Vasárnapi Ujság – 1881

1881-01-09 / 2. szám - Martinovics. (Egykoru kép után) 2. szám / Arczképek, Hazaiak - Martinovics (arczképpel) -rs. 17. oldal / Élet- és jellemrajzok - Czigány muzsikus. (Szolnokon rajzolta Flesch Tivadar) 2. szám / Népviselet; genrekép - Az Ujfalvy-pár közép-ázsiai utazásából: Sir-Dar mecsetje Szamarkandban 2. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Külföldiek - Az Ujfalvy-pár közép-ázsiai utazásából: Szamarkandi bazár 2. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Külföldiek - Bartók Lajos románczához (Vastagh György rajza) 2. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez - Nyoma veszett! (19 kép) 2. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és­­ egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: \ félévre ... 6 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: / egész évre 8 frt \ félévre ... 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : | egész évre 6 frt | \ félévre ... 3 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. 2-ik szám 1881. BUDAPEST, JANUÁR 9. XXVIII. évfolyam. A MARTINOVICS. VASÁRNAPI ÚJSÁG 1809-ki évfolyama terje­delmes közleményeket adott a budai vér­­­mezőn a m­ult század végén kivégzett u. n. összeesküvőkről. Martinovics és társai némely életrajzi adatain kivül ismertetve volt ott a tit­kos szövetség szervezete, czéljai, a megindított pör egyes részletei, a kivégzések stb. Forrásul szolgált e közleményekhez a «Majestäts-Process in Ungarn« czimű­ 1800-ban Lipcsében megje­lent röpirat, Szirmay Antal udvari tanácsosnak «Historia Jacobinorum in Hungarián czimü 1809-ben megjelent emlékirata, Kazinczy Fe­rencznek erre tett megjegyzései, ugyancsak Ka­zinczynak bu­dai fogságában irott naplója, és végre egykorú lapok közleményei. Az adatoknak mind e bő forrásai mellett is a közlemény hézagos és történelmünknek e gyá­szos epizódja nagy részben homályban maradt. A leghitelesebb forrás, a hivatalos iratok, el vol­tak vonva a történetírói kutatás köréből. A bécsi udvar a titok leplébe burkolta az egész ese­ményt ; a vizsgálati és pöriratokat a legrejtet­tebb levéltárakban helyezé el s mindazokat, kik mint részesek vagy beavatottak, tudomással bírtak a dologról, hallgatásra kötelező. A bécsi udvarnak nagy érdekében állhatott e titkolódzás. A hivatalos adatok kiderítették volna nem csak azt, mily törvényellenes eljárást követtek az «összeesküvők» ellen, kivált Német János közvádló, a kir. ügyek gonoszlelkü igaz­gatója, de azt is, hogy a kivégzettek ártatlanul haltak meg; a mi nekik bűnül rovatott, az őket a mai kor ítéletében magasra emeli, sőt magasra emelte volna saját koruk is, ha II. Lipót, kinek bátorítására, sőt egyenes megbízásából tették, a mit tettek, meg nem hal s Ferenczben oly ural­kodó nem követi trónján, ki elődjének egyenes ellentéte volt. Ha Lipót életben marad, Martino­vics a legnagyobb valószínűség szerint a monar­khia első államférfia leendett, mint volt Kaunitz, Gentz és később Metternich, Igy hóhérbárd alatt kellett elvesznie. A homályt, mely a «magyar jakobinusok» szomorú történetét közel egy századon át bo­ritó, hivatott kézzel sikerült eloszlatni kitűnő történészünknek, a magyar tud. társaság főtit­kárának, Fraknói Vilmosnak. Noha ő, mint papi ember, félreismerhetetlen ellenszenvvel itéli meg Martinovicsot, ki mint pap csakugyan nem is tartozott a kánoni jog papi eszményei közé, de a Fraknói által napvilágra hozott és dicséretes tárgyilagossággal közölt adatok nem csak azt teszik lehetővé, hogy a konspirátorok titkos szövetségének valóságos lényegét világo­san láthassuk, hanem azt is, hogy Martinovics jelleme felől is kellő ítéletet formálhasson ma­gának az olvasó, mely ítélet pedig sokban lesz eltérő a jeles történetíróétól. Fraknói 1876-ban kezdett e tárgygyal tüze­tesebben foglalkozni, midőn Martinovics két társának, Hajnóczinak és Laczkovicsnak a kir. kúria levéltárában őrzött könyvei és iratai a muzeum könyvtárába kerültek, melyeknek át­vizsgálásakor kivált Martinovics levelei vonták magukra figyelmét s arra ösztönözték, hogy megírja élettörténetét. Meg is irta a «Századok»­ban s műve feltűnést, de egyúttal ellentmon­dást is keltett s még Kossuth Lajos is irt egy nyílt levelet, melyben egyenesen «psychologiai lehetetlenségnek» mondja, hogy Martinovics oly jellemű ember volt, minőnek Fraknói be­mutatá. Fraknói ezek után folytatni kezdé kutatá­sait s kiterj­eszté figyelmét az egész Martinovics­féle összeesküvésre. Fölhasználta az udv. kan­czellária és a helytartótanács ügyiratait, a kir. kúria levéltárában lepecsételt csomagokban lap­pangott irományait, majd Martinovics­ és hat MARTINOVICs. EGYKORÚ KÉP UTÁN.

Next