Vasas, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1974-06-01 / 6. szám

14 Az országos szakmai bértáblázatról Az MSZMP Központi Bizottsága még 1972 novemberében állást foglalt abban, hogy a megfelelő kereseti arányok biztos­­sítása érdekében, a bértarifarendszer ré­szeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Az országos szakmai bértáblázat kidolgozásának és alkalmazá­sának alapvető célja, hogy fokozottabban érvényre jusson az a jogos követelmény, hogy megközelítően azonos bért kapjon az egyes szakmákban, az azonos gyakorlattal rendelkező és azonos teljesítményt nyújtó dolgozó, függetlenül attól, hogy mely ipar­ágban, üzemben stb. dolgozik. Természe­tes, hogy a szakmai bértáblázatnak kifeje­zésre kell juttatni a képzettségbeli kü­lönbségeket, a nagyobb erőfeszítést igény­lő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát. A KB állásfoglalását követő időszakban az illetékes állami szervek — a szakszer­vezetek és így a mi szerveink bevonásával is — megkezdődött az országos szakmai bértáblázat kidolgozására vonatkozó elő­készítő, felmérő és ellenőrző tevékenység. A Munkaügyi Minisztérium a SZOT-tal együttműködve, széles körű felmérést vég­zett A részletes felmérés és vizsgálat mintegy 110 szakmára terjedt ki. Nem egy esetben — az érintett létszám függvé­nyében — a felmérés kiterjedt egy-egy szakma 2—3 kategóriájára is, így mintegy 200 munkás munkakör­ béradatai kerültek felmérésre, amely több mint 600 ezer dol­gozót érintett. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi tör­tént az eltelt idő alatt, mi lesz a lényege a szakmai bértáblázatnak, milyen feladatok hárulnak a vállalatok gazdasági és szak­­szervezeti szerveire, az előkészítésben és a végrehajtásban, s nem utolsósorban mi­lyen hatást várhatunk az alkalmazásától. E kérdésekre kívánunk választ adni e cikk indításával a következő hónapokban folya­matosan szakszervezeti tisztségviselőink­nek és dolgozóinknak. A felmérés kiterjedt az érintett szak­mákban és kategóriákban dolgozók beso­rolási bérére és az átlagos órakeresetére. (Az átlagos órakereseten itt csak a bér­költség terhére fizetett összegeket kell ér­teni, tehát nem tartalmazza a részesedési alapból fizetett összegeket.) A feldolgozott bér- és kereseti adatok Számos korábbi álláspontot, véleményt megerősítettek, néhány nem várt követ­keztetésre is vezettek. Általában megálla­pítható, hogy számos, azonos szakmán be­lül, azonos kategóriákban dolgozók bére között indokolatlan különbségek van­nak. A részletes elemzés azonban kimutat­ta azt is, hogy a legnagyobb szóródások a vállalatokon belül alakultak ki, az egyes szakma azonos kategóriájában elérte az 1,50—2,0 Ft/óra értéket is. A szóródás, te­hát az átlagos eltérés fokozatosan csökken a vállalatok, alágazatok és különböző ága­zatok között. Legkisebb tehát az eltérés a különböző szektorok között. Az adatok elemzése bebizonyította, hogy kedvező irányban alakult a férfiak és nők közötti bérkülönbség. Az órakeresetek közötti szóródás általá­ban meghaladta a besorolási bérek szóró­dását. Okai általában megegyeznek az elő­zőekkel. Tehát itt­ is jellemző, hogy a leg­nagyobb szóródások a vállalatokon belül tapasztalhatók. Természetes, hogy a szóró­­dás mértékét még számos egyéb tényező is befolyásolja. (A nehéz munka, a több műszak anyagi elismerése, a teljesítmény­bérezési formák és arányai, a túlórák mér­téke stb.) A vázlatosan közölt tapasztalatok is bi­zonyítják, hogy helytálló és előremutató volt a Központi Bizottság azon célkitűzé­se, hogy minden szakmában csökkenteni kell az azonos kategóriájú munkát végző dolgozók alapbére közötti különbséget, de ezzel egyidejűleg csökkenteni kell a kü­lönböző szakmák, de azonos kategóriájú munkák közötti indokolatlan különbsége­ket is. A részletes elemzésre épülő és az orszá­gos szakmai bértáblázat kialakításának el­veire vonatkozó javaslat elkészült és a kormány még 1974 márciusában jóváhagy­ta. Ezzel egyidejűleg a munkaügyi minisz­ter rendeletben szabályozta az országos szakmai bértáblázat alkalmazásával kap­csolatos kérdéseket. A kormányhatározat és a miniszteri ren­delet lényegében a következőkben jelölte meg az országos szakmai bértáblázat ki­alakításának elveit és alkalmazásával kap­csolatos kérdéseket. Annak érdekében, hogy a különböző szakmákban azonos kategóriájú munkát végzők indokolatlan alapbérkülönbségeik mérséklődjenek, be kell vezetni — a köte­lező munkásbesorolási rendszert kiegészí­tő — országos szakmai bértáblázatot. En­nek ki kell terjednie a legnagyobb létszá­mú ipari és építőipari szakmák kulcsfon­tosságú munkaköreire, a népgazdaság va­lamennyi ágazatában és alkalmazni kell minden vállalatnál, sőt még a magánmun­káltatóknál is. A szakmai bértáblázat a kötelező tari­fánál szűkebb alsó és felső határos alap­bértételeket kell, hogy tartalmazzon. Rész­letesen meg kell határozni az adott bér­tételek alkalmazásának képzettségi és munkakörülményi feltételeit. A bértétel alsó és felső határa között legfeljebb 30 százalékos különbséget szabad létrehozni. A hatályos tarifarendszer alsó és felső bér­határai között jelenleg mintegy 50—70 szá­zalék különbség van. A szakmai alapbértételek irányelv jelle­gűek. Azonban minden vállalat majd in­tézkedési tervet köteles készíteni arra vo­natkozóan, hogy a mindenkori béremelési lehetőségei figyelembevételével hogyan kí­vánja azokat az értékeket megközelíteni. A vállalatok ez irányú tevékenységét a felügyeleti szerveknek irányítani, koordi­nálni és ellenőrizni kell. A bértáblázat az alapórabéreket tartalmazza, tehát nem a keresetekre vonatkozik. A szakmai bértételeket a tervezett bér­­növekedésnek megfelelő mértékben évente módosítani kell. A módosítás során, az ará­nyok javítása érdekében a szakmai bér­tételeknél differenciált emelkedést is lehet alkalmazni. A munkaügyi miniszter rendelete rész­­­letesebben szabályozza a bértáblázat alkal­mazásával kapcsolatos kérdéseket. Megha­tározza, hogy 1975. január 1-től minden vállalat köteles a rendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmazni a III. negyedév­ben kiadásra kerülő országos szakmai bér­táblázatot. Hatálya kiterjed a népgazdaság valamennyi ágába tartozó vállalatnál, ipa­ri tevékenységet végző üzemek fizikai munkásaira. Minden vállalat az év első negyedében köteles felülvizsgálni az általuk foglalkoz­tatott munkások személyi alapbérének ala­kulását és kimutatni a szakmai bértáblá­zathoz viszonyított eltéréseket. Az eltéré­seket minősíteni, rangsorolni kell annak érdekében, hogy mérséklésük, felszámolá­suk milyen sorrendben történhet. Ezért az éves bérfejlesztés felhasználását úgy kell megtervezni, hogy a szakmai bértáblázat bértételeihez közelítsenek, elérjék vagy azok tartása mellett alakuljanak a szemé­lyi alapbérek. Az előző kérdéseket a bérfejlesztés fel­­használására vonatkozó tervezett intézke­déseket a kollektív szerződés előző évi vég­rehajtásáról szóló beszámolóval együtt, megvitatásra a dolgozók elé kell terjesz­teni. A tárgyévre kialakított szakmai bér­­fejlesztési előirányzatokat minden fonto­sabb szakmára, továbbá a betanított és segédmunkásra vonatkozóan a kollektív szerződésben kell meghatározni. Mindezekből következik, hogy jelentő­sen megnövekszik a szakszervezeti szervek hatásköre és felelőssége. Ezekről a kérdé­sekről és tennivalókról a következő szá­mokban fogunk szólni. Erdész Ede bér- és munkaügyi pv. h. MUNKAVÉDELEM: A zajártalmat kedvezően befolyásoló rezgéscsillapító gépalapok A megmunkáló gépek, a velük szemben támasztott követelmények miatt mind érzékenyebbek a rezgésekre. Ezért a hagyományos gép­alapok készítése nagy gon­dosságot, de egyben nagy költségeket is jelent. A gépek áthelyezésével — és az gyakori — a gondok és költségek ismétlődnek, mert újabb gépalapok készítése válik szükségessé. Az ábrán­­jelzett rezgés­csillapító gépalap alkalma­zása egyszerűbbé, jobbá és gazdaságosabbá teszi a gépek megfelelő elhelyezését, mű­ködését és nem okoz gon­dot azok áthelyezése sem, mert csak szintezett padozat szükséges. 1. Alsó alaplemez, 2. Ru­galmas elem (gumi), 3. Le­mezköpeny, 4. Csúszásgát­ló, 5. Magassági szabályozó, 6. Szerszámgépágyú, 4. rög­zítőcsavar méret, D. Típu­sonkénti gépalap mérete, H. Gépalap magassága. A rezgéscsillapító gépala­pok alkalmazása lehetővé te­szi a megmunkáló gépek szerelési és áthelyezési költ­ségeinek csökkentését; az épületre gyakorolt dinami­kus terhelés csökkentését; a rezgésszint csökkenését; az üzemi zaj csökkenését. Felvilágosítás, tanácsadás valamint beszerzési lehető­ségek a KGM Műszaki Tudo­mányos Tájékoztató Inté­zetében. Budapest, V., Arany János u. 22. VASAS HALOTTAINK Nyári Ferenc Kilencgyermekes földmű­ves családból származott. A hányatott sorsú fiatalember 1941-ben a Ganz Vagongyár segédmunkása, majd hegesz­tője lett. A nagyüzemi légkör, a munkások élete és harca mély hatással volt rá. Az egykori szaktársak példája nyomán 1943-ban a vasas­szakszervezet tagja lett és 1945-ben belépett a kommu­nista pártba. Az üzemben fá­radhatatlanul tevékenykedett a dolgozók érdekeiért. Mun­kájának híre hamarosan túl­jutott a vagongyár kapuin és 1952-ben a központba hívták dolgozni. Azóta, megszakítás nélkül haláláig itt tevékeny­kedett. Az Asztalos János Va­sas Munkásőr Zászlóalj egyik alapító tagjaként, fegyverrel a kézben is védte a munkásha­talmat. A legnagyobb elisme­rést számára munkája ered­ményei jelentették és szinte zavarban volt, amikor a be­csülettel kiérdemelt kitünteté­seket átvette. Birtokosa a Munka Érdemrend ezüst foko­zatának és a Kossuth-híd Em­lékéremnek, a Gépipar Ki­váló dolgozója volt. Munkásőr parancsnoki tevékenységének elismerését jelzi a kétszeres Kiváló Munkásőr Parancsnoki cím. A fegyvertársi hűségért megkapta az 5, 10, illetve 15 éves Szolgálati Érdemérmet. Nyári Ferenc a mozgalmi munkát nem foglalkozásnak, hanem belső indítékoktól vezé­relt élethivatásnak tekintette. Élete egyetlen órájában sem felejtette el, a munkásoktól kapott megbízás olyan érték, amelyért becsületes helytállás­sal kell dolgozni. Fichl Lajos Munkáscsalád sarja. Mint megannyi más társának, neki is az inasok keserű kenyerét kellett ennie, hogy műszerész szakmunkás lehessen. Az öt­ven hónapos sorkatonai szolgá­lat, majd az azt követő hadi­fogság ásta alá először egész­ségét. Még nem volt teljesen egészséges, amikor újból mun­kába állt. A szabadság hajna­lán, 1945-ben belépett a va­sasszakszervezetbe. Két év múlva a párt soraiba került. 1956-ig különböző beosztások­ban kamatoztatta emberi, szakmai és politikai képessé­geit. 1956 elején a vasasszak­szervezet központi apparátusá­ba került és haláláig ott tevé­kenykedett. A párt hű katonája volt, aki mindennapi munkáját pártfeladatnak tekintette. A halk szavak mély elvhűséget, tántoríthatatlan kommunista meggyőződést hordoztak. A munkavédelmi osztály munka­társaként közel két évtizeden át ideje java részét a munká­sok között töltötte. Fáradha­tatlanul járta az üzemeket, mindenütt igyekezett segíteni, hasznos tanácsokat adni, kép­viselni a szervezett dolgozók ügyét. A jól végzett, áldozatos munkáról tanúskodnak kitün­tetései is. Megkapta a Szak­­szervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. A Gépipar Kiváló dolgozója volt. Az Asz­talos János Vasas Munkásőr Zászlóalj egyik alapító tagja. Munkásőr tevékenységéért Ki­váló Parancsnok címet, a Közbiztonsági Érem ezüst fo­kozatát, az 5, 10 és 15 éves Szolgálati Érdemérmet és a Munkásőr Emlékérmet kapta meg. Az utóbbi években egészsé­gi állapota egyre romlott, azonban hihetetlen akarással leküzdötte a fizikai fájdalmat és fáradhatatlanul dolgozott tovább — egészen haláláig. Nyári Ferenc és Fischl La­jos élete és munkássága mél­tó példa az utódok számára. Emléküket kegyelettel meg­őrizzük. Nagy veszteség érte a vasasszakszervezet központi vezetősége apparátusát. Rövid idő alatt két elvtársunkat és barátunkat ragadott el a kö­nyörtelen halál. Életútjuk, életük példája sok ponton találkozott. HÍREK SZOCIALISTA SZERZŐDÉS A Csepel Vas- és Fémmű „Tyereskova” és az ÉVIG „Pataki István" szocialista brigádja a múlt évben szo­cialista szerződést kötöttek. Ennek keretében a csepeliek a közelmúltban az ÉVIG-be látogattak. Megtekintették a központi gyárat, több szocia­lista brigáddal megismerked­tek, kapcsolatot teremtettek. A munkásokból álló két kol­lektíva legközelebb Csepelen találkozik, s ezzel a rendsze­res kapcsolattartás napiren­den marad a két brigád programjában. EVIG-program Az MSZMP XI. kongresz­­szusának előkészületei és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az ÉVIG szocialista brigádjai is csatlakoztak a csepeliek ver­senyfelhívásához. Ennek alapján a brigádok vállalá­saikat úgy kívánják össze­hangolni a vállalat feladatai­val, hogy azok az éves ter­melést 7 százalékkal, a nye­reségtervet 18 százalékkal, a termelékenységet pedig 8 szá­zalékkal növeljék a múlt évi eredményekhez képest. (Haraszti Alfréd grafikája) KOPPENHÁGA: Emelkedik a munkanélküliek száma? Érdekes és figyelemre méltó értékelést hoztak nyilvános­ságra neves dán közgazdászok az idei év várható munkanél­küliségével kapcsolatosan. A Koppenhágában közzé tett je­lentésből kitűnik, hogy az idén 10 százalékos munkanélküli­ségre számítanak. Köztük sok lesz a kohászatban és a vas­iparban, valamint az elektromos iparban dolgozó munkás. Jelenleg háromszázalékos a munkanélküliség Dániában, a la­kosság számához viszonyítva. (Le Monde) 1974. JÚNIUS mmmammu­ Védőruhák és felszerelések Szocializmust építő társa­dalmunkban legfőbb érték az ember. Kormányunk a mun­kavédelem intézményes meg­szervezésével, a biztonságos munkakörülmények megte­remtésével védi a dolgozók egészségét, testi épségét. Azokon a helyeken, ahol a dolgozók testi épségének, egészségének védelme mű­szakilag még nem megoldott, szükség van egyéni védőesz­köz, védőruházat használatá­ra Népgazdaságunk évente több száz millió forintot for­dít ezek előállítására, beszer­zésére. Használatuk az adott helyen és időben a testi ép­ség és egészség megóvása ér­dekében kötelező. Az illeté­kes dolgozókat védőeszkö­zökkel , védőruházattal, anyagi ellenszolgáltatás nél­kül, a szükségleteknek megfe­­­elően kell ellátni. Nincs olyan védőöltözet, mely a teljes kényelmet szol­gálná, minden igénybevételt elbírna és bárhol megfelelne. Ezért nagyon fontos a védő­­felszerelések, öltözetek hoz­záértő és ártalmak megelőzé­sét szolgáló, a munkahelyek­nek legjobban megfelelő ki­választása. Ehhez nagy segítséget nyújt a SZOT Tudományos Munkavédelmi Kutató Inté­zete által legújabban össze­állított „Egyéni védőruhák, védőeszközök, védőfelszerelé­sek katalógusa” című kiad­vány. Megrendelhető: Táncsics Könyvkiadó. Budapest, XIII., Váci út 69—79. Takács József

Next