Vasárnapi Ujság – 1893
1893-01-08 / 2. szám - A román trónörökös nősülése (arczképekkel) 27. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
2. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. egyáltalán a forró égöv összes pálmafajai mélabúsan lelógó, széles, hosszú leveleikkel csaknem egyetlen zöld mennyezetet képeznek ...» a következő megjegyzések férnek. Legelőször is a banaan nem pálma, mert a kákák közé tartozik; másodszor a cinchona nem pálma, mert a buzérfélék közül való, hozzá amerikai növény; a doktor urat valószínűleg az tévesztette meg, hogy ez szolgáltatja a china-kérget és port, China pedig Ázsiában van; csakhogy itt is úgy van a dolog, mint a pulykával, melynek németül «Indián» a neve, holott Amerika a hazája. Mindezek onnan származnak még, hogy Kolumbus amikor elindult, Kelet-India felé kereste az utat, de Amerikát fedezte fel; maguknak az amerikai benszülötteknek is így keletkezett az «indián» nevük. A cinchonára nézve csak tenyésztési kísérleteket tettek s nem is Ceylonban, hanem Jávában. Harmadszor, a kakaó sem pálma, mert abba a rendbe tartozik, amelybe szerény mályváink, sőt hársfáink is ; ami pedig még fontosabb, ez is Amerika növénye. Negyedszer, ha a doktor úr azt mondja, hogy azon az egy ponton ,a forró földöv összes pálmafajai» vannak együtt, akkor ez, még ha az a pont botanikus kert is, bizony nagy baj; a tudomány ötszáznyolczvan pálmafajt ismer, ezeknek pedig egy teljes ötödrésze Amerika sajátja, tehát nem lehet ott Ceylon leírt paradicsomában. Lássuk ezt a leírást: «Az egész tó olyan, mint egy kolosszális zafírba (?) foglalt óriási gyémánt ... tükrét helyenként egészen elborítja a széles levelű lótosz fehér és piros virága. —Fehér és piros lotosz ! — helyesebben Nelumbo, mert Ceylonban ez a neme nincsen, hanem van fehér, leheletszerű rózsaszín árnyékolású; no, de ez még nem volna baj ; hanem baj az, hogy kevés sorral alább ez a virág, melynek átmérője lehet 15—If1 centiméter, a levele 20—40 cm. ugyanazon a tavon a Viktoria regiával jelenik meg együtt, avval a hozzáadással, hogy óriási «kelyhe» egy gyermeket is elbír. Nem feszegetem — noha nem találom nyomát, — hogy a Viktoria regiát átplántálták volna Amerikából, mely hazája, — Ceylonba; meglehet; de az a virág, mely hasonló a mi lotosz virágunkhoz, tehát alapjában véve nem kelyhes, nem bírhat el egy gyermeket, mert csak 40 cm. átmérőjű; a levele inkább, mert széle tányérszerűen föl van vetve, —talán erre vonatkozhatnék a kehely? — s akad olyan is, mely két méter átmérővel bír. Az érző mimosával sem szerencsés a leíró. Talán toll vagy sajtóhiba, hogy a »pubica mimosának» írja, mert a fajneve bizony «púdon-tól származik, tehát «pudica». — De az már nem sajtóhiba, hogy ennek is a helyhe záródik, holott csak a levelek záródásáról lehet szó. Különben ez is braziliai növény, mely Ceylonban csak vendég, akár csak a mi virágházainkban. És most lássuk a kolibrik dolgát. Dr. Gáspár czikkének egyik helye így hangzik: «A hatalmas pálmatörzsekre kúszó orchideák kelyhén játszva enyelegnek tenyérnagyságu lepkék a parányi kis kolibrikkal.» Lemondok arról, hogy a «kúszó orchidea» kifejezést tüzetesebben vegyem s hagyom a «kelyhet» is, mely, úgy látszik, a jeles utazónak kedvelt szava. Hiszen meglehet, hogy a kúszó Vaníliát is átplántálták ismét Amerikából Ceylonba; akad sok kelyhes Orchidea is. De már az, hogy Ceylonban a tenyérnyi lepkékkel kis kolibrik enyelegjenek, hát az bizony lehetetlen, még pedig azért, mert az összes kolibri fajok — úgy négyszáz körül — csupán és egyedül Amerikában élnek, ennek a földrésznek sajátos, jellemző szárnyasai. Azt gondolom, hogy olyan, már terjedelmüknél fogva is számottevő útleírások, aminő az ismertetett is, csak akkor hajthatnak igazi és tartós hasznot a közművelődésnek, ha a természetrajzba vágó meghatározásai nem vétenek a valóság ellen. És ezt annál is inkább megkövetelheti a köz, mert pálmák, fotoszok, kolibrik s hasonló hangzatosabb útleírási tartozékokra nézve nincs is szükség valami mélységes szaktudásra : minden valamire való ismeretek tára, magyarul «Conversations Lexikon», megóvja a laikus írót a szarvashibáktól és baklövésektől. Ezt leginkább azért írtam, mert újabb időben sokszorosan tapasztalom, hogy a realisztikus irányzat fölkarolja ugyan a tájrajzot, ki is színezi fáknak, bokroknak, virágoknak és füveknek megnevezésével, de legtöbbször olyanokkal, amelyeket a táj fekvése egyenesen kizár. HERMAN OTTÓ: A ROMÁN TRÓNÖRÖKÖS NŐSÜLÉSE. Élénk emlékezetben lehet még olvasóinknak az a nagy port vert fejedelmi regény, midőn a román trónörökös, a Carmen Sylva név alatt is ismert román királyné jóakaratú közbenjárásával egy szép bojár leányt, a királyné egyik udvarhölgyét eljegyezte, de az eljegyzést a román politikusok erélyes fellépése megsemmisítette. A román királyné és pártfogoltja eltávoztak Romániából, s még sokáig elkeseredetten küzdöttek a politika hatalma ellen, és a közvélemény egy része, mely a szerelem költészetét a fejedelmi körökben mindenkor jó szemmel nézi, sokáig hitte, hogy sikerül legyőzni az akadályokat s a szép Vacarescu Helén egykor csakugyan román királyné lesz. Most már annak teljesen vége. A román trónörökös, Hohenzollern Ferdinánd herczeg, január 10-én esküszik örök hűséget egy más nőnek, ki, mint leendő királyné, sokkal inkább megfelel a románok óhajainak, mert királyi vérből származik, sőt Európa egyik leghatalmasabb fejedelmi családjának tagja. A menyasszony ugyanis Mária Alexandra Viktória herczegnő, az edinburghi herczeg legidősebb leánya s így az angol királynő unokája. Még fiatal leány, 1875 okt. 29-én született s így tíz évvel fiatalabb vőlegényénél, ki 1865 augusztus 24-én látta meg a napvilágot Sigmaringenben, a Hohenzollern család ősi fészkében. Itt, e délnémetországi várban, mely már századokkal ezelőtt is a jelenlegi német császár őseinek birtoka volt, lesz az esküvő, mert a vőlegény atyja, Lipót herczeg, így állapította meg. Ez a Lipót herczeg jelenleg a Hohenzollern-család egyik ágának feje, s az ő öcscse a jelenlegi román király, kit 1866-ban, midőn még fiatal porosz hadnagy volt, választottak meg Románia fejedelmének s 1881-ben kiáltották ki királynak. Mivel a király gyermektelen, a trón Lipót herczegre és gyermekeire jutott volna. Maga Lipót herczeg azonban s legidősebb fia, Vilmos herczeg, lemondtak jogaikról s így a fiatalabb herczeg jelöltetett ki Románia trónörökösévé, s ezt a román kormány 1889 márcz. 18-án ki is hirdette. A trónörökös Ferdinánd Viktor Albert Mainard herczeg azóta legtöbbnyire Romániában tartózkodik, hogy leendő országának nyelvével és szokásaival teljesen megismert A ROMÁN TRONOROKOS ES MENYASSZONYA IRODALOM ES MŰVÉSZET. Czóbel Minka. «Maya.» Budapest, 1893. A kis kötet két részből áll, az első «Az élet könyvéből», a második «A halál könyvéből» czímet visel. E két jellemző czím is mutatja, hogy a költőnő, ki már korábbi köteteiben is örömest foglalkozott a lét nagy kérdéseivel, itt a két legnagyobb probléma, az élet és halál sötét titkait kutatja. Arany János mondta Tompa egyik költeményéről: «Oly helyeken jár a költő, ahol féltjük az embert. Állítson a költő keresztet az ily pontokra, hogy itt veszélyes a járás.» Ugyanezt ismételhetnék Czóbel Minka számos költeményénél s szinte döbbenve kérdjük, hogy mer egy gyönge nő ott járni, ahol a legerősebb fejű férfi is sokszor behunyja szemeit, hogy el ne szédüljön. Ilyen az «Eunoia», melyben a végnélküli Nirvánában szunnyadó Istent rajzolja, ki álmában megteremti az álmot s megálmodja magát, az eget és földet, az