Vasárnapi Ujság – 1888
1888-04-01 / 14. szám - A divatról. (képekkel) 232. oldal / Női munka és divat
II. SZÁM. 1888. XXXV. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSÁG. selyem és gyapjú, vagy a világosabb gyapjú és sötétebb selyem egyidejű alkalmazásáról is beszélnek. Csipkéi sokat helyeznek kilátásba nyári estélyi viseletre s ifjú lányoknak sok szalagot is. A legújabb és legelegánsabb szövetek s minták ritka választékában gyönyörködhetünk Monaszteriy és Kuzmik udvari szállítók gazdag berendezésű raktárában. Különösen szép játszó (changeant) manceok találhatók az atlaszhoz hasonló szövésű, de homályosabb új peau de soie-ban, sárga-fehér, kék-piros, fraise-zöld, szürke-kék stb. színeket szivárványozva. Tollas és babos mintázatú poult de soir tafota szövésben, továbbá nagy választékú csikós surahk, méterre "1 frt 75 krral, changeantban is, szintén felettébb elegánsak. Egészen uj szövet a ritka szép aeolienne, a legkülönfélébb színben, piros, fekete babbal, kék, fehér babbal, virágokkal, vagy nagy rózsákkal, mely utóbbiak kevésbé ajánlatosak ifjú lányoknak, de rendkívül jól mutatnak császárság és directorium stylü kosztümökben. Nagy rózsák, virágfüzérek a gyakori minták crépe de chine-ben s mousselineben is, s ezekből néhány igen szép á la Tosca kosztümöt volt alkalmunk látni Monaszteriy és Kuzmik utódai divattermében. Selymek között az úgynevezett pongee- selymek állnak első sorban, kalász- és lombmintákkal, pirosban, fűzfazöldben stb. Meglepő hatásúak az új voile és kasmír-szövetek, faconírozott sávokkal, melyekbe virágminták, pálmák, vagy egész domború, fényes aczéllal beszőtt sávok vannak beszőve. Kevesebb a változatosság az angol gyapjú-szövetekben, melyek többnyire szinszinben sávozottak, vagy saját színű beszőtt koczkákkal vannak ellátva. Gyönyörű kosztümöket is láttunk ugyanitt a párisi Laferriére és Doucet-czégektől. Egyik a kék crépe és schottisch hatásos alkalmazását mutatja, directorium korabeli stylben, a másik vörös és fekete pongee-selyem császárság korabeli szabással. A harmadik mousseline, szintén directorium-stylben tartva, húzott derék, rajta szívformában alkalmazott vieux rose szalag, a mellen csokrot képezve. Ujja szintén húzva a válltól a karon át, s alul szintén ugyanoly színü csokorral átkötve. Széles vieux rose öv fogja át a termetet, elől csokorral. Az alj elől lapos, oldalt két panneaux díszíti, míg hátul ránczokba berakva esik alá. A kora tavasz még a felöltőkben is szokott egyet-mást hozni. A legszebbek azok, melyek gyöngygyel, csipkével vannak díszítve, többnyire egész testhez állók, vagy elől lazák, s innen majd mindig hosszú szalagcsokor esik alá. Plissébe rakott csipke ujjak képezik a legutolsó divatot ezekben. Csinos egy fichü-forma, a vállon és háton három-három gyöngylevéllel, alul grelotdísszel, s az ujjakon is grelot-rojtokkal. Angol ruhákhoz leginkább testhez álló jaquetet viselnek, nyakán nem ritkán két-három gallérral, ami pikáns és újszerű. Még egy szót a keztyűkről, mert a franczia mondás szerint: «bien gantée et bien chaussée, c'est bien habillée». Néhány év előtt a fekete keztyűk voltak divatban, majd a svéd keztyük vették át a szerepet, és ma a világosszinű keztyű iránt mutatkozik igen erős hajlandóság, melynek halvány szinei majd a fehéret közelítik meg. F.a. LATOGATO RUHA. — A "Wiener Mode" rajza. i>38 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Karácsonyi-pályázat az akadémián. A tud. akadémia márcz. 26-iki ülésén olvasták föl a jelentést a gr. Karácsonyi drámai pályázatra 1887-ben beérkezett művekről. Négyszáz arany volt a dij, melyért drámai művek versenyeztek. A jutalmat ezúttal sem adták ki, de találtak a bírálók dicséretre érdemes művet, «Bölcs Salamont,» melynek megjutalmazására két biráló rá is szavazott, három azonban ellenezte az akadémiai koszorú megadását. A biráló bizottság tagjai voltak: Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv, Lehr Albert, Vadnai Károly és Bánóczi József. A jelentést Bánóczi terjesztette az akadémia elé. Tizenhárom mű érkezett, de ezekből egy zavaros nyelven írt novella, mely e szerint nem pályázhatott. Négy mű semmi figyelemre nem érdemes. Egy vagy más tekintetben említésben részesült «Könyves Kálmán» s «Vértanú és szent.» Ügyesen irt darab «Az ideálért,« de erőszakos a meséje. Népies nyelve, népies mellékalakjai, népdalai a népszínművek közé sorozzák, s ha a szerző tisztán a nép közé helyezi, lesz belőle oly népszínmű, mint akárhány, melyet az utolsó esztendőkben láttunk. «Koppány» gyakorlott verselésű dráma, de cselekvénye hideg, alakjaiban nincs élet. Az «Anya és hitvese» pedig jól dramatizált, hatásos regénybeli jelenetek sorozata, de nem dráma. Mindezek fölött magasabban kiemelkedik két mű, az egyik átalános költői érdemeinél, a másik mozgalmasabb drámai cselekvényénél fogva. Az utóbbi «A megtért,» mely az erdélyi fejedelmek korában játszik, és hőse egy elbizakodott nemes ifjú, ki egyszer hetykén oda veti, hogy minden nőt meg tudna hódítani. Fogad is erre élethalálra, s akit ellenfele kijelöl neki, hogy hódítsa meg, abba mélyen beleszeret, megtér. Epizódok nem tarkázzák, a személyekben nincs fölösleg, de a problémát nem tudja mind az öt felvonáson keresztül érdekességben tartani ; itt-ott vontatott, hellyelközzel üres s ezt a hangulatos, gyakran szellemes dialóg nem pótolhatja egészen. A «Bölcs Salamon« bibliai dráma; a bibliából van a tárgy, onnan az esemény szálai, a mellékesemények, a szereplők és a párbeszéd fordulata. Mint már mások is tették, szerző összekapcsolja az «Énekek énekét» Salamon történetével és a «Példabeszédek» néhány terjengőbb gondolat-rithmusát ügyesen használja föl keleties rejtvény-föladásra. Ezek a korbeli adatok egyáltalán a biblia illető helyeinek hű másaiként jelennek meg és úgy hatnak is : keresetlen bensőséggel, egyszerűen, epikus nyugalommal és epikus tárgyiassággal közlik a tényeket. S mert e tények kiválóan belső természetűek: a bölcsesség és szerelem föltüntetői, azért hat e mű cselekvénye inkább mint rege s az egész inkább mint idyll, semmint dráma. Összeütközés lehetséges, de szerzőnk gondosan kerüli. Szerző hősének nincs annyi energiája, mint a szentírás Salamonjának. A mi hősünk a régi kor szent bölcselkedője, a XVIII. század fölvilágosodottságának és a XIX. század szabad elhatározás tiszteletének szellemébe oltva. Nem cselekszik, csak megfigyel; szenved, de nem küzd, hanem lemond, a hős a középkor csalódott leventéje, csakhogy uj csaták zaja elől nem kolostorba, hanem — ezer felesége háremébe menekszik. De költészet van a darabban. Nem drámai érdemeiért, de költői szépségeiért a bíráló bizottság két tagja : Lehr Albert és Vadnai Károly a «Bölcs Salamon» pályamű megjutalmazására szavaztak. A többség azonban csak annyit bírt elismerni, hogy a «Bölcs Salamon» egységes hangulatú, szép verselésű és gondos nyelvű dramatizált idyll, de nem dráma; hogy bizonyos naiv elfogulatlanság a régi thémával szemben, mely a mai dráma izgalmai után szinte jól esik, e mű leghódítóbb vonása; de drámai mozgalom csak az utolsó fölvonásban van benne. Mindezek alapján a bírálóbizottság többsége a Karácsonyi-dijat ezúttal nem véli kiadhatónak. Az akadémia összes ülése hozzájárult a jelentéshez, s a dijat nem adták ki. A Karácsonyi-dijat alapítása óta csak kétszer ítélték oda: Szigligeti «Trónkeresőjének és Csiky «Ellenállhatatlan» vígjátékának. Most, mikor csak egy szavazat hiányzott, hogy «Bölcs Salamon» megnyerje, felszólalások történnek a lapokban, s az egyik bíráló, Vadnai Károly (ki a jutalom kiadására szavazott) nyilatkozik, és kijelenti, hogy az akadémián bemutatott jelentés a bírálók kisebbségének álláspontjáról nem mond eleget, mert a két bíráló elismerése nagyobb volt, mint amilyennek a jelentés feltünteti. A szerzők nevét most találgatják. Némelyek a «Bölcs Salamont» Dóczy Lajos művének tartják , de ezt már czáfolják is. «A megtért» szerzője állítólag Ferdinandy Béla, fogalmazó a honvédelmi minisztériumban s uj ember az irodalomban. «Az ideálért» drámát valószínűleg Kórodi Péter írta, ki a népszínházból ismeretes, s ez a műve mint népszínmű már előadásra el is van fogadva. Hadtörténelmi közlemények. Az akadémia hadtörténelmi bizottsága által megindított, hadtörténelmi folyóiratból az első kötet megjelent, Rónai Horváth Jenő honvédszázados szerkesztésében. Nemzeti küzdelmeink, a magyar vitézség kimerítő leírása, a magyar hadi történetírás ápolása feladata, s eredeti forrástanulmányokon alapuló hadtörténelmi tárgyú értekezéseket, adalékokat közöl, valamennyit nem csupán a szakférfiak, hanem a nagy közönség által is élvezhető előadásban, szakemberek tollából. Évnegyedenkint jelenik meg egy-egy kötet, történelmi szereplők arczképeivel, térképekkel s egyéb rajzokkal. Előfizetési ára egész folyamra 1 frt, egyes füzet bolti ára 1 frt 25 kr. Az előfizetési pénzek a Franklin-társulathoz (Egyetem-utcza l sz.) küldendők ; a könyvárusi bizomány Grill Richárd udvari könyvkereskedőnél van. ESTÉLYI RUHA BÁRSONYBÓL. A «Wiener Mode» rajza.