Vasárnapi Ujság – 1886
1886-09-12 / 37. szám - Gerlóczy Károly 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Gerlóczy Károly (arczképpel) 589. oldal / Élet- és jellemrajzok - A budavár visszavételére rendezett ünnepélyekből: 1. Budapest főváros és a történelmi társulat együttes díszülése a redut nagy termében szept. 1-én. - 2. A budavári emléktábla leleplezése szept. 2-án. 37. szám / Időszerű illusztrácziók - A bulgáriai államcsiny: 1. Sándor bolgár fejedelem szófiai palotája az államcsinyt követő reggelen. - 2. A fejedelem a mint a lemondó okmány aláirására kényszerítik. - 3. Sándor fejedelem és fivére elhurczoltatása a szófiai palotából a hadügyminiszterium épületébe. - 4. Sándor fejedelem és fivére mint foglyok utban a Duna felé 37. szám / Időszerű illusztrácziók - A Budavár visszafoglalása 200 éves évfordulójára készült emléktábla 37. szám / Táj- és uti-képek; épületrajzok, Hazaiak - A «Sándor Mátyás» czimü regényhez 37. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
37-1K SZÁM. 1886. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: /félévre ... 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : / egész évre 8 frt 1 félévre ... 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: / egész évre 6 frt ^— BUDAPEST, SZEPTEMBER 12. XXXIII. ÉVFOLYAM Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó félévre ... 3 . GERLÓCZY KÁROLY: BUDAPEST emelkedését teljes joggal mondhatni rohamosnak. Talán az egy Berlint kivéve nincs Európában város, mely oly haladást birna fölmutatni, mint Magyarország fővárosa. Aki két évtized óta nem látta, nem ismerne reá. Egészen megújhodott, átalakult, kiterjeszkedett, pedig sem árvíz nem söpörte el ócskább házait, mint 1838-ban, sem tűzvész nem pusztította el avultabb részeit. A természetszerű fejlődés útját nem hagyta el, csak gyorsan haladt rajta. Egymás után, néhány havi időközök alatt egész utczasorai támadtak üres telkek vagy romlatag épületek helyén, paloták, boulevardok, sétaterek keletkeztek, ugy hogy ma már Budapest nem csupán természeti páratlan fekvésénél fogva, de az emberi kéz által rakott építményei czímén is a kontinens szebb városai közé sorozható. Mintegy két évtizede már, hogy a magyar főváros fejlődése ily gyors tempót mutat, de a haladásnak ez a tempója még sokáig nem válik lassúbbá. Bécs, a büszke(birodalmi metropolisz, a fejedelmi udvar székhelye, melynek emelkedése szintén a jelentékenyebbek közül való, nagyobbszerű szabályozásait, milyenek a lerombolt bástyák és körfalak helyén keletkeztek, már-már befejezte; azokkal a középítkezésekkel, melyek egy fővárost megilletnek, már elkészült, több királyi palotát, több kaszárnyát, múzeumot, burg-és operaszínházát, városházat, tanépületeket, parlamentházat nem igen épít egyhamar. Budapestre nézve még mindez hátra van. Most kezd kiépülni második körútja, mely kettős palotasort vezetend körül a városon a felső Dunától az alsó Dunáig. A parlament házának, mely a magyarok honfoglalásának monumentuma kiván lenni, már lakják alapjait; a király csak az imént fogadta el a budai várpalota kiterjesztésének tervét. Az egyetemi építkezések egy része még hátra van s még azután vár megvalósításra az a terv, mely a főváros környékét helyi vasúthálózattal vonva be, üdülő nyaralóhelyekkel, olcsóbb családi házak telepeivel, egész külső városkákkal építendő tele. Tagadhatatlan, hogy Budapestnek, valamint Berlinnek is, e nagy emelkedéséhez nagyban hozzájárultak a politikai viszonyok, melyek a fővárost az állami legfőbb hatóságok székhelyévé, a kereskedés, az ipar, a forgalom központjaivá tevék. Hozzájárult a nemzet áldozatkészsége is, mely a törvényhozás által megszavaztatta a főváros újjáteremtéséhez szükséges összegeket. Mindez azonban hiábavaló lett volna ama benső fejlődési erő nélkül, mely Budapestben magában rejlett s melynek csak a szabadság varázsigéjére vala szüksége, hogy előlépjen s csodával határos dolgokat alkosson. De hogy még e benső erő is képessé vált ily alkotásokra, az ismét ama férfiak buzgóságának, ernyedetlen fáradozásának és értelmességének köszönhető, akik hivatva voltak a főváros ügyeit intézni s a rendelkezésökre álló jó anyagba lelket önteni és a város megindult fejlődését szerencsés irányban vezetni. Budapest késő nemzedékei hálával gondolhatnak ama férfiakra, kik a visszanyert alkotmány első évtizedeiben álltak a főváros ügyeinek élén s nem mulasztották el annak javára használni föl a kedvező viszonyokat. És ha majdan emlegetni fogják e buzgó férfiak neveit, kik polgár erényeikben nem büszkélkedve, csupán a kötelesség becsületes teljesítésének ösztönétől vezettetve megalkották a modern Budapestet, — ez érdemesek sorából nem fog kimaradhatni az a név, mely e sorok fölé irva van s melynek viselője, vonatkozással a fővárosnak az utolsó időkben elért fejlődésére, ha szerénysége megengedné neki, jogosan mondhatná el, hogy «quorum pars magna fui». Gerlóczy Károly, Budapest főváros I. alpol- Goszleth I. fényképe után. GERLÓCZY KÁROLY.