Vasárnapi Ujság – 1885
1885-05-17 / 20. szám - Tárcza a kiállításról 326. oldal / Országos kiállítás - Az afghán határra készülő orosz katonák Bakuban (képpel) 326. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
328 erdészkongresszus ; háziipari orsz. értekezlet; közegészségügyi, régészeti, tűzoltó-értekezletek ; mérnök-, nyomdász- és czipészgyülések, történelmi kongresszus; orsz. tanítógyülés; műkertészek országos értekezlete ; gyáripari kongresszus, hazai állatvédők és tornászok gyűlése, orsz. méhészgyülés és ezenkívül az országos tornaünnepély és tűzoltói díszgyakorlatok. Az időbeosztás közös megállapodások szerint történik s a kiállítási bizottság intézkedett, hogy a már kitűzött napokon a zenecsarnok rendelkezésére álljon a gyűléseknek. A kiállítás zárórájának meghosszabbítása iránt több oldalról nyilvánult óhajtás, mert sokan csak a délutáni órákban nézhetik meg a kiállítást s ezekre nézve a 6 órai zárás nagyon korai. Az országos bizottság azonban elhatározta, hogy a zárás ezentúl is 6 órakor legyen, mert a felügyelő személyzettől nem lehet hosszabb szolgálatot kívánni naponkint, s mert a csarnokok tisztogatására, a tárgyak befedésére is még annyi idő kell, hogy ha a zárás később történnék, ezt a munkát csak világítás mellett végezhetnék, ami a tűzbiztossági okokból meg nem engedhető. A kiállítók lakomája. A kiállítók folyó hó 18-án délután 4 órakor a kiállítási elnökség tiszteletére a kiállítás területén levő hangversenyteremben társas ebédet rendeznek. A részvételi díj személyenkint 5 frt. A kiállítók által f. hó 17-ére tervezett fáklyászene egyelőre elmarad. A kiállítók és a sajtó. A fővárosi kiállítók egyik közelebbi értekezletén szóba jött a fővárosi sajtó készséges és előzékeny magatartása a kiállítással és a kiállítókkal szemben. Ez az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, hogy az ország iparosainak a kiállítás fényes sikere alkalmából meg kell ragadni az alkalmat, a sajtó iránt való elismerésüknek kifejezésére. E czélra legalkalmasabbnak találta az értekezlet a magyarországi hírlapírói nyugdíjintézet javára teendő alapítvány eszméjét. Minden kiállító fel fog szólíttatni az e czélból Falk Zsigmond úr elnöklete alatt alakított bizottság által, hogy ez alapítványhoz, bármily csekély összeggel, hozzájáruljon, és mivel mintegy 10,000 kiállító van, az a számítás, hogy az 1885. évi országos kiállításon részt vett kiállítók alapítványa könnyen túlhaladja a huszonötezer forintot. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 20. SZÁM. 1885. xxxn. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Budapest főváros térképe, rajzolta Homolka József kir. térképész, kiadta az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffman és Molnár); ára 3 frt, vászonra húzva 4 frt. A főváros épen a legutóbbi időkben sokat változott, új utczák, terek nyíltak, régibb elnevezések megváltoztak, új közintézetek emelkedtek, a házszámozás is más lett. A még nem oly régen készült térképek ma már sok részben megbízhatatlanná váltak. Az új térkép tehát épen a legjobb időben jelenik meg, mikor sok az idegen látogató Budapesten. A térkép szerkesztése minden tekintetben gondos, rajza tiszta, legapróbb írása is könnyen olvasható. Tisztábban rajzolt, szebben nyomtatott térkép nem jelent meg még Budapestről. Homolka, e jeles kartográf, kitől az országos kiállítás egyes osztályaiban is oly művészileg rajzolt térképeket lehet látni, és a m. kir. államnyomda, mely a színes nyomást eszközölte, egyenlően osztozik a sikerben. Az egyes utczáknál nemcsak a házszámok, hanem az emlitésre méltó intézetek is kitüntették. A Budapestre utazóknak jó kalauz kínálkozik e térképben. A «Magyar Helikon»» czimü vállalatból ismét több füzetet vettünk. Stampfel Károly pozsonyi könyvkereskedő dicséretes vállalata ez, mely minden füzetben egy-egy életrajzot ad, történeti vagy irodalmi jeleseinkről, mindig megválogatott toll után. Főleg az ifjúság nyer bennök tanulságos olvasmányt. A közoktatásügyi minisztérium a magyar nyelv és irodalom tanulmányát elősegítő segédkönyvekül is ajánlotta. A most megjelent négy füzet a következő : «Bethlen Gábor», irta Szilágyi Sándor, a jeles történetbuvár, ki Bethlen korának egyik legalaposabb ismerője. «27. Rákóczi Ferencz», irta dr. Szalay József, a nem régen elhunyt széptehetségü fiatal történetíró; «Tinódi Sebestyén és Gyöngyösi István», a két régi jeles együtt, irta Vermes Imre; «Gróf Gvadányi József és Gaál József», a versben irt és a színpadi «Peleskei nótárius» szerzői, dr. Badics Ferencztől. Mindenik füzetben van arczkép, s az illető életének színhelyeire vonatkozó képek. Egy füzet ára csak 20 kr. Kossuth Iratainak népies kiadásából a harmadik füzet hagyta el a sajtót az Athenaeum kiadásában ; ára 30 kr. A magyar tud. akadémia kiadványai. Az akadémia mathematikai és természettudományi állandó bizottsága második kötetét bocsátja közre a «Légtüneti észleletek»-nek, Kruspér István szerkesztésében. A nagy terjedelmű kötet azokról az észleletekről közöl napról-napra menő följegyzéseket, melyeket 1861-től 1870 végéig dr. Schenzl Guidó tett a budai főreáltanodában s magában foglalja a légnyomás, a hőmérsék, a páranyomás, a nedvesség, a felhőzet, a szél iránya és erősségére stb. vonatkozó adatokat. — Megjelent továbbá: «A magyarok eredete és a finnugor nyelvészet,» válasz Budenz József bírálati megjegyzéseire, Vámbéry Armintól, ki a magyarok eredetéről szóló műve fölött támadt nyelvészeti vitához tüzetesen szól e 74 oldalra menő füzetben; ára 50 kr. « Votják nyelvmutatványok,» írta dr. Munkácsi Bernát, ki Gavrilov Borisz orosz tudós által a votjákok közt gyűjtött népdalokból, versekből többet magyar fordításban is közöl, bő nyelvészeti fejtegetéssel. Ára 1 frt. «Az ut a révpart felé», klinikai képek, irta ifj. Apáthy István , kiadta az Athenaeum nyomdai társaság. Tizenkét úgynevezett «rajz» van benne, valamennyi sötét, valamennyi arról a szomorú helyről festve, ahová szegény, vagy magános betegek jutnak, az orvosi egyetem kórházáról. Testi, lelki szenvedők e rajzok hősei, kik útban vannak már ama révpart felé, ahol örökké megpihennek. A kötet írója sokat forgolódhatott a szomorú helyen. Jól leírja ezt a bús világot, s azokat, akik benne várják a szabadulást. Némely részeket szépen is meg tud írni, az érzés melegével, az előadás festői tulajdonával, s átalában nem kis megfigyelő és írói tehetséget tanúsít ez a kötet. A történetek egyszerűek. A halál beköszöntésének ünnepélyes szomorúsága; meleg szív, rideg környezet; a múlt képének visszaidézése a kemény kórágynál; véletlen találkozások a révpartnál : ezek s ilyenek a klinikai képek, gyöngébb drámai szerkezetben, mint előadásban. Ára 80 kr. , Egyházi monografia. Nagy-Váradon, Laszki Ármin nyomdájából került ki a következő terjedelmes munka: «A bihar-diószegi ev. ref. egyház múltja és jelene», egyháztörténeti monografia, irta Molnár János diószegi ref. lelkész. A szerző lelkiismeretes gonddal gyűjtötte össze az adatokat, s kimerítően adja elő a diószegi egyház történetét, kapcsolatban a város történetével, a közmivelődési adatokkal együtt. Az ily monográfiák a történetírásnak nagy segítségére szolgálnak, s örvendetes, hogy napról napra szaporodik a buzgók száma, kik saját egyházuk történetének érdekes anyagát összegyűjtik és feldolgozzák Ára 1 frt 50 kr. Erdészeti szakmunkára hirdet az országos egyesület ujabb pályázatot. Az egylet már tavaly tűzött volt ki pályadíjat «Erdőrendezéstan» czimü kézikönyvre, de a pályázat eredménytelen maradt. Ilyen kézikönyvre azonban nagy szükség lévén, a pályázatot megújították s határidőül a folyó év végét tűzték ki. Füzetek: «A Margitsziget» czim alatt egy kis füzet e kies fürdőt gyógyászati, helyrajzi és történelmi szempontból írja le. Arra való, hogy akik itt keresnek nyári üdülést, azoknak tájékoztatást adjon, azok figyelmét pedig, akik még nem határoztak a fölkeresendő fürdő fölött, fölhívja. Kapható a szigeti felügyelőség irodájában vagy Zilai S. könyvkereskedésében, 30 krért. — A trieszti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generali), mely 1831-ben alakult, a kiállítás alkalmából egy díszes füzetben teszi közzé az intézet eddigi történetét és üzleti kimutatásait. Folyóiratok: A «Nemzeti nőnevelés» legutóbbi füzetének főbb czikkei: «A Mária-Dorothea-egyesület,» György Aladártól; «A franczia felsőbb leányiskolákról» ; de Gerando Antoninától; «Közmondások az iskolában,» Lederer Ábrahámtól; «A jellemképzés módszere,» befejező közlemény Bánfi Jánostól; «Magyar költők hitvesei,» Aranyné, Vörösmartyné, Petőfiné és Tompáné arczképével, ezenkívül még kisebb nagyobb közlemények. — A «Keresztény Magvető,» az unitáriusok kolozsvári folyóiratának márczius-áprilisi füzete, a szerkesztőtől Péterfi Dénestől, Bartók Istvántól, Benczédi Gergelytől, gr. Künn Gézától, Hegedűs Istvántól, stb. ad egyházi, egyháztörténelmi és tanügyi czikkeket. Zenemű: Öt eredeti magyar dal jelent meg zongorára, Eemeti Fülöp Zoltántól, Blaha Lujza asszonynak ajánlva, kinek arczképe is díszíti a czimlapot; "ára 1 írt. Nemzeti színház. E hó 8-án eredeti színmű bemutatója volt a nemzeti színházban. Rákosi Jenőtől «A bárónő leveleit» adták, melyet a szerző bohóságnak nevezett el, s valószínűleg ezzel akarta jelezni, hogy darabjának főczéljául a mulattatást tekintette. A közönség eleget is mulatott, csak a harmadik felvonásban állt be apadás a derültségben. Többféle történetből van összeszőve a cselekmény, s a szövés, bonyolítás ügyes kézre vall. A tévedések, félreértések, ok nélküli aggodalmak, véletlen esetek, ha nem is újdonatúj alakban fordulnak elő, s nem is mindig bírják a valószínűség látszatát, de elevenségben tartják a színpadot és a sokféle elem fölhasználásához az ötletek és elmésségek sem hiányoznak. Az alakok pedig jók, a legtöbb hálás szerep, s a közreműködők fáradozását megjutalmazzák. Három házassággal végződik a darab, de nem a hármas frigy előzménye a három felvonásos bohóság története, hanem «a báróné» képzelődése és szerelmi ömlengése. A báróné egy ábrándos asszony, ki mindig szeretett valakit egész fellengzéssel, hanem noha már kétszer ment férjhez, egyszer sem azt választotta, akit szeret, mert inkább rászánta magát az epedésre, mintsem hogy szegény legyen. Első férje volt egy öreg báró, akinek czimét megtartotta, mikor az özvegyi fátyolt letette, Kvillényi kereskedőnek nyújtván kezét. A báróné tovább eped; ennek következménye a levélírási láz; a levelek pedig egy fiatal emberhez, Kallóczy Dezsőhöz mennek, a ki pedig nem szerelmes a bárónéba, csak illedelemből válaszol neki. Egy varrólány birja szivét, Lodolszka kisasszony. Eredeti alak Kvillényi Móricz is, a báróné férje, ki fölhagyván az üzlettel, mint hódító foglalkoztatja magát. A csinos varrólány tetszik neki s a piperés boltban nagy vásárlásokat tesz, hogy ürügye legyen a közeledéshez, az összevásárolt skatulyákat pedig egy külön szobában helyezi el, ahol aztán inasa szépen kiüríti és elajándékozza a maga választottjainak. E skatulyák a szövevény egyik ágát alkotják. A báróné levelei (azok a levelek, melyeket Dezső irt válaszul) nagy zaklatást idéznek elő, mert illetéktelen kezekbe kerülnek, s először Lodolszkát háborítják föl, mint Dezső hűtlenségének bizonyítványai ; aztán lepecsételt csomagban a férjhez jutnak, s van ijedelem és aggódás, hogy Kvillényi mindent tud, és most már nincs egyéb hátra, minthogy a bárónét szöktesse meg Dezső. A levelek visszakerítésére egész hajsza indul, melyben részt vesznek a többi szereplők is. A sok szálból fonódó mesében a megoldásnál bágyadozás következik be. A két főszerepet, a bárónét és Kvillényit, Molnárné és Újházi játszák a legjobb hatásai, a sokat zaklatott Dezsőt pedig Náday. Mellettök a jól irt szerepek egész korában Csillag Teréz, Vizváriné, Palotay Piroska, Benedek, Gabányi, Főidényi ügyeskednek. Pályanyertes mű. A mérnök-egylet pályázatot hirdetett volt az Andrássy-út városligeti torkolatának rendezése tárgyában. Az érkezett pályaművek közül legjobbnak és önálló becsünek az «Ivócsarnok» jeligéjűt találták. Szerzője Aigner Sándor, ki az egylet nagy aranyérmét és a közoktatásügyi miniszter által adott 1000 forintos utazási ösztöndíjat nyerte. Dicséretet nyertek a «Forum» és «Ábrándok» jeligéjű művek, KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEE. A magyar tud. akadémia e hó 11 -iki ülésén három levelező tag tartotta meg székfoglaló értekezését, Csontosi János, Fejérpataky László és Pulszky Károly, mind a három a második osztály (történet és államtudomány) tagja. Csontosi János a Korvinák felkutatott maradványairól értekezett. Előre bocsátotta, hogy már tíz év óta foglalkozik a magyarországi középkori könyvtárak maradványainak, a mohácsi vész előtti kéziratoknak fölkutatásával, hogy összeállíthassa a régibb századoknak e művelődéstörténeti képét, s a tudósoknak oly vezérfonalat szolgáltasson, mint Szabó Károly a mohácsi vész utáni magyar nyomtatványokról. A nemzeti múzeum segélyezésével külföldön is számos könyvtár magyar vonatkozású gyűjteményeit átvizsgálta. Tanulmányainak egyik fő része a Korvinákat illeti. Ebben Mátyás király könyvtárának egész bibliográfiai történetét előadja, a könyvtár pusztulásától kezdve egész napjainkig. Már a mult századokban több külföldi tudós irt a könyvtár maradványairól, először is Pflug Gyula Jenában, 1688-ban, ki a különböző könyvtárakban volt Korvinákat sorolta föl, de a legtöbb nem igazi Korvina volt. Nálunk Rómer Flóris tett legtöbbet a Korvinák felkutatására, az ezekről szóló lajstromokat szigorú bírálat alá vette, s 84 darab Korvinát mutatott ki. Csontost tovább folytatván a kutatások, 37 európai könytárban 118 kétségtelen Korvin-kódexet derített ki. A nemzeti múzeumban van 7, az egyetemi könyvtárban 12, a m. t. akadémia, továbbá a győri püspöki papnövelde, az esztergomi székesegyház, a ferenczrendiek pozsonyi, a gróf Teleki család m.-vásárhelyi és a zágrábi akad. könyvtárában 1—1. A külföldi könyvtárak közül a bécsi cs. k. udv. könyvtárban van: 27, a modenai Estefele könyvtárban: 15, a wolfenbüttelingi könyvtárban: 8, a müncheni udv. könyvtárban: 6, a veronai káptalani, a velenczei sz. Márk-féle és a párisi nemzeti könyvtárban 3—3, a többi külföldi könyvtárakban egy vagy kettő.