alakult, a magyarnémet egyházak a közös alapok és az iskolaügy igazgatását a közös egyházi elöljáróságra bízták, melynek élén a közös felügyelő, mint mindkét egyház tagjai által megválasztott első egyházi tisztviselő, áll. Az egyház önkormányzati jogának felfüggesztése szomorú korszakában, nem csekély gondot okozott a különvált szláv egyháznak végkielégítés fejében kötelezett 12,000 frtnyi összeg előállítása, melynek azonnali kifizetése a különben is nagyon szegény anyagi körülmé n ABÍNY TEOFIL.