Vasárnapi Ujság – 1889

1889-12-01 / 48. szám - Pesty Frigyes 48. szám / Arczképek, Hazaiak - Edison Alva Tamás 48. szám / Arczképek, Külföldiek - Pesty Frigyes (arczképpel. Ortvay Tivadar 777. oldal / Élet- és jellemrajzok - Bischitz Dávidné mellszobra. Róna Józseftől 48. szám / Műtárgyak - Edison fonográfja: Kürthangok átvitele a fonográfra. - Zongorahangok átvitele a fonográfra 48. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Jankó Pál zongora-billentyűzete (9 ábrával) 48. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Jankó Pál zongorája 48. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - A mi hadseregünk: előnyomuló gyalogság. - Ezred-zene. - A rajok előnyomulása. -Fegyverforgatási gyakorlatok. - «Szakasz-össztüz» térdelő első sorral. - Hadi híd. -A kantin. - Beteg katonák orvosi vizsgálata. - «Menet! Indulj - egy!....» - 8 mm-es ismétlőfegyver. (Mannlicher). Nyitva és feszitve. Lövés után zárva. - A magyar királyi honvédség zászlója. - «Hurrah! - Rajta!» - elesett… - Az istállóban. -A várparancsnok szócsövei 48. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez

BUDAPEST, DECZEMBER 1. XXXVI. ÉVFOLYAM. 48. SZÁM. 1889. Előfizetett feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és | egész évre 12 frt „ _ „. . I egész évre 8 frt I egész évre 6 frt mrmv,,­­ . . . t. Csupán a VASARNAPI UJSAG­­ * . Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK T ~ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: ) fél évre _ 6 « I felevre _ 4 « | félévre _ 3 ] Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó A PESTY FRIGYES. 1823—1889. tudósok között, kik az ifjabb időkben alap­vetőleg járultak hazai történeti, földirati és politikai ismereteink gyarapításához, kétségkívül a legjelentékenyebbek egyike Pesty Frigyes, kit csak az imént ragadott el tőlünk a kérlelhetetlen halál, pótolhatatlan vesztesé­günkre. Még fris­s hant, mely alá fektettük; még el nem hervadoztak a virágok, melyekkel árván maradt családtagok, mélyen szomorkodó jó barátok és tisztelők, igaz bánattal eltelő tudo­mányos testületek sirját felékesítették. A komor halotti zsolozsma, a mely elkisérte, elhangzik fülünkben; érte ejtett könnyünk fölszárad idő­vel ; de a mikor csak eszünkbe fog jutni a meg­dicsőült hi pályatárs, mindannyiszor meg fog újulni szivünk fájdalma. Mert akármerre for­duljunk a hazai történet és a vele rokon szakok kutatásának terén, az ő nyomát ott találjuk mindenütt! Alig dolgozott valaki nálánál többet s hozzátehetjük, alig dolgozott valaki nálánál alaposabban s több lelkiismerettel. Csupa lelki­ismeretesség, csupa lelkesedettség s fáradhatat­lan buzgalom vala ő. A tér, melyet Pesty Frigyes közel egy félszá­zad óta tudományos művelés alá fogott s nagy képességével és ernyedetlen szorgalmával meg­termékenyített, a hazai történettudomány és segédszakainak, a diplomatikának és geográ­fiának tere volt. Ennek is nem egy-egy elszigetelt részét fogta művelés alá. Kiterjeszkedett annak egészére. A magyar történelem terén alig van oly jelenség, melyet meg ne vizsgált, meg ne figyelt,fel ne derített volna. Ha végig tekintünk tudomá­nyos kutatásainak eredményein , elbámulunk azok sokaságán, változatos sokféleségén s vala­mennyinek komoly, alapos, helytálló okadatolá­sán. Termékeny kezéből czikkek, értekezések, vaskos könyvek kerültek ki s mindezek telvék tanulsággal, nagy és meggyőző igazságokkal, fényes értelmi sikerekkel. A­mit elméje termelt, a hazai tudományra nézve elsőrangú nyereség volt. Ott is, hol kritikájának éle a sűrű ködön át nem hatolhatott, annyit használt nekünk, hogy kísérlete után legalább­is megtudhattuk, merre, mily irányban kell tartanunk, hogy czélhoz ér­jünk. Addig, a­míg ő fel nem lépett, a hazai tör­ténettudomány mezején egész tájak hevertek szemeink előtt csaknem teljesen parlagon. Né­mely politikai, közjogi, államtani kérdések alig voltak a tudományos kutatás körében megérintve s annál kevésbbé megoldva. A fordulat akkor következett be, a midőn ő e parlag-tájakon meg­jelent. Ő a kietlen tért gazdag ismereteinek szö­vétnekével bevilágította s a rejtelmes kérdések­ből igen sokat alaposan, biztosan s megdönthe­tetlenül megoldott. Mit tudtunk mi ő előtte hazánk egyik területileg legjelentékenyebb s a múlt eseményei tekintetében legérdekesebb vi­dékéről, az úgynevezett temesi bánságról ? Ha­zánk eme délvidéki területe történetismereti tekintetben még jóformán puszta sivatag, terra incognita volt. A­mit az olasz Griselini, meg a derék Bárány Ágoston e nagy vidékről nekünk elmondottak, az csak úgy hangzott fülünkben, mint valami rege vagy anakhronizmus. Sok állí­tásuk hallatára elmosolyodtunk, vagy kétkedő­leg s tagadólag csóváltuk fejünket. Minden lé­pésnél éreztük, hogy jobb, bővebb, igazibb fel­világosításra van szükségünk. Egy szerencsésebb géniusz után tekintettünk, de a­kik a Griselini­ket és Bárányokat a munka terén követték, még mindig nem tudták tudásvágyunkat kielégíteni, munkáikban csakhamar észre kellett vennünk a nagy hézagokat s a történeti anyag fogyatko­zását, a kritika erőtlenségét. Csak midőn Pesty Frigyes lépett nyomukba s szólalt meg komoly hangján, tudtuk meg legott, hogy ő a keresve keresett útbaigazító. A történeti anyag nagy hirtelen s nagy mennyiségben szaporodott fel PESTY FRIGYES, Ellinger Ede fényképe után.

Next