Vasárnapi Ujság – 1889
1889-03-03 / 9. szám - A görög naptár és időszámitása 140. oldal / Elmélkedések; értekezések; fejtegetések
8. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSAGr. 141 "vezett virágos triodium használtatik. A húsvét előtti 9-ik vasárnap, mely a katholikus Septuagesimának felel meg, az elveszett fiu vasárnapja, az arra következő a húshagyó vasárnap, melylyel az úgynevezett vaj- vagy sajthét veszi kezdetét az oroszoknál, a fehér hét a szerbeknél. Ez végződik a sajthagyó vasárnappal, vagy fehér böjtnappal, mely a nagy böjt első hetét vezeti be, s mint ilyen megfelel a mi karneválunknak. Az első böjtvasárnap orthodox vasárnapnak neveztetik, mert ezen ünneplik nemcsak a képtisztelet helyreállítását s minden igazhitű fejedelem, fejedelemnő és püspök emlékezetét, hanem mindannak kárhoztatását is, a mi a görög hittől eltér és eretnek utakon tévelyeg. A böjt többi vasárnapjai egész a húsvét előtti vasárnapig 2, 3, 4, 5 számmal jelöltetnek. A negyedik bőjthete szerdája bőjtközépnek, a húsvét utáni negyedik hét szerdája prepolevimijének, azaz húsvét- és pünkösdközi időnek neveztetik; csak a szerbeknél viseli az e napon szokásos vizszentelési szertartásról a vízszentelő ünnep nevét. Szentatyák vasárnapját megelőző csütörtökön ünneplik Krisztus urunk mennybemenetelét, s maga a pünkösd két ünnepnapból áll, melyek közül az első a szentháromságról, a második a szentlélekről, a kis oroszoknál pedig megfordítva neveztetik. A görög hitű délszlávok ez ünnepet a szentlélek leszállásának emlékére ülik, mint szentlélek hétfőjét. Pünkösd utáni vasárnapot, mely a katholikusoknál és protestánsoknál Trinitatis — vagy Szentháromság vasárnapjának neveztetik, a görögök minden szentek emlékére ülik, következő hétfő pedig a Péterbőjt első napja, mely mindig jan. 28-án, Péter és Pál napja előestéjén végződik. E böjtökön és a húsvét előtti nagy böjtön kívül a görög egyház még két hosszabb böjtöt tart; a szűzanya mennybemenetele böjtjét augusztus 1-től 14-ikéig és a Krisztus születése negyven napi böjtjét, melyet Oroszországban rendesen Philipovici vagy Fülöp-böjtnek neveznek, mert a Fülöp apostol napja után (nov. 14.) kezdődnek. Mind a böjtöket megelőző nap böjtestéjének, vagy húshagyónapnak (Mjazopuszt vagy Zagorjenijé) neveztetik. A Quatember-böjtök a görög hitűek előtt ismeretlenek, ugyszintén egyes böjtnap is a szerdán és pénteken kívül csak három fordul elő az orosz-görög naptárban. A görög hitüek egyházi éve nem adventtel kezdődik, mint a nyugati egyházban, hanem szept. 1-én. Január eleje a polgári év kezdete, s egyszersmind Krisztus körülmetéltetésének ünnepe és szent Bazilius emléknapja. Január 6-án, Krisztus megkereszteltetése ünnepén megy végbe a viz-fölszentelés ünnepélye, mely különösen Pétervárott nagy pompával illetik meg. Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.) a görög egy-Mig az oroszok mindegyre uj szenteket csinálnak, addig a románok például szent Damasczen óta nem fogadtak el ujabb szentet s még négy localis szentjüknek sem szenteltek külön napokat, mert még nincsenek forma szerint kanonizálva. A Keresztelő Szent János tiszteletére rendelt ünnepek: Iván születése (jun. 24), Sz. Iván lefejeztetése (aug. 29), a synaxis (jan. 7.) és fejének három megtalálása (febr. 24 és máj. 25) az egész görög egyház által el vannak fogadva. Nemkülönben Péter és Pál apostol ünnepe (jun. 29), Szt György vértanúsága (ápr. 23), Mihály arkangyal napja (nov. 8), Iván vértanúé házban az Úr találkozása nevet visel arról a legendáról, hogy Jézus Krisztust, mikor születése után 40 napra anyja és József a templomba vitték, Simeon, ki szüleivel az uton találkozott, üdvözölte és karjára vette. Urunk színváltozása és Kisasszony napja, mint a katholikusoknál, szintén aug. 6-ikára, illetőleg szept. 8-ára esnek, ép ugy Boldogasszony bemutatása (nov. 21.). Ellenben Boldogasszony szeplőtlen fogantatása ünnepét, melyet a görög egyház szent Anna fogantatásának nevez, nem decz. 8-án, hanem 9-én illik. Következő ünnepek azok, melyeket csak a görög egyház ismer: Boldogasszony védelme (okt. 1); Boldogasszony meze (jul. 2.); övének letétele (aug. 31); Szűz Mária Egyptomba jutása (decz. 26); Krisztus eredeti képének átvitele Edessából (aug. 16) s ezekhez járul még néhány, melyeket csakis az orosz egyház ül meg; a kazáni csodatevő istenanya-kép ünnepe (okt. 22.); a vladimirié (aug. 26); a vladimiri szűz Mária-kép két találkozása (május 21 és június 23); a tichwini szűz Mária-kép megjelenése (jun. 26), a kazánié (jul. 8) és smolenskié (jul. 28) s a Szűz Mária csodatétele (nov. 27). A dunai fejdelemségekben a csodatevő Máriaképek ünnepeit, a milyen egyedül Moldvában három van, nem ülik külön napokon, hanem csak rendes Mária-napokon. A Szent Kereszt megjelenése (máj. 7.) s a keresztfa létrejötte ünnepét (aug. 1) minden görög hitü tartja, ellenben a szentek és vértanuk ünnepei az országok szerint különböznek. VADÁSZAT KŐSZÁLI ZERGÉKRE A LŐRINCZ-HEGYEN, A FOKFÖLDÖN. A FEKETE JÁNOS ÁLTAL VEZETETT TIZENHATÖKRÖS TEHERSZÁLLÍTÓ-KOCSI A GRAHAMSTOWNI VÁSÁRTÉREN, HOLUB EMIL DÉL-AFRIKAI UTAZÁSAIBÓL.