Vasas, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-06-01 / 6. szám
14 Az országos szakmai bértáblázatról Az MSZMP Központi Bizottsága még 1972 novemberében állást foglalt abban, hogy a megfelelő kereseti arányok biztossítása érdekében, a bértarifarendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Az országos szakmai bértáblázat kidolgozásának és alkalmazásának alapvető célja, hogy fokozottabban érvényre jusson az a jogos követelmény, hogy megközelítően azonos bért kapjon az egyes szakmákban, az azonos gyakorlattal rendelkező és azonos teljesítményt nyújtó dolgozó, függetlenül attól, hogy mely iparágban, üzemben stb. dolgozik. Természetes, hogy a szakmai bértáblázatnak kifejezésre kell juttatni a képzettségbeli különbségeket, a nagyobb erőfeszítést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát. A KB állásfoglalását követő időszakban az illetékes állami szervek — a szakszervezetek és így a mi szerveink bevonásával is — megkezdődött az országos szakmai bértáblázat kidolgozására vonatkozó előkészítő, felmérő és ellenőrző tevékenység. A Munkaügyi Minisztérium a SZOT-tal együttműködve, széles körű felmérést végzett A részletes felmérés és vizsgálat mintegy 110 szakmára terjedt ki. Nem egy esetben — az érintett létszám függvényében — a felmérés kiterjedt egy-egy szakma 2—3 kategóriájára is, így mintegy 200 munkás munkakör béradatai kerültek felmérésre, amely több mint 600 ezer dolgozót érintett. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi történt az eltelt idő alatt, mi lesz a lényege a szakmai bértáblázatnak, milyen feladatok hárulnak a vállalatok gazdasági és szakszervezeti szerveire, az előkészítésben és a végrehajtásban, s nem utolsósorban milyen hatást várhatunk az alkalmazásától. E kérdésekre kívánunk választ adni e cikk indításával a következő hónapokban folyamatosan szakszervezeti tisztségviselőinknek és dolgozóinknak. A felmérés kiterjedt az érintett szakmákban és kategóriákban dolgozók besorolási bérére és az átlagos órakeresetére. (Az átlagos órakereseten itt csak a bérköltség terhére fizetett összegeket kell érteni, tehát nem tartalmazza a részesedési alapból fizetett összegeket.) A feldolgozott bér- és kereseti adatok Számos korábbi álláspontot, véleményt megerősítettek, néhány nem várt következtetésre is vezettek. Általában megállapítható, hogy számos, azonos szakmán belül, azonos kategóriákban dolgozók bére között indokolatlan különbségek vannak. A részletes elemzés azonban kimutatta azt is, hogy a legnagyobb szóródások a vállalatokon belül alakultak ki, az egyes szakma azonos kategóriájában elérte az 1,50—2,0 Ft/óra értéket is. A szóródás, tehát az átlagos eltérés fokozatosan csökken a vállalatok, alágazatok és különböző ágazatok között. Legkisebb tehát az eltérés a különböző szektorok között. Az adatok elemzése bebizonyította, hogy kedvező irányban alakult a férfiak és nők közötti bérkülönbség. Az órakeresetek közötti szóródás általában meghaladta a besorolási bérek szóródását. Okai általában megegyeznek az előzőekkel. Tehát itt is jellemző, hogy a legnagyobb szóródások a vállalatokon belül tapasztalhatók. Természetes, hogy a szóródás mértékét még számos egyéb tényező is befolyásolja. (A nehéz munka, a több műszak anyagi elismerése, a teljesítménybérezési formák és arányai, a túlórák mértéke stb.) A vázlatosan közölt tapasztalatok is bizonyítják, hogy helytálló és előremutató volt a Központi Bizottság azon célkitűzése, hogy minden szakmában csökkenteni kell az azonos kategóriájú munkát végző dolgozók alapbére közötti különbséget, de ezzel egyidejűleg csökkenteni kell a különböző szakmák, de azonos kategóriájú munkák közötti indokolatlan különbségeket is. A részletes elemzésre épülő és az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveire vonatkozó javaslat elkészült és a kormány még 1974 márciusában jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg a munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta az országos szakmai bértáblázat alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. A kormányhatározat és a miniszteri rendelet lényegében a következőkben jelölte meg az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveit és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. Annak érdekében, hogy a különböző szakmákban azonos kategóriájú munkát végzők indokolatlan alapbérkülönbségeik mérséklődjenek, be kell vezetni — a kötelező munkásbesorolási rendszert kiegészítő — országos szakmai bértáblázatot. Ennek ki kell terjednie a legnagyobb létszámú ipari és építőipari szakmák kulcsfontosságú munkaköreire, a népgazdaság valamennyi ágazatában és alkalmazni kell minden vállalatnál, sőt még a magánmunkáltatóknál is. A szakmai bértáblázat a kötelező tarifánál szűkebb alsó és felső határos alapbértételeket kell, hogy tartalmazzon. Részletesen meg kell határozni az adott bértételek alkalmazásának képzettségi és munkakörülményi feltételeit. A bértétel alsó és felső határa között legfeljebb 30 százalékos különbséget szabad létrehozni. A hatályos tarifarendszer alsó és felső bérhatárai között jelenleg mintegy 50—70 százalék különbség van. A szakmai alapbértételek irányelv jellegűek. Azonban minden vállalat majd intézkedési tervet köteles készíteni arra vonatkozóan, hogy a mindenkori béremelési lehetőségei figyelembevételével hogyan kívánja azokat az értékeket megközelíteni. A vállalatok ez irányú tevékenységét a felügyeleti szerveknek irányítani, koordinálni és ellenőrizni kell. A bértáblázat az alapórabéreket tartalmazza, tehát nem a keresetekre vonatkozik. A szakmai bértételeket a tervezett bérnövekedésnek megfelelő mértékben évente módosítani kell. A módosítás során, az arányok javítása érdekében a szakmai bértételeknél differenciált emelkedést is lehet alkalmazni. A munkaügyi miniszter rendelete részletesebben szabályozza a bértáblázat alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. Meghatározza, hogy 1975. január 1-től minden vállalat köteles a rendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmazni a III. negyedévben kiadásra kerülő országos szakmai bértáblázatot. Hatálya kiterjed a népgazdaság valamennyi ágába tartozó vállalatnál, ipari tevékenységet végző üzemek fizikai munkásaira. Minden vállalat az év első negyedében köteles felülvizsgálni az általuk foglalkoztatott munkások személyi alapbérének alakulását és kimutatni a szakmai bértáblázathoz viszonyított eltéréseket. Az eltéréseket minősíteni, rangsorolni kell annak érdekében, hogy mérséklésük, felszámolásuk milyen sorrendben történhet. Ezért az éves bérfejlesztés felhasználását úgy kell megtervezni, hogy a szakmai bértáblázat bértételeihez közelítsenek, elérjék vagy azok tartása mellett alakuljanak a személyi alapbérek. Az előző kérdéseket a bérfejlesztés felhasználására vonatkozó tervezett intézkedéseket a kollektív szerződés előző évi végrehajtásáról szóló beszámolóval együtt, megvitatásra a dolgozók elé kell terjeszteni. A tárgyévre kialakított szakmai bérfejlesztési előirányzatokat minden fontosabb szakmára, továbbá a betanított és segédmunkásra vonatkozóan a kollektív szerződésben kell meghatározni. Mindezekből következik, hogy jelentősen megnövekszik a szakszervezeti szervek hatásköre és felelőssége. Ezekről a kérdésekről és tennivalókról a következő számokban fogunk szólni. Erdész Ede bér- és munkaügyi pv. h. MUNKAVÉDELEM: A zajártalmat kedvezően befolyásoló rezgéscsillapító gépalapok A megmunkáló gépek, a velük szemben támasztott követelmények miatt mind érzékenyebbek a rezgésekre. Ezért a hagyományos gépalapok készítése nagy gondosságot, de egyben nagy költségeket is jelent. A gépek áthelyezésével — és az gyakori — a gondok és költségek ismétlődnek, mert újabb gépalapok készítése válik szükségessé. Az ábránjelzett rezgéscsillapító gépalap alkalmazása egyszerűbbé, jobbá és gazdaságosabbá teszi a gépek megfelelő elhelyezését, működését és nem okoz gondot azok áthelyezése sem, mert csak szintezett padozat szükséges. 1. Alsó alaplemez, 2. Rugalmas elem (gumi), 3. Lemezköpeny, 4. Csúszásgátló, 5. Magassági szabályozó, 6. Szerszámgépágyú, 4. rögzítőcsavar méret, D. Típusonkénti gépalap mérete, H. Gépalap magassága. A rezgéscsillapító gépalapok alkalmazása lehetővé teszi a megmunkáló gépek szerelési és áthelyezési költségeinek csökkentését; az épületre gyakorolt dinamikus terhelés csökkentését; a rezgésszint csökkenését; az üzemi zaj csökkenését. Felvilágosítás, tanácsadás valamint beszerzési lehetőségek a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetében. Budapest, V., Arany János u. 22. VASAS HALOTTAINK Nyári Ferenc Kilencgyermekes földműves családból származott. A hányatott sorsú fiatalember 1941-ben a Ganz Vagongyár segédmunkása, majd hegesztője lett. A nagyüzemi légkör, a munkások élete és harca mély hatással volt rá. Az egykori szaktársak példája nyomán 1943-ban a vasasszakszervezet tagja lett és 1945-ben belépett a kommunista pártba. Az üzemben fáradhatatlanul tevékenykedett a dolgozók érdekeiért. Munkájának híre hamarosan túljutott a vagongyár kapuin és 1952-ben a központba hívták dolgozni. Azóta, megszakítás nélkül haláláig itt tevékenykedett. Az Asztalos János Vasas Munkásőr Zászlóalj egyik alapító tagjaként, fegyverrel a kézben is védte a munkáshatalmat. A legnagyobb elismerést számára munkája eredményei jelentették és szinte zavarban volt, amikor a becsülettel kiérdemelt kitüntetéseket átvette. Birtokosa a Munka Érdemrend ezüst fokozatának és a Kossuth-híd Emlékéremnek, a Gépipar Kiváló dolgozója volt. Munkásőr parancsnoki tevékenységének elismerését jelzi a kétszeres Kiváló Munkásőr Parancsnoki cím. A fegyvertársi hűségért megkapta az 5, 10, illetve 15 éves Szolgálati Érdemérmet. Nyári Ferenc a mozgalmi munkát nem foglalkozásnak, hanem belső indítékoktól vezérelt élethivatásnak tekintette. Élete egyetlen órájában sem felejtette el, a munkásoktól kapott megbízás olyan érték, amelyért becsületes helytállással kell dolgozni. Fichl Lajos Munkáscsalád sarja. Mint megannyi más társának, neki is az inasok keserű kenyerét kellett ennie, hogy műszerész szakmunkás lehessen. Az ötven hónapos sorkatonai szolgálat, majd az azt követő hadifogság ásta alá először egészségét. Még nem volt teljesen egészséges, amikor újból munkába állt. A szabadság hajnalán, 1945-ben belépett a vasasszakszervezetbe. Két év múlva a párt soraiba került. 1956-ig különböző beosztásokban kamatoztatta emberi, szakmai és politikai képességeit. 1956 elején a vasasszakszervezet központi apparátusába került és haláláig ott tevékenykedett. A párt hű katonája volt, aki mindennapi munkáját pártfeladatnak tekintette. A halk szavak mély elvhűséget, tántoríthatatlan kommunista meggyőződést hordoztak. A munkavédelmi osztály munkatársaként közel két évtizeden át ideje java részét a munkások között töltötte. Fáradhatatlanul járta az üzemeket, mindenütt igyekezett segíteni, hasznos tanácsokat adni, képviselni a szervezett dolgozók ügyét. A jól végzett, áldozatos munkáról tanúskodnak kitüntetései is. Megkapta a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. A Gépipar Kiváló dolgozója volt. Az Asztalos János Vasas Munkásőr Zászlóalj egyik alapító tagja. Munkásőr tevékenységéért Kiváló Parancsnok címet, a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát, az 5, 10 és 15 éves Szolgálati Érdemérmet és a Munkásőr Emlékérmet kapta meg. Az utóbbi években egészségi állapota egyre romlott, azonban hihetetlen akarással leküzdötte a fizikai fájdalmat és fáradhatatlanul dolgozott tovább — egészen haláláig. Nyári Ferenc és Fischl Lajos élete és munkássága méltó példa az utódok számára. Emléküket kegyelettel megőrizzük. Nagy veszteség érte a vasasszakszervezet központi vezetősége apparátusát. Rövid idő alatt két elvtársunkat és barátunkat ragadott el a könyörtelen halál. Életútjuk, életük példája sok ponton találkozott. HÍREK SZOCIALISTA SZERZŐDÉS A Csepel Vas- és Fémmű „Tyereskova” és az ÉVIG „Pataki István" szocialista brigádja a múlt évben szocialista szerződést kötöttek. Ennek keretében a csepeliek a közelmúltban az ÉVIG-be látogattak. Megtekintették a központi gyárat, több szocialista brigáddal megismerkedtek, kapcsolatot teremtettek. A munkásokból álló két kollektíva legközelebb Csepelen találkozik, s ezzel a rendszeres kapcsolattartás napirenden marad a két brigád programjában. EVIG-program Az MSZMP XI. kongreszszusának előkészületei és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az ÉVIG szocialista brigádjai is csatlakoztak a csepeliek versenyfelhívásához. Ennek alapján a brigádok vállalásaikat úgy kívánják összehangolni a vállalat feladataival, hogy azok az éves termelést 7 százalékkal, a nyereségtervet 18 százalékkal, a termelékenységet pedig 8 százalékkal növeljék a múlt évi eredményekhez képest. (Haraszti Alfréd grafikája) KOPPENHÁGA: Emelkedik a munkanélküliek száma? Érdekes és figyelemre méltó értékelést hoztak nyilvánosságra neves dán közgazdászok az idei év várható munkanélküliségével kapcsolatosan. A Koppenhágában közzé tett jelentésből kitűnik, hogy az idén 10 százalékos munkanélküliségre számítanak. Köztük sok lesz a kohászatban és a vasiparban, valamint az elektromos iparban dolgozó munkás. Jelenleg háromszázalékos a munkanélküliség Dániában, a lakosság számához viszonyítva. (Le Monde) 1974. JÚNIUS mmmammu Védőruhák és felszerelések Szocializmust építő társadalmunkban legfőbb érték az ember. Kormányunk a munkavédelem intézményes megszervezésével, a biztonságos munkakörülmények megteremtésével védi a dolgozók egészségét, testi épségét. Azokon a helyeken, ahol a dolgozók testi épségének, egészségének védelme műszakilag még nem megoldott, szükség van egyéni védőeszköz, védőruházat használatára Népgazdaságunk évente több száz millió forintot fordít ezek előállítására, beszerzésére. Használatuk az adott helyen és időben a testi épség és egészség megóvása érdekében kötelező. Az illetékes dolgozókat védőeszközökkel , védőruházattal, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, a szükségleteknek megfeelően kell ellátni. Nincs olyan védőöltözet, mely a teljes kényelmet szolgálná, minden igénybevételt elbírna és bárhol megfelelne. Ezért nagyon fontos a védőfelszerelések, öltözetek hozzáértő és ártalmak megelőzését szolgáló, a munkahelyeknek legjobban megfelelő kiválasztása. Ehhez nagy segítséget nyújt a SZOT Tudományos Munkavédelmi Kutató Intézete által legújabban összeállított „Egyéni védőruhák, védőeszközök, védőfelszerelések katalógusa” című kiadvány. Megrendelhető: Táncsics Könyvkiadó. Budapest, XIII., Váci út 69—79. Takács József