Vasárnapi Ujság – 1911

3. Élet- és jellemrajzok - Schulek Frigyes (képekkel). Éber László 940. oldal

940 VASÁRNAPI UJSÁ^. 26. SZÁM. 1911. 58. ÉVFOLYAM. SCHULEK FRIGYES. Megfeszített építési tevékenység közepette, fővárosunk valóságos megújulása idején ünne­peljük Schulek Frigyes hetvenedik születés­napját. Több mint félszázad évvel ezelőtt egy kis debreczeni gimnázista nézte ámuló szemmel azoknak az építészeti műveknek kelet­kezését, a melyek a városnak új, modern, monu­mentális jelleget adtak. A dunaparti palota­sor, a Lánczhid, az Alagút érlelték meg benne azt a vágyat, hogy ő is építészeti pályára lépjen és alkalma nyíljék ily szép és nagy­szerű művek alkotására. Büszke önérzettel érezheti ma, hogy a gyer­mek sejtő kívánsága beteljesedett. Budapest gazdag és változatos képében Schulek Frigyes­nek köszönhetjük a legszebb vonásokat. A mester tanuló- és ván­dorévei érdekes pillantást nyitnak meg a múlt század építészetének történetébe. Ma is büszkesége, hogy a pesti főreáliskolában folytatott ta­nulmányai közben, a szün­időkben, alaposan megtanulta a kőművességet és segédi ok­levelet nyert. 1861-ben, a budai műegyetemen töltött egy esztendő után, már a bécsi akadémia növendéke. Ott kereszteződtek azok az építészeti áramlatok, a me­lyek a múlt század közepét jellemzik. A fiatal Schulek mesterei közül Van der Nüll és Siccardsburg, a bécsi ope­raház építői a renaissance­irány legkiválóbb művelői közé tartoztak, de ezeknél nagyobb hatást gyakorolt reá Schmidt Frigyesnek, a Szent István-templom építészének egyénisége, a középkori em­lékek beható ismeretén és értékesítésén alapuló, szi­gorú ós mégis szabad mű­vészete, mely egészen más volt, mint az orthodox «gotikusok» száraz stilszerűsége. Fiatalos lelkesedéssel vetette magát Schulek a középkori építészet tanulmányozására. 0 volt egyik alapítója a «Wiener Bauhütte» akadémiai önképző körnek, a mely szerényen megindulva, csakhamar központja lett Bécs építészeti éle­tének és melynek kiadványai világszerte elter­jedtek. Az akadémiai évek letelte után, 1866-ban a regensburgi székesegyház helyreállításánál nyert alkalmazást. 0 készítette a templom fő­homlokzatát ábrázoló nagy rajzot, a mely az 1867. évi párisi világkiállításon szerepelt. Derűs humorral szokta a mester megjegyezni, hogy ez a nagy munka mesterének féltékenységén kívül csak másfél évig tartó szembajt szerzett neki. A LŐCSEI VAEOSHAZ HELYREALLITASA UTAN. Munkában, tapasztalatokban gazdag évek következtek. A párisi világkiállítás, olaszországi tanulmányút, munkálkodás Schmidt Frigyes mellett — Schulek készítette egy Khinában építendő nagy templom tervét, mely Bécsben nagy feltűnést keltett, — mindez nagyon kibő­vítette látókörét. 1870-ben hazatért és Pesten telepedett le, és barátjával, Steindl Imrével együtt a Lipót-utczai új városház terveit dol­gozta ki. Ekkor történt az a tragikomikus eset, hogy midőn a csúcsíves stílusban ter­vezett épület alapjait már elhelyezték, a városi közgyűlés a terveket elvetette és azt kívánta, hogy a palotát az akkor divatos «resonanz» (renaissance) stílusban építsék. De Schulek mégis megőrizte művészi és hazafias lelkese­dését. Felajánlották neki az ulmi Münster kiépítésének vezetését, de ő hazáját kí­vánta szolgálni. 1871-ben, a mintarajziskola szervezésekor ő lett az ékít­ményes és az építészeti rajz tanára. Benső barátság fűzte kartársaihoz, Izsó Miklóshoz és Székely Bertalanhoz. Izsó­valtervezte 1873-banaz épülő­félben levő Margit-híd építé­szeti és szobrászati kiképzé­sét, a melyben először lép föl a törekvését annyira jellemző nagy, nemzeti és történeti emlék gondolata. Az érdekes terv nem valósult meg és Izsó pályájának csakhamar vége szakadt, míg Székelylyel együtt a monumentális mű­vek hosszú sorát alkothatta meg, a melyekben az építész és festő a legszerencséseb­ben egészítette ki egymást. 1872-ben alakult meg a Mű­emlékek Országos Bizottsága, Mint a bizottság építésze, Schulek kezdettől fogva mai SCHULEK FKIGY.ES MŰVEIBŐL,. A SZEGEDI REFORMÁTUS TEMPLOM. A VISEGRÁDI SALAMON-TORNYA KIEPITESENEK TERVE.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék