Vasárnapi Ujság – 1897
1897-08-08 / 32. szám - Köllő Miklós (arczképpel) 523. oldal / Élet- és jellemrajzok
524 VASÁRNAPI UJSÁG. 27. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. elmaradt, mert időközben Zala Györgytől meghivást kapván, ennek műtermébe lépett és ott segédkezett az aradi vértanúk emlékszobrának elkészítésében. A Zala mellett töltött idő alatt fáradhatatlanul, SZÍVÓS kitartással dolgozott és tanúit Köllő , úgyszólván éjt-napot egygyé téve, hivatásának szentelte magát. Ugyanekkor volt a párisi világkiállítás, amely alkalomból Köllő is elment a nagy franczia fővárosba és hosszabb időt töltött az ott egybegyűjtött művészeti remekek tanulmányozásával. Párisból visszatérve, egy ideig még ismét Zalánál foglalkozott, majd azonban megvált tőle és önállóan kezdett dolgozni. Azóta készített kiválóbb alkotásai a palotát és az új országházat díszítik. A királyi készítette a kúria lépcsőházában levő négy karyatidot. Az ezredévi kiállításon a történelmi főcsoportot díszítő szobraival tűnt föl, amelyekért a kiállítás után a koronás arany-érdemkereszttel tüntették ki. 1896-ban készítette el a Szeged városa által nála megrendelt Szentháromság szobrot is. Nemrégiben kapott megbízást az új királyi palota részére is. Erdély és Fiume jelképi ábrázolását kellett elkészítenie szoborművekben, amelyeket a kész minták után már faragnak is kőbe. Végül meg kell említenünk még az épülőben levő erzsébetvárosi templom részére a főváros által megrendelt munkáit: Patrona Hungáriát, Szent Istvánt, Szent Lászlót, és ezek mellékalakjait, amelyek már szintén gipszbe öntve állanak Köllő műtermében. Ezek a templom fő homlokzatát fogják díszíteni. Köllő még csak harminczhat esztendős, így legjobb munkaerejében van. Művészetének az az újabb sikere, a melyet Petőfi segesvári szobrának megalkotásával ért el, bizonyára nagyon buzdítólag fog reá hatni, s így bizton várható, hogy még kiválóbb szobrászi alkotásokat is fogunk tőle láthatni. Hogy így legyen, a magyar művészet minden igaz barátja őszintén kívánja. Kornis Elemér. EGYVELEG. * Érdekes laboratóriumok, A párisi Jardin des plantes területén a föld alatt több kilométer hosszúságú, római korból eredő folyosókat találtak. Az igazgatóság most ezeket a folyosókat laboratóriumokká alakította át oly czélból, hogy a természetbúvárok ott tanulmányozzák a barlangokban élő s rendesen szem nélküli állatok életmódját. * A vadruczák repülését sikerült megmérnie egy izlandi csillagásznak. A Blun Hillen levő meteorológiai intézetben épen a felhők mozgását mérték, mikor egy csomó vadrucza épen arra repült. Többszörös mérés után kitűnt, hogy a ruczák 308 méter magasban óránkint átlag 76,4s kilométer sebességgel repültek. A szél éjszakról fújt, de gyöngén, a ruczák pedig éjszakkeletről húzódtak délnyugat felé. * A tó eledel nélkül teljesen jó állapotban el lehet 25 napig is, ha van elegendő vize, sőt 17 napig még víz nélkül is kibírja, de csak 5 napig tartható kizárólag száraz eledellel, azaz itatás nélkül. * Értékes puskagolyók. Kaszmir határán hunzalok legutóbbi lázadása alkalmával az angol a katonák azt az érdekes felfedezést tették, hogy a benszülöttek puskagolyóinak egy része ólommal bevont gránátkő volt. Mindenesetre ritkaság, hogy drágakövekkel lövöldözzenek. Az angolok lehetőleg minden ilyen golyót összegyűjtöttek. * Sodorna és Gomora pusztulását egy pár Palestinában járt német tudós nagyon valószínűnek tartja. Nem földrengés pusztította el ezeket a városokat, hanem a Jordán vizének alámosása következtében beállott földomlás, melyet a kénkéneg és szénkéneg kiömlése követett s ez a két gáz gyuladt meg akár közönséges tűztől, akár villámcsapástól, mivel a földomlás gyakran jár együtt a viharral. A gázokkal aszfalt és petróleum is ömölhetett ki, mely szintén meggyuladt. A katasztrófa idejének megállapítása végett a bibliában említett sötétség volt az irányadó. Teljes napfogyatkozás 1763-ban Kr. e. volt, a mikor Ábrahámnak megjósolták Izmael születését s akkor csakugyan Izmael a «Genezis» XVH-ik fejezete szerint 13 éves volt. Igy Sodorna pusztulása Kr. e. 1750-ben történhetett. * Az esőzés folytonos gyarapodását állapította meg Flammarion Francziaországra nézve. Adatai 1689 óta állandó gyarapodást mutatnak. + Az első ártézi kutat a Szaharában 1856-ban fúrták Tamerna oázisban, hol 28 napi fúrás után hatalmas szökőkút állott elő. Azóta 452 kutat és 320 szökőkutat készítettek, melyek közül több valóságos oázist létesített, tisztán a szökőkutakból naponkint 8 millió liter víz jő ki. A tervezett nagy szaharai vasút mentén is mindenütt akarnak kutat fúratni. * Kecskéket használnak Svájcz némely vidékén, valamint Dél-Amerikában is juhászkutyák helyett. Igen jól tudják a juhokat rendben tartani, különösen hirtelen záporeső vagy jégeső alkalmával összeterelni s biztos helyre vezetni. * A lovak rendkívül félnek élettelen társaiktól. Bárminő dög legyen az istállóban vagy az utczán, közönyösen veszik, de ha lótársuk pusztul el, valóságos forrongás tör ki közöttük s igen nagy a rémületök. * A motoros bérkocsik Párisban nagyon népszerűek lettek. Sok esetben azt tapasztalták, hogy háromszor olcsóbbak, mint a láfogatú bérkocsik s emellett kétszer oly gyorsan szállítják az utasokat. * A tenger gilisztái. A Csendes-óczeánnak az egyenlítő körül fekvő szigetcsoportjai mellett évenként kétszer, többnyire októberben és novemberben óriási mennyiségben lepi el a tenger felszínét egy a gilisztához hasonló úgynevezett palolo féreg, mely fél méter hosszú s 2 — 3 milliméter vastag. Néhány óra múlva ismét eltűnnek az állatok, de a tenger vize tele van zöldes-fehér tojásaikkal. A bennszülöttek az októbert a féreg után sok helyen kis palolo-hónapnak, a novembert nagy palolo-hónapnak nevezik s ilyenkor kosarakkal és rostákkal nagy mennyiségben szedik össze az állatokat, amelyeket nyersen, vagy kenyérfalevelekben sülve eszik meg. A palolo íze hasonlít az osztrigáéhoz; sok európai ember is nagyon jó izünek tartja. * Az aczéltoll föltalálásának kora ismeretlen. Mondják, hogy már Dürer korában élt egy Neudörfer nevű nürnbergi írómester, aki rézlemezekkel próbált írni. Annyi bizonyos, hogy a XIX. század kezdetén már többször használtak réz, ezüst, sőt egyéb érez tollakat is a szépíráshoz és kőnyomásnál. Az első apréltoll-gyárat 1830 körül Perry angol alapította. Újabban néhány római régiséget találtak, melyek bronzcsövek a mai trón alakja szerint s valószínűleg szintén irásra használtattak. A FEHÉREGYHÁZI EMLÉKOSZLOP FELAVATÁSI ÜNNEPÉLYE. — Dunky fiviek fényképe után.