Vasárnapi Ujság – 1899
1899-08-06 / 32. szám - Petőfi az erdélyi táborban. sss 531. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak
532 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 32. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM. A pesti márcziusi szereplése révén már népszerű költő a vesztett szebeni csata miatt lehangolt tábort Szelindeken már első fellépésével felvillanyozta. 1849. január 24-én a császáriak Szebenből a szelindeki állomást, melyet maga a tábornok a legszerencsétlenebbnek mondott, dél három oldalról megtámadták. A csatában tájban Petőfi, mint reá nézve első vérkeresztségben, a Bem által vezetett középen vett részt, és a tábornoknak segédkezett. A rövid ideig tartó csata sikere a császáriakat visszavonulásra kényszerítvén, másnap, január 25-én, majd később január 31-én a Szeben ellen rendezett tüntetés után a tábornok ugyan e napon hadseregét a szomszéd Vízakna kisded sóbánya-városba vezette át, ott főhadiszállását az irodával együtt a piaczon, Timár József házánál ütötte föl, és azonnal megkezdette ágyúi elhelyezését a város Szeben felőli részén, a sóbányák közelében, alkalmasaknak mutatkozó helyeken sánczok ásatását, és azon pontok megjelölését, melyek a várható megtámadás esetében az egyes csapatok által elfoglalandók voltak. A vízaknai rövid táborozás alatt Petőfi, debreczeni Kiss Sándor és e sorok írója a város főutczájának Szeben felőli szélén, a sótiszti lakban szállásoltak, és hivatalos dolgaikat napközben az irodában végezve, az esték Petőfi hangadó szellemes társaságában különböző beszélgetések közt kellemesen, de néha, midőn a költő gúnyos megjegyzéseivel a magyarországi hadi eseményeket, és különösen a már ekkor Debreczenben székelt kormány dolgait bírálgatta, kedvetlenül is teltek el. Boszantotta őt az ország hadi ügyeinek vezetése, melyet költői felfogása szerint másképen látott volna jónak, s bírálgató észrevételei mellett nem egyszer nyilvánította azt a nézetét, hogy azért jött az erdélyi hadsereghez, mert itt még becsülettel lehet szolgálni. Fölemlíthetem azt a kis adatot is róla, hogy szerette az ezüstpénzt, és lekötelezte, aki vele bankóért ezüst tallért váltott; ami aztán arra a tréfás megjegyzésre szolgáltatott alkalmat, hogy ő az ezüst pénzt az általa gyűlölt kormány papírpénze elleni tüntetésből gyűjti; de erre Petőfi azzal válaszolt, hogy a felesége szereti az ezüst pénzt, annak akar meglepetést szerezni. így telt az idő február 4-ikéig, vasárnap seggeiig, a midőn öltözködés közben Petőfi elbeszélte álmát, hogy csatánk volt és hogy a csatában Bem tábornok csákójáról leesett a fehér toll. — Meglássátok, fiúk, — mondá, — ma megvernek bennünket. E sorok írója épen az ablaknál öltözködve, azon át látta, hogy Szeben felől egy magaslaton a császáriak mozgolódva, csatára készülnek; mire társait figyelmeztetve, velük együtt a főhadiszállásra sietett, honnét Bem már a csatatérre távozott, Petőfi pedig utána ment. Ezután csakhamar a csata ágyútüzeléssel, sóbányák közelében, reggel nyolcz óra tájban a megkezdődött. Én a főhadiszálláson maradtam, az irodát szekérre pakoltam, a tábori pecsétet pedig, mely az ország korona nélküli czímere körül ezen köriratot viselte : a Az erdélyi felső magyar hadsereg pecsétje» téli kabátom zsebébe helyeztem. Ez alatt a podgyász-szekerek a piacz egész területét ellepték, és az azon keresztül való közlekedést elzárták, mit Bauer Lajos őrnagy irodavezető ,látva, azon figyelmeztetésemre, hogy jó lenne azokat tova küldeni, és ekként a piacztért az esetleges visszavonulásra szabaddá tenni, — azt válaszolta: «Nem tehetem, míg a tábornok rendeletét nem kapom, mert ő a podgyász-szekerek előre küldését magának tartotta fenn.» Ezután nevezett őrnagy társaságában, a vízaknai hegy jobboldali magaslatáról, honnét az egész csatatér látható volt, néztem a küzdelmet, mely 11 óra feléig mindkét fél kemény kitartásával vívatott; ekkor a császáriak jobb oldala Szeben felé hátrálási mozdulatot tevén, és ezt Bem tábornok észrevevén, ágyúit a sánczokból kivonatta és előbbre nyomulva láthatóvá tette egész, mintegy 3000 főnyi csatázó seregének csekély voltát. Ennek következménye lett aztán, hogy a gránátosai élére állott Puchner tábornok, segíttetve egy gyorsan előre vezényelt ágyúüteg tüzelésétől, rohamot intézett, és a Bethlen Gergely által vezényelt jobb szárnyat megbontotta és hátrálásra kényszerítette, mi annál veszélyesebb lett, mert a hátrálás Bem ágyúi irányában történt és a tüzérek működését akadályozta. A hátrálást futás követte, miközben számtalan honvéd a sóbányákba menekült, ahol halálát lelte. A városban Vízaknán, a piacztéren ágyúikkal menekülő tüzérek, a podgyász-szekerek közt fennakadtak; 11 ágyú, a tábornok kocsija minden vagyonával és a tábori iroda az összes iratokkal, a császáriak birtokába tettak. Petőfi Bemmel a piaczon keresztül jumár a városba nyomult császáriak lövöldözései a közt menekült a csatatérről, és a megmenekült harczosokat a Szerdahelyre vezető úton, a tábornoknak rendbeszedni segédkezett. A költőnek így teljesült álma után a hadsereg maradványát a végelpusztulástól az mentette meg, hogy a császáriak az elfoglalt Vízaknán, a podgyász-szekerek kiürítésével és Szebenbe szállításával hosszasabban foglalkozván, ez által elegendő időt engedtek a rendbe szedett seregmaradvány visszavonulására Szerdahely felé. A császáriak üldöző előcsapatát Losenau császári ezredes úgy vezette, hogy a magyarok seregmaradványa este minden baj nélkül Szerdahely szász városba vergődhetett, hol Bem mindjárt megérkezése után a sebesülteket a szatmári önkéntesek fedezete alatt Szász-Sebesre szállíttatta, maga pedig éjfél tájban hadserege zömével a sebesültek után indult. Útközben vette az értesítést, hogy a sebesültek fedezetét Szász-Sebesen megtámadták és hogy a várost a szomszéd gyulafejérvári vár őrségének egy része szász nemzetőrökkel megszállva tartja. Bem azonnal csatárláncz képezésével közeledett a város felé, az 55. zászlóalj 4-ik százada pedig, élén Petőfi Sándorral, rohamot intézett a város szélén felállított császáriak ellen, és miután az, egy pár még használható ágyú sikeres közreműködésével a császáriaknak a gyulafehérvári várba való meghátrálását eredmé Remete Lajos amateur fényképe van. A PETŐFI-ÜNNEP BUDAPESTEN, A PETŐFI-SZOBORNÁL JULIUS 30-ÁN.