Vasárnapi Ujság – 1903
1903-04-05 / 14. szám - A «Turul» léghajó szerencsétlensége (képekkel) 223. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
14. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. Kozma Andor adta elő a bírálók ítéletét. Noha 63 költemény érkezett, a bírálók egyet sem találtak a jutalomra érdemesnek. A «Magyarnak születtem» czimű ódát megdicsérték s ezenkívül még hatot találtak említésre méltónak. Ezután Szily Kálmán főtitkár tett jelentést a Wodiáner-féle jutalomról, amelyből évenkint két-két kitűnő néptanító jutalmazandó ezer-ezer koronával. A bizottság a jutalmat Schmidt Boldizsár pécs-bányatelepi igazgatótanítónak és Kanovics György, a balatonfüredi Erzsébet-szeretetház igazgató-tanítójának ítélte oda. Az Akadémia üdvözletet küldött Duka Tivadarnak válaszul arra a levelére, amelyben azt jelenti, hogy a Körösi Csoma Sándor-ünnepre betegeskedése és agg kora miatt nem jöhetett el. Az Akadémia nagygyűlését az idén május 5—10-ikére tűzték ki. A történelmi társulat április 2-ikán tartotta havi ülését gróf Teleki Géza elnöklete alatt s Bánó József olvasott föl a harmad éve elhunyt Berzeviczy Edmundról, aki sokat fáradt a közpályán, foglalkozott történetírással, írt alapos históriai dolgozatokat, tagja volt csaknem megalakulása óta a történeti társulatnak. Egyik érdekes munkája : «Berzeviczy Pohárnok István és Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár élete.» Bánó, kit benső barátság kötött az elhunythoz, melegséggel idézte vissza emlékezetét. Az Otthon irói kör közgyűlését márczius 29-ikén tartotta Rákosi Jenő elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében a társaság múlt évi tevékenységét hozta emlékezetbe, ezek közt a Vörösmarty-szobor ügyét. A tisztikar megbízatásának ideje is most jár le. Radó Antal főtitkár és Sajó Aladár titkár elfoglaltságuk miatt végleg kiváltak. Buzgó szolgálataikért a közgyűlés köszönetet nyilvánított. A választásnál elnök lett ismét Rákosi Jenő, alelnökök: Beöthy Zsolt, Bródy Sándor és Gelléri Mór, főtitkár: Márkus Miksa, titkár: Révész Gyula, gazda: Lipcsey Ádám dr., pénztárnok: Falk Zsigmond lovag, ellenőr: Lendvay Sándor, könyvtárnok Balassa József dr. és Roboz Andor. Az elnök a választás után külön üdvözölte az új alelnököt: Gelléri Mórt, az Otthonnak kezdet óta egyik legbuzgóbb és legtevékenyebb tagját, ki sokáig gazdája volt. A közgyűlést lakoma követte. MI ÚJSÁG? A kassai Rákóczi-kiállítás. A II. Rákóczi Ferenc szabadságharczának emlékére ez év július végén Kassán rendezendő történelmi kiállítás országos bizottsága azzal a kéréssel fordul Magyarország hazafias közönségéhez, hogy mindazok, akik II. Rákóczi Ferencz korabeli (1650—1720) képzőművészeti és iparművészeti, továbbá hadtörténeti, lakásberendezési, irodalmi és egyházi emlékek birtokában volnának, azokat a kiállítás czéljaira átengedni szíveskedjenek. Az emléktárgyak rövid leírását végrehajtó bizottság titkárához (Hoffmann Arnold theologiai tanárhoz, Kassa, Fő utcza 93.) legkésőbb április 30-áig — kell elküldeni. A tárgyak vasúti szállítására a kereskedelemügyi miniszter 50 százalékos kedvezést nyújtott. A tárgyak 1903 május 31-éig küldendők be. Az átvett tárgyak épségéért a Rákócziereklye-kiállítás nagybizottsága felelősséget vállal. A kiállítás országos bizottságának élén Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert dr., Csáky Albin gróf Münster Tivadar, Kassa város polgármestere, Takáts Menyhért dr., jászói prépost és Zichy Jenő gróf állanak. A kiállítás július 26-ikán nyílik meg és szeptember 20-áig tart. Budapest mint fürdőváros. A magyar főváros rendkívül gazdag gyógyító erejű hatalmas meleg forrásokban, hideg keserűvizekben. Nincs nagy város, melynek ily forrásai volnának. A budai Dunapart mentén egymásután bugyognak a forróvizek. A Margit-szigeten, a városligetben ártézi kutak fúrásával hozták föl a természet adományát. Ez maga már megbecsülhetetlen kincs volna akárhol; Budapesten pedig együtt bírjuk egy nagyváros minden kényelmével, szórakozásával, a budai hegyvidéknek regényes szépségével, mely közelből kínálkozik kirándulásokra és a fürdőknél hömpölygő gyönyörű Dunával. De fürdőink lassan fejlődnek odáig, hogy világvárosi jelentőséget segítsenek adni Budapestnek. Leginkább hátramaradtak a főváros tulajdonában levő fürdők, mert ezeknek a világjárók igényei szerint való felépítéséhez és berendezéséhez a gyorsan emelkedett város szükségletei mellett nincs pénz. A városi mérnöki hivatal ép most számította össze, hogy mennyi millióba kerülne a Rudas-fürdő, Sáros-fürdő, a városligeti artézi fürdő fölépítése. Az egykor oly messze vidékekről is annyira látogatott Sáros-fürdő most már nincs is meg. A Ferencz József-híd építésekor rozoga épületeit kisajátították, lebontották. A forró víz azóta a Dunába ömlik. Most egy külföldi tőkepénzes angol társaság ajánlkozik, hogy a gazdag forráshoz fényes palotákat épít. A «The London and Yorkshire limited» társaság ajánlatot tett a Sáros-fürdő megvásárlására vagy bérbevételére. Hajlandó átvenni a Gellérthegy másik oldalánál levő Rudas-fürdőt is s a két fürdőt a Gellérthegyen rendezendő kényelmes utakkal összekötni, a Gellérthegy tetején is fürdőpalotát emelni, ahova gépek szívnák föl a vizet. Ott lenne vendéglő, hangversenyterem, színház. Gondoskodnék az egész telepen mulatóhelyekről, sportmezőkről és épületekről. A beruházási költségeket 14 millió koronára számítja, kész biztosítékot tenni s a tiszta jövedelmekből a várost részesíteni. Megegyezett a híres Cook-társasággal és a Hálókocsi-társasággal is, hogy ezek az angol vendégeket a lehető kedvező árak mellett szállítják Budapestre. Az ajánlat már a főváros hatósága előtt van, az április elsei közgyűlésen tárgyalásra is ki volt tűzve, de levették a napirendről, hogy jobban meg lehessen vizsgálni, milyen jelentőséget tulajdoníthatnak a szép terveknek s mennyiben ajánlatos, hogy a dolgot ne maga Budapest vegye-e kezébe. Kisfaludy Sándor és neje hamvai. Kisfaludy Sándor szerelmi költészete későbbi nejét, Szegedy Rózát örökítette meg. Költő és neje külön-külön sírban porladoznak. A sümegi kaszinóban pár évvel ezelőtt alakult szoborbizottság elhatározta, hogy Szegedy Róza hamvait ott helyezi végső nyugalomra, ahol a költő nyugszik. A közös sír fölé azután emléket emelnek és e munkára Istók János szobrászt kérték fel, aki az ősz elejére el is készül már művével. Deák szobra Szegeden. Ez év október 17-ikén századik éve lesz Deák Ferencz születésének. Szegeden már bizottság alakult a nap megülésére. A város ezen a napon rendkívüli közgyűlést tart. Emlékérmet veretnek, a városháza terme számára Deák arczképét lefestetik s a közgyűlés elé azt a javaslatot terjesztik, hogy Deáknak 40,000 korona költséggel Szegeden szobrot emeljenek. Gróf Andrássy Dénes az elhunyt hitvese emlékének. A bőkezű jótékonyságú főúr, gróf Andrássy Dénes, ki hosszú idő óta Münchenben lakk, hazaérkezett Krasznahorka-Váraljára. Ott akar mauzóleumot építtetni nem rég elhunyt nejének, kinek hamvait véglegesen itt temetik el. A nagy sírkápolnára 400,000 koronát szánt és hazai erőkkel akarja fölépíttetni. Az építkezésnél az első kapavágást maga a gróf fogja megtenni. Új grófi család. A király Üchtritz Emil bárónak és törvényes utódainak a magyar grófi méltóságot adományozta a várkonyi előnévvel, megengedvén, hogy a család az Üchtritz-Amadé kettős nevet használja. Üchtritz Emil édesanyja, aki a hetvenes években halt meg, utolsó sarja volt a hírneves Amadé grófi családnak. Az Amadé-család számos híres hadvezért, horvát bánt, nádort és költőt adott a hazának. Férfiága a mult század közepén halt ki. Az Üchtritz-család is régi nemzetség. Emil gróf atyja még német volt, de 1848-ban mégis a magyar hadseregben küzdött. Üchtritz Emil gróf, aki testvére Üchtritz Zsigmond bárónak, nagybirtokos Pozsony vármegyében ; fia, ifjabb Üchtritz Emil belügyminiszteri fogalmazó. Királyi udvari tanácsosok. A király Szerb György képviselőnek, ki a képviselőház véderő-bizottságában mint a katonai javaslatok előadója évek során át működött, királyi udvari tanácsosi czímet adományozott. Ugyanő kitüntetésben részesült Weisz Berthold képviselő, gyártulajdonos, a gazdasági és ipari érdekek előmozdításáért szerzett érdemeiért és Kohner Zsigmond, a pesti izraelita hitközség és a pesti Lloyd-Társulat elnöke, a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréséül. Kohner Zsigmondnak a közjótékonyság terén való szereplése is jól ismeretes. T. olvasóink figyelmébe ajánljuk a Lueff Sándor pipere-szappan és illatszertárában (Budapesten IV., ker. Váczi utcza 9.) kapható Siréne-crémet, mely a legjobb és teljesen ártalmatlan arczszépitő-szer és e tulajdonságánál fogva bátran ajánlható. A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali) f. é. márczius hó 18-án tartott 71-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1902. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1902 deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 611.558.220 korona és 13 fillért tettek ki és az év folyamán bevett díjak 27,001.880 korona 96 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály díjtartaléka 13,024.702 korona 24 fillérrel 160,189.849 korona 13 fillérre emelkedett. A tűzbiztosítási ágban a díjbevétel 12,271.371.385 kor. biztosítási összeg után 20,219.214 korona 97 fillér volt, miből 9,132.779 kor. 87 fillér viszontbiztosításra fordíttatott, ugy hogy a tiszta díjbevétel 11,086.435 kor. 10 fillérre rúgott, mely összegből 7,881.010 kor. 61 fill. mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 71,10 °/o-át teszi ki. A jövő években esedékessé váló díjkötelezvények összege 82,371.684 kor. 24 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 4,316.155 kor. 18 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1,457.860 kor. 40 fillérre rugott. A betöréses lopás elleni biztosítási ágban a díjbevétel 363,700 korona 26 fillért tett ki. A (I TURUL» LÉGHAJÓ FÖLSZÁLLÁSA. Sorger fénykép, utin.